Ezek a lakáscélú támogatás részletei

Szerző: Dihen Lajosné
Dátum: 2014. április 8.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nagy érdeklődéssel várta sok munkáltató és munkavállaló az adómentesen adható lakáscélú hiteltörlesztési támogatás gyakorlati alkalmazását segítő jogszabály megjelenését. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2014. február végétől úgy rendelkezik, hogy az adópolitikáért felelős miniszter rendelete szabályozza a támogatás megvalósításának, bizonylatolásának részleteit. 2014. 04. 04-től hatályos az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet, amely tartalmazza a szükséges részletszabályokat és ezzel megindulhat a hiteltörlesztési támogatások nyújtása.


A lakáscélú munkáltatói támogatás szabályai 2014. január 1-jétől

Nagy érdeklődést kiváltó jogszabályváltozás, hogy 2014. januártól a már fennálló lakáscélú hitelek visszafizetéséhez, törlesztéséhez is adhat adómentes támogatást a munkáltató munkavállalóinak, a korábban is adható, közvetlenül lakásvásárláshoz, építéshez nyújtott vissza nem fizetendő kölcsön mellett.

2014. január 1-jétől változott az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás fogalma, módosult a személyi jövedelemadó törvény 1. számú mellékletének 2.7. pontja. A korábbi szabályok – változatlanságuk mellett – kiegészültek a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatással. A módosítással a munkáltató által lakás célú felhasználásra nyújtott vissza nem térítendő támogatás adómentességének feltételei változtak meg, és ezzel lehetővé vált, hogy a munkáltató adómentes támogatást adjon munkavállalójának hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakás célú hitelének visszafizetéséhez, törlesztéséhez is.

Adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, ha a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt.

Az adómentes lakáscélú támogatás meghatározott feltételek teljesülése esetén nyújtható, a méltányolható lakásigényre illetve a lakás értékére vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet tartalmazza az ide vonatkozó szabályokat.

A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, 16. életévet be nem töltött gyermek vagy nappali tagozaton tanuló 25. életévét még be nem töltött gyermek vagy 16. életévet betöltött legalább egy éve megváltozott munkaképességű személy, valamint munkavállaló vagy házastársa szülője, nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű) számától függően a következő:

  • a) egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
  • b) három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
  • c) négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.

A lakásigényhez rendelt árakat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az építési átlagköltségek alapján határozza meg, és közzéteszi a Magyar Közlönyben, amely az ingatlanárak szempontjából különbséget tesz fővárosi és vidéki ingatlanok között.

Gyakorlati problémák a munkáltatói támogatás megvalósításában

A lakáshitel törlesztés adómentes támogatása lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavállalók igen kedvező feltételek mellett tudják törleszteni akár forint, akár deviza hitelüket. A munkáltató hozzájárulása esetén az új adómentes támogatással a munkavállalók havi hiteltörlesztési terhei könnyebbé válhatnak.

Azonban a munkáltató hiteltörlesztési támogatás ez idáig gyakorlatilag nem tudott elindulni a gyakorlati megvalósítás részletszabályainak hiánya miatt. Számos nyitott kérdés volt, melyek akadályozták a támogatások megindulását, annak ellenére, hogy sok munkáltató hajlandóságot mutatatott munkavállalói ily módon történő támogatására. Nem voltak világosak a hitelintézetek befogadásának feltételei, nem volt tiszta, hogy a méltányolható lakásigény és a lakás értéke megállapítása szempontjából milyen időpont a mérvadó. Nem volt egyértelmű a bankok igazolási és adatszolgáltatási kötelezettsége sem, hiányzott a munkáltatói támogatás igazolására szolgáló bizonylatoknak, a kiállítandó igazolások tartalmának és feltételeinek szabályozása, valamint NAV felé teljesítendő adatszolgáltatás sem volt egyértelmű.

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet

Az NGM rendelet 2014. 04. 04-től hatályos, és tartalmazza azokat a részletszabályokat, melyek lehetővé teszik a támogatások nyújtásának megindulását. A rendelet rögzíti, hogy a támogatás adómentességének feltételeit a munkáltatónak kell vizsgálni. A munkavállalónak a saját lakásával kapcsolatos körülményeket okiratokkal, bizonylatokkal kell igazolni a munkáltatója felé.

A munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességét egyrészt a hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár által kiállított igazolás, másrészt a magánszemély által a munkáltató részére átadott, a saját lakásával összefüggő körülményeket igazoló okiratok, bizonylatok igazolják.

A magánszemély saját lakásának minősül az a lakás, amelyben a magánszemély bármely arányban tulajdonos vagy haszonélvezettel bír.

A dokumentációk átadásának határideje

A rendelet rugalmasságot biztosít a dokumentációk beszerzésére. A munkavállaló az előírt okiratokat, nyilatkozatokat köteles a munkáltatónak átadni:

  • a lakása tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig,
  • lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig,
  • lakás építése, építtetése, alapterületének növelése és korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig.

A munkáltató saját döntése alapján ezt a határidőt meghosszabbíthatja a követő év május 31-ig, illetve lakás építése, építtetés, alapterületének növelése és korszerűsítése esetén legkésőbb a folyósítás évét követő második év május 31-éig.

Ebben az időpontban fog majd az is eldőlni, hogy a juttatás adómentes lesz, vagy 20 százalékkal növelt összegben jövedelemként adózik. A támogatásra való jogosultság elbírálásához azonban korábban is kérheti a dokumentumokat a munkáltató. Sőt, a munkáltatónak az az érdeke, hogy a szükséges dokumentációk beszerzéséről időben gondoskodjon. Egyébként is problémát jelenthetne az év közben megszűnő munkaviszony esetén a dokumentumok utólagos beszerzése, hiszen ebben az esetben is az előbbi időpontok érvényesek a dokumentációk átadására.

Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet!

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Az adómentes támogatáshoz szükséges dokumentumok

A munkáltató által beszerezni szükséges dokumentumok a támogatás felhasználásának céljától függően eltérőek, az alábbiak szerint:

  • Lakásvásárlásnál az érvényes szerződés és földhivatali bejegyzést igazoló okirat vagy tulajdoni lap, a támogatás összegének felhasználását igazoló okirat szükséges, amely a folyósítást megelőző 6 hónap és az azt követő év március 31. közötti időszakra vonatkozhat.
  • Lakásépítésnél, bővítésnél a jogerős építési engedély, a támogatás összegének felhasználását igazoló, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére szóló számla szükséges, amely a folyósítást megelőző 6 hónap és az azt követő év december 31. közötti időszakra vonatkozhat.
  • Lakáskorszerűsítésnél a támogatás összegének felhasználását igazoló, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére szóló számla szükséges, amely a folyósítást megelőző 6 hónap és az azt követő év december 31. közötti időszakra vonatkozhat.
  • Lakáscélú hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez a hitelszerződés szükséges, amelyben a munkavállaló adós vagy adóstárs, a támogatás összegének felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirat, pl. folyószámla-kivonat, amely a folyósítás évére vonatkozhat.

Lakáscélú felhasználásra felvett hitelnek minősül a Hpt. tv. szerinti lakáscélú hitel, az olyan hitelszerződés, amelyből megállapítható, hogy az Szja tv. 1. melléklet 9.3.1. pontja szerinti lakáscélú felhasználásra vették fel, vagy az olyan hitelszerződés, amelyet hitel visszafizetése céljából vettek fel.

A méltányolható lakásigény vizsgálata

A méltányolható lakásigény feltétele a támogatás folyósítása évének első napjától a dokumentumok átadására előírt időpontig bármely napra vizsgálható, de a több részletben történő folyósítás esetén elegendő az első alkalommal. Ha hitelintézet/kincstár vagy a munkáltató korábban már vizsgálta a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti feltételeket a méltányolható lakásigényre vonatkozóan, és megállapításra került azok teljesülése, akkor az erről szóló dokumentum másolata is megfelelő, nem kell újra vizsgálni a feltételek meglétét az adott állapot szerint.

 

A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során az együttköltöző vagy együttlakó családtagok számát a lakást a családtag lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként feltüntető érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata vagy a családtag korábbi, a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakcímét igazoló, a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolás igazolja.

A támogatás adómentességi mértékének vizsgálata

A támogatás összegének és a vételárnak, illetve az építési költségnek max.  30 százalékos arányának vizsgálata is fontos, amit a lakásvásárlás és lakáscélú célú hitel esetén az érvényes szerződéssel, lakásépítés, bővítés, korszerűsítés és ilyen célú hitel esetén az összeg felhasználását is igazoló okiratokkal vagy a költségvetéssel kell igazolni. Hiteltörlesztés vagy hitel visszafizetés támogatása esetén a hitelszerződés is elfogadható, amennyiben az tartalmazza a vételárra vagy építési költségre vonatkozó adatot.

Korábbi támogatás összegének vizsgálata

A munkáltatónak vizsgálnia kell azt is, hogy a folyósítás évében vagy az azt megelőző 4 évben más munkáltató adott-e már adómentes lakástámogatást az érintett munkavállalónak. Ezt a munkavállaló erre vonatkozó nyilatkozatának bekérésével biztosíthatja a támogatást nyújtó munkáltató, vagy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 46. § (5) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolás igazolja. Ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély részére kiadni.

Az adómentesség feltételeinek vizsgálata során nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy – különösen a magánszemély hozzátartozója – részesül-e vagy részesült-e a támogatásban.

Hová utalható a munkáltatói támogatás?

A munkáltató a támogatás összegét

  • a munkavállalónak a hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára,
  • vagy a hitelt nyújtó hitelintézet központi hitel elszámolási számlájára utalhatja.

A munkáltatónak nyilatkoznia kell a hitelintézet felé az átutalt összeg céljáról, vagyis arról, hogy munkáltatói lakáscélú támogatás az átutalás célja. Ezen kívül a támogatásban részesülők nevéről és adóazonosítójáról is nyilatkozni kell.

A munkáltató megbízásából a támogatást folyósító hitelintézet vagy kincstár igazolást állít ki a munkáltató részére támogatásnak a magánszemély részére való átutalásának évét követő év január 31-éig.

Lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetésére, törlesztésére adott támogatás esetén a magánszemély nyilatkozik a munkáltatójának a számla számáról, továbbá az adóhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésének céljából hozzájárul ahhoz, hogy a munkáltató az adatait a hitelintézet részére átadja.  A magánszemély a nyilatkozatában

  • a) a saját önálló (giro-képes) hitelszámláját,
  • b) a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláját, vagy
  • c) a saját, a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámláját

jelölheti meg.

Adatszolgáltatási kötelezettség

A hitelintézet, illetve a kincstár adatszolgáltatási kötelezettsége a korábbiak szerint továbbra is fennáll a közvetítésével nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatásról kiállított igazolás adattartalmáról az állami adóhatóság felé.

Szankciók az adómentességet igazoló dokumentumok hiánya esetén

Ha az előírt határidőben a munkáltató nem rendelkezik a szükséges igazolásokkal, dokumentumokkal, nyilatkozatokkal, a támogatás 20 százalékkal megnövelt összege a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme lesz. A jövedelem megszerzésének időpontja folyósítás évét követő év május 31-e.

Ha a munkáltató az adómentes, vissza nem fizetendő támogatás feltételeit nem tudja a szükséges dokumentumokkal igazolni, a folyósított támogatást bérként kell kezelni, és az adóterhet utólagosan meg kell fizetni mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak. Így a munkáltatónak érdemes a lehető legnagyobb körültekintéssel eljárni az adómentes támogatás előírt feltételeinek vizsgálata és dokumentálása terén.


Kapcsolódó cikkek:


Nehéz negyedév jöhet a munkaerőpiacon
2021. február 26.

A kormányzati támogatások hosszú távon nem képesek fenntartani a normál üzletmenethez igazodó foglalkoztatotti létszámot - kommentálták a januári foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat  elemzők.

Csökkent a foglalkoztatottság
2021. február 26.

Az előző hónaphoz képest 97 ezerrel, a tavaly januárihoz viszonyítva pedig 55 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma.