Erős szociálpolitikai pillért akar az EU


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság szerdán bemutatta első javaslatait, amelyek Jean-Claude Juncker elnök korábbi bejelentésének megfelelően azt a célt szolgálják, hogy az Európai Unióban létrejöjjön egy erős szociálpolitikai pillér, amely figyelembe veszi az európai társadalmak és a munka világának változó jellemzőit annak érdekében, hogy méltányos és valóban páneurópai munkaerőpiac alakulhasson ki.


Brüsszelben kiadott közleményében a testület hangsúlyozza, hogy a szociálpolitika terén a legtöbb eszköz a tagállamok, a civil és a szociális szféra kezében van, a bizottság elsősorban jogszabályi és egyéb javaslatokkal igyekszik kijelölni a szerinte helyes irányt. 

Az első brüsszeli javaslatok a munka és a magánélet közötti egyensúly megerősítését hivatottak szolgálni.

A program értelmében minden apa gyermeke születésekor 10 szabadnapot kaphatna. Emellett a szülők nem a gyerek 8, hanem 12 éves koráig kaphatnának összesen 4 hónap szülői szabadságot, és ez mindkét szülőnek járna, ami előmozdíthatná, hogy az apák is igénybe vehessék ezt a lehetőséget.

A javasolt jogszabály Európa-szerte feljogosítaná a legfeljebb 12 éves gyermekek szüleit és a gondviselőit arra, hogy rugalmas munkavégzési feltételeket – például csökkentett vagy rugalmas munkaidőt, illetve távmunkát – kérjenek a munkaadójuktól.

Az indoklás szerint az új szabályok célja, hogy a férfiaknak könnyebb legyen szülői, illetve gondviselői feladatokat ellátniuk, ezáltal emelkedjen a nők részaránya a munkaerőpiacon, s mérséklődjön a férfiak és a nők közötti különbség a foglalkoztatásban.

A jogszabálytervezeteken kívül a bizottság azt is bejelentette, hogy két konzultációt indít a szociális partnerek körében. Az első a munkaszerződésekre vonatkozó szabályok korszerűsítéséről szól, a másik pedig a szociális védelemhez való hozzáférésről.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.