Erőteljesen nőttek a keresetek – infografika

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bruttó keresetek első háromnegyedévi 370 ezres átlaga tíz százalékos béremelkedéssel alakult ki tavaly. A leglassabban az oktatásban dolgozók bére nőtt. Az InfoTandem infografikája.

Tizedével emelkedett egy év alatt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete Magyarországon, s 2019 első háromnegyedévének átlagában havi 370 ezer forintot tett ki. (Közfoglalkoztatottakkal együtt az átlag 10 ezer forinttal volt alacsonyabb, s 10,8 százalékos emelkedést mutatott.) A Központi Statisztikai Hivatal friss összesítéseibe a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek számait vették bele. Az erőteljes erősödéshez hozzájárult a minimálbér és a garantált bérminimum 8 százalékos megemelése, egyes bérkövetelési akciók sikere, a kormánytisztviselők bérreformja, s nem utolsósorban az, hogy a cégek egyre keményebb versenyre kényszerülnek a jól képzett munkaerő megtartása, illetve megszerzése érdekében.

Az átlag mögött ágazati szempontból persze érdemi eltérések vannak. Továbbra is a pénzügyi szolgáltatásban dolgozók keresnek a legjobban, bruttójuk a 650 ezret is meghaladja, de az információ és kommunikáció területén, valamint az energiaiparban is 600 ezer környékén húzódik az átlag. Ezzel szemben az építőiparban és a mezőgazdaságban 280 ezer körül szórtak az átlagfizetések, a legkevésbé pedig a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban dolgozókat becsülték meg anyagilag, fizetésük a havi 240 ezret sem érte el a hivatalos adatok szerint.

A bérdinamika is erősen eltérő volt a tavaly szeptember végéig terjedő periódusban. 12 százaléknál is gyorsabban bővültek a bérek a feldolgozóipar, az ipar, az építőipar, a kereskedelem, valamint a tudományos és műszaki tevékenység dolgozóinál. Ezzel szemben a 7 százalékot sem érte el az emelkedés az ingatlanügyek, a humán egészségügy és szociális ellátás, továbbá az oktatás terén (utóbbinál mindössze 3,5 százalékos bruttó béremelkedést mutattak ki éves szinten).

A nemek között még mindig számottevő a különbség: a teljes munkaidőben alkalmazott férfiak havi bruttó átlagkeresete 20 százalékkal volt magasabb, mint a nőké. A 20 év alattiak kereseti pozíciói voltak a legrosszabbak, míg a 30–39 éveseké a legjobbak. A szellemi foglalkozásúak átlagosan 74 százalékkal kerestek többet a fizikaiaknál. Foglalkozási főcsoportok szerint a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők és a törvényhozók álltak az élen, közel 700 ezres átlaggal, ami csaknem négyszerese a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásúak 192 ezer forintjának.

A vizsgált időszakban a kedvezmények nélkül számított nettó kereset a bruttóval azonos ütemben bővült, s (a közfoglalkoztatottakkal együtt) elérte a 239 ezer forintot. A fogyasztói árak adott időszaki, 3,3 százalékos emelkedése mellett a keresetek reálértéke nemzetgazdasági szinten 7,3 százalékkal nőtt.