Ezek a bérszámfejtőket érintő adóváltozások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Átalakul a béren kívüli juttatások rendszere, nő a munkába járás költségtérítése, bevezetik a mobilitási célú lakhatási támogatást, pontosításra kerül a kiküldetés (kirendelés) fogalma. Többek között ezek a rendelkezések is szerepelnek az Országgyűlés által június 7-én elfogadott 2017. évi adócsomagban. Jelen cikkünkben a bérszámfejtő szakmát érintő fontosabb változásokat foglaljuk össze.


Béren kívüli juttatások

Jóváhagyásra került  – az adótörvény csomag zárószavazása előtti  pár napban  benyújtott -, a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások adózási feltételeiről szóló  javaslat. A béren kívüli juttatások körébe bekerült az évi legfeljebb nettó 100.000,-Ft készpénz kifizetési lehetőség, azonban ezzel szemben jónéhány, eddig ismert és népszerű juttatási elem kikerült ebből a körből és a jövőben int egyéb meghatározott juttatás adható csak a jelenlegi 14 % egészségügyi hozzájárulási adó helyett a lényegesen magasabb, 27 % eho megfizetése mellett. Különösen kedvezőtlen ez a változás az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulások tekintetében, hiszen egy jövőbeni öngondoskodást segítő juttatás adóterhe került megemelésre. 

2017-ben a kedvezményes, összesen 34,51 % adó mellett adható béren kívüli juttatások  keretösszege költségvetési munkáltató esetén évi 200.000,-Ft, a versenyszférában pedig évi 450.000,-Ft, ha a munkavállaló munkaviszonya az adott munkáltatónál egész évben fennáll.  

2017-től már nem csak a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatók, hanem a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatók részére is adható béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatás.

ren kívüli juttatások 34,51 % adó megfizetése mellett:

Készpénzkifizetés:

  • évente 100.000-Ft-ig (a SZÉP-kártyával együtt összesen legfeljebb az fentebb említett éves  keretösszegig)

SZÉP-kártya:

– éves szinten több juttatótól származóan együttvéve összesen legfeljebb a  fentebb említett keretösszegig, ezen belül:

  • szállás alszámla: évente legfeljebb 225.000,-Ft 
  • vendéglátás alszámla: évente legfeljebb 150.000,-Ft
  • szabadidő alszámla: évente legfeljebb 75.000,-Ft

– A munkáltatói tag vagy a munkáltató, mint támogató által az önkéntes biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összegből évente a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát meg nem haladó rész. Ez az összeget az éves  keretösszeg számításakor nem kell figyelembe venni.

– A szakszervezet által meghatározott feltételek mellett üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

– A szövetkezet közösségi alapjából a magánszemély tag részére az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének az 50 százalékát meg nem haladó rész. 

Egyes meghatározott juttatások 49,98 % adó megfizetése mellett:

A szja törvény új, 89. § (6) bekezdése alapján azokat a juttatásokat, amelyeket a jelenleg hatályban lévő törvény a 71. §-ban béren kívüli juttatásként említ, és amelyeket a módosított törvény 2017-ben már nem nevesít béren kívüli juttatásként, a munkáltató 2017-től egyes meghatározott juttatásként nyújthatja.

Egyes meghatározott juttatások lehetnek:

  • Ajándékutalvány (felső összeghatár nélkül)
  • Munkahelyi étkezés (felső összeghatár nélkül)
  • Erzsébet-utalvány (felső összeghatár nélkül)
  • Helyi bérlet (felső összeghatár nélkül)
  • Iskolakezdései utalvány (felső összeghatár nélkül)
  • Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás (havonta a minimálbér 50 %-áig)
  • Önkéntes egészségpénztári hozzájárulás (havonta a minimálbér 30 %-áig)

Adómentes juttatásként adható:

  • Sportrendezvényre szóló belépő (felső összeghatár nélkül)
  • Kulturális belépő (kultúra utalvány) kifizetőnként évente legfeljebb 50.000,-Ft-ig
  • A bölcsődei költségek megtérítése mellett új elemként az óvodai költségek megtérítése
  • Lakáscélú támogatás 5 év alatt legfeljebb 5 millió Ft (a jogosultsági feltételek teljesülése esetén)
  • Kockázati biztosítás havonta a minimálbér 30 %-áig

Új elem a mobilitás célú lakhatási támogatás. A feltételek teljesülése esetén adómentes:

  • a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 %-át,
  • a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 %-át,
  • az azt követő 12 hónapban a minimálbér 15 %-át meg nem haladó összeg

Új elem: a munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás

További módosítások

Munkába járás költségtérítése

2017-től a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkáltató által fizetett költségtérítésből kilométerenként 15 Ft adómentes (a jelenlegi 9 Ft/km helyett).

Duális képzés alapján kapott díjazás adókötelezettsége

Amennyiben a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgató duális képzésben vesz részt, 2017-től az elméleti és a gyakorlati képzés idejére részére kifizetett juttatás, díjazás értékéből adómentes havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész.

Eltartott 

Kibővítették a törvény 29/A. § (5) bekezdés b) pontját azzal, hogy nem csak az minősül eltartottnak, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető, hanem az is, aki figyelembe vehető lenne akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, vagy családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja. 

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Emlékeztetőül:  A kétgyermekes családok részére járó családi kedvezmény 2016-ban eltartottanként 83.330,- Ft (adótartalma: 12.500,-Ft), 2017-ben 100.000,-Ft (adótartalma: 15.000,-Ft), 2018-ban 116.670,-Ft (adótartalma: 17.500,-Ft), 2019-től pedig 133.330,-Ft (adótartalma: 20.000,-Ft).

Adóelőleg nyilatkozat

A 48. § (1) bekezdés kiegészítésével lehetővé válik, hogy amennyiben a magánszemély magzatra tekintettel már megigényelte a családi kedvezményt, úgy a gyermek megszületése után nem szükséges újabb nyilatkozatot tennie a kifizető felé.

Kiküldetés (kirendelés) fogalma

Eddig a kiküldetés (kirendelés) fogalmába a munkáltató által elrendelt, munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés tartozott. 2017-től a kiküldetés (kirendelés) a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti célú utazás, ide nem értve a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járást, a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő oda-vissza utazást (Szja tv. 3. § 11. pont).

Sportrendezvény fogalma

A 3. § kiegészül egy 60. ponttal, mely a sportrendezvény fogalmát definiálja. Eszerint sportrendezvény a sportszervezet, vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés. 

Nyugdíjbiztosítás

Az Szja. törvény 44/C. §-a bizonyos pontjai kerültek módosításra, illetve kiegészítésre. Kedvező változás, hogy az adóhatóság a nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását akkor is teljesíti, ha legfeljebb ezer forint nyilvántartott tartozása van a magánszemélynek az állami adóhatóságnál. Eddig csak akkor utalt az adóhatóság, ha a magánszemélynek nem volt nyilvántartott tartozása. Ezen kívül pontosítások találhatók a módosításban, például az, hogy a magánszemély arra az összegre is adhat nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot, melyet ő, mint szerződő az adóévben befizetett, de esetleg a nyugdíjbiztosítási szerződésen a naptári évet követően kerül jóváírásra.

Ingó vagyontárgy megszerzésére fordított összeg

A törvény 58. § (4) bekezdésének kiegészítésével bekerült a jogszabályba az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség ajándékozással történő megszerzése esetén a megszerzésre fordított összeg számításának módja. Ha az adóhatóság nem szab ki illetéket, a magánszemély döntése alapján vagy az átruházásból származó bevétel 75 %-a, vagy az az igazolt összeg tekinthető megszerzésre fordított összegnek, amelyet az ajándékozó magánszemély megszerzésre fordított összegnek tekinthetne.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelem

A kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az adóévet követő február 15-ig ügyletenként részletezett igazolást köteles kiállítani a magánszemély részére az adóévben elszámolt ügyeletek eredményének összegéről, bevételéről, a figyelembe vett ráfordításokról és a figyelembe nem vett járulékos költségek összegéről is. Ugyanezen időpontig az állami adóhatóság felé is köteles ezekről az összegekről adatot szolgáltatni. Ezen adatszolgáltatás alapján az adóhatóság a magánszemély részére a bevallási tervezetben feltűnteti az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmét (67/A. §).

A cikk szerzője Perjési Judit szakmai vezető, az ABRILL-HUMÁN Kft. ügyvezetője. 

 

 

Béren kívüli juttatások

Jóváhagyásra került  – az adótörvény csomag zárószavazása előtti  pár napban  benyújtott -, a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások adózási feltételeiről szóló  javaslat. A béren kívüli juttatások körébe bekerült az évi legfeljebb nettó 100.000,-Ft készpénz kifizetési lehetőség, azonban ezzel szemben jónéhány, eddig ismert és népszerű juttatási elem kikerült ebből a körből és a jövőben int egyéb meghatározott juttatás adható csak a jelenlegi 14 % egészségügyi hozzájárulási adó helyett a lényegesen magasabb, 27 % eho megfizetése mellett. Különösen kedvezőtlen ez a változás az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulások tekintetében, hiszen egy jövőbeni öngondoskodást segítő juttatás adóterhe került megemelésre. 

2017-ben a kedvezményes, összesen 34,51 % adó mellett adható béren kívüli juttatások  keretösszege költségvetési munkáltató esetén évi 200.000,-Ft, a versenyszférában pedig évi 450.000,-Ft, ha a munkavállaló munkaviszonya az adott munkáltatónál egész évben fennáll.  

2017-től már nem csak a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatók, hanem a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatók részére is adható béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatás.

ren kívüli juttatások 34,51 % adó megfizetése mellett:

Készpénzkifizetés:

  • évente 100.000-Ft-ig (a SZÉP-kártyával együtt összesen legfeljebb az fentebb említett éves  keretösszegig)

SZÉP-kártya:

– éves szinten több juttatótól származóan együttvéve összesen legfeljebb a  fentebb említett keretösszegig, ezen belül:

  • szállás alszámla: évente legfeljebb 225.000,-Ft 
  • vendéglátás alszámla: évente legfeljebb 150.000,-Ft
  • szabadidő alszámla: évente legfeljebb 75.000,-Ft

– A munkáltatói tag vagy a munkáltató, mint támogató által az önkéntes biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összegből évente a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát meg nem haladó rész. Ez az összeget az éves  keretösszeg számításakor nem kell figyelembe venni.

– A szakszervezet által meghatározott feltételek mellett üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész.

Munkajogi kiskönyvtár csomag

Rendelje meg a Munkajogi kiskönyvtár sorozat 8-11. köteteit csomagban akciósan 8100 Ft + áfa áron!

Külföldiek magyarországi foglalkoztatása

Személyes adatok kezelése a munkaviszonyban

A munkaviszony létesítése

Bérszámfejtés a gyakorlatban
 

– A szövetkezet közösségi alapjából a magánszemély tag részére az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének az 50 százalékát meg nem haladó rész. 

Egyes meghatározott juttatások 49,98 % adó megfizetése mellett:

A szja törvény új, 89. § (6) bekezdése alapján azokat a juttatásokat, amelyeket a jelenleg hatályban lévő törvény a 71. §-ban béren kívüli juttatásként említ, és amelyeket a módosított törvény 2017-ben már nem nevesít béren kívüli juttatásként, a munkáltató 2017-től egyes meghatározott juttatásként nyújthatja.

Egyes meghatározott juttatások lehetnek:

  • Ajándékutalvány (felső összeghatár nélkül)
  • Munkahelyi étkezés (felső összeghatár nélkül)
  • Erzsébet-utalvány (felső összeghatár nélkül)
  • Helyi bérlet (felső összeghatár nélkül)
  • Iskolakezdései utalvány (felső összeghatár nélkül)
  • Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás (havonta a minimálbér 50 %-áig)
  • Önkéntes egészségpénztári hozzájárulás (havonta a minimálbér 30 %-áig)

Adómentes juttatásként adható:

  • Sportrendezvényre szóló belépő (felső összeghatár nélkül)
  • Kulturális belépő (kultúra utalvány) kifizetőnként évente legfeljebb 50.000,-Ft-ig
  • A bölcsődei költségek megtérítése mellett új elemként az óvodai költségek megtérítése
  • Lakáscélú támogatás 5 év alatt legfeljebb 5 millió Ft (a jogosultsági feltételek teljesülése esetén)
  • Kockázati biztosítás havonta a minimálbér 30 %-áig

Új elem a mobilitás célú lakhatási támogatás. A feltételek teljesülése esetén adómentes:

  • a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 %-át,
  • a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 %-át,
  • az azt követő 12 hónapban a minimálbér 15 %-át meg nem haladó összeg

Új elem: a munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás

További módosítások

Munkába járás költségtérítése

2017-től a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkáltató által fizetett költségtérítésből kilométerenként 15 Ft adómentes (a jelenlegi 9 Ft/km helyett).

Duális képzés alapján kapott díjazás adókötelezettsége

Amennyiben a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgató duális képzésben vesz részt, 2017-től az elméleti és a gyakorlati képzés idejére részére kifizetett juttatás, díjazás értékéből adómentes havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész.

Eltartott 

Kibővítették a törvény 29/A. § (5) bekezdés b) pontját azzal, hogy nem csak az minősül eltartottnak, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető, hanem az is, aki figyelembe vehető lenne akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, vagy családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja. 

Kiküldetések, cafeteria rendszer, és egyéb természetbeni juttatások

A béren kívüli juttatások rendszerét jelentősen átrajzolta a kormány. Ha szeretne mindent megtudni a cafeteria változásokról, ne hagyja ki ezt a rendezvényt!

Időpont: 2016. június 21.

Előadó: Horváthné Szabó Beáta

Bővebb információ >>

Emlékeztetőül:  A kétgyermekes családok részére járó családi kedvezmény 2016-ban eltartottanként 83.330,- Ft (adótartalma: 12.500,-Ft), 2017-ben 100.000,-Ft (adótartalma: 15.000,-Ft), 2018-ban 116.670,-Ft (adótartalma: 17.500,-Ft), 2019-től pedig 133.330,-Ft (adótartalma: 20.000,-Ft).

Adóelőleg nyilatkozat

A 48. § (1) bekezdés kiegészítésével lehetővé válik, hogy amennyiben a magánszemély magzatra tekintettel már megigényelte a családi kedvezményt, úgy a gyermek megszületése után nem szükséges újabb nyilatkozatot tennie a kifizető felé.

Kiküldetés (kirendelés) fogalma

Eddig a kiküldetés (kirendelés) fogalmába a munkáltató által elrendelt, munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés tartozott. 2017-től a kiküldetés (kirendelés) a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti célú utazás, ide nem értve a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járást, a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő oda-vissza utazást (Szja tv. 3. § 11. pont).

Sportrendezvény fogalma

A 3. § kiegészül egy 60. ponttal, mely a sportrendezvény fogalmát definiálja. Eszerint sportrendezvény a sportszervezet, vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés. 

Nyugdíjbiztosítás

Az Szja. törvény 44/C. §-a bizonyos pontjai kerültek módosításra, illetve kiegészítésre. Kedvező változás, hogy az adóhatóság a nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását akkor is teljesíti, ha legfeljebb ezer forint nyilvántartott tartozása van a magánszemélynek az állami adóhatóságnál. Eddig csak akkor utalt az adóhatóság, ha a magánszemélynek nem volt nyilvántartott tartozása. Ezen kívül pontosítások találhatók a módosításban, például az, hogy a magánszemély arra az összegre is adhat nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot, melyet ő, mint szerződő az adóévben befizetett, de esetleg a nyugdíjbiztosítási szerződésen a naptári évet követően kerül jóváírásra.

Ingó vagyontárgy megszerzésére fordított összeg

A törvény 58. § (4) bekezdésének kiegészítésével bekerült a jogszabályba az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség ajándékozással történő megszerzése esetén a megszerzésre fordított összeg számításának módja. Ha az adóhatóság nem szab ki illetéket, a magánszemély döntése alapján vagy az átruházásból származó bevétel 75 %-a, vagy az az igazolt összeg tekinthető megszerzésre fordított összegnek, amelyet az ajándékozó magánszemély megszerzésre fordított összegnek tekinthetne.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelem

A kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az adóévet követő február 15-ig ügyletenként részletezett igazolást köteles kiállítani a magánszemély részére az adóévben elszámolt ügyeletek eredményének összegéről, bevételéről, a figyelembe vett ráfordításokról és a figyelembe nem vett járulékos költségek összegéről is. Ugyanezen időpontig az állami adóhatóság felé is köteles ezekről az összegekről adatot szolgáltatni. Ezen adatszolgáltatás alapján az adóhatóság a magánszemély részére a bevallási tervezetben feltűnteti az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmét (67/A. §).

A cikk szerzője Perjési Judit szakmai vezető, az ABRILL-HUMÁN Kft. ügyvezetője. 

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Április 18-án rendezik meg a Logisztika Napját

A hazai ellátási lánc szakma egyik legnagyobb, országos eseménysorozata a Logisztika Napja, mely idén 2024. április 18-án rendezik meg. Az ingyenesen látogatható programok célja a logisztikai terület népszerűsítésén túl, a szektor aktuális trendjeinek, kihívásainak és lehetőségeinek bemutatása az érdeklődők számára – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.

2024. április 17.

Czomba Sándor: a vendégmunkások aránya alacsony

Magyarország a magyaroké, hazánkban csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. Az új idegenrendészeti törvény és rendeletei is a lehető legszigorúbban szabályozzák a Magyarországon történő tartózkodást a külföldiek számára – emelte ki szerdai közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.