Félbetegen a munkahelyen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tombol a tél, ilyenkor szinte mindenkit elérnek hosszabb-rövidebb időre a nátha- és influenzaszerű megbetegedések. Sokszor a munkavállaló és a munkáltató is úgy értékeli, ezek „lábon kihordható” egészségügyi problémák, így a munkahelyeken rengeteg köhögő, náthás, hőemelkedéses, félbeteg ember dolgozik, vagy legalábbis próbál dolgozni. Milyen határokat szab ennek a munkajog?


 „37,5 fok? Az nem betegség, tessék bejönni!”

A fenti idézet egy irodavezetőtől származik, aki ezzel csapta le idegesen a kagylót, mikor az egyik beosztottja reggel betelefonált, hogy nem érzi jól magát, és otthon maradna. A munkáltatók gyakran úgy gondolják, a betegség, közérzet megítélése szubjektív, javarészt az egyéni strapabíró-képességtől függ, és elvárják, hogy a munkavállalók legyenek annyira lojálisak a céggel szemben, hogy kisebb betegséggel is bejönnek dolgozni.

Mást mondanak erről a munkajog vonatkozó szabályai: ha a munkavállaló keresőképtelen, számára betegszabadság jár, illetve ha az éves betegszabadság-keretét kimerítette, akkor is mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Mindehhez nem szükséges, hogy a munkavállaló előzetesen kérelmezze a távollét engedélyezését, s a munkáltatónak nem is kell ehhez hozzájárulnia. A munkavállaló feladata csupán annyi, hogy együttműködési kötelezettsége keretében haladéktalanul tájékoztassa munkahelyi vezetőjét a távolmaradásról, és később igazolja a keresőképtelenséget.

Azt a kérdést, hogy ki keresőképtelen, és ki nem, egyedül az ennek megállapítására jogosult kezelőorvos (többnyire: a háziorvos) döntheti el, s ezt a munkáltató nem bírálhatja felül. Keresőképtelennek minősül az, aki betegsége miatt a munkáját nem képes ellátni. (Megjegyzendő, hogy a keresőképtelenségnek vannak más okai is – pl. a munkavállaló gyermekének betegsége –, de most csak a munkavállaló saját betegségének esetével foglalkozunk.) Ez azt jelenti, hogy nem minden egészséügügyi probléma eredményez keresőképtelenséget, hanem csupán az a megbetegedés, amely a munkavállalót ténylegesen akadályozza a munkavégzésben. Például egy krónikus hangszálgyulladás mellett egy énektanár értelemszerűen nem tud dolgozni, de egy szobafestő-mázoló esetén ugyanez a panasz már nem feltétlen gátja a munkavégzésnek.

 

A munkakör elláthatóságának mérlegelése érdekében a munkavállaló a keresőképtelenségének elbírálásához köteles az orvost tájékoztatni munkavégzésének (tevékenységének) az egészségi állapotával összefüggő körülményeiről, annak egészségi szempontból lényeges elemeit a betegdokumentációban rögzíteni kell.

A keresőképtelenség ideje alatt a munkavállalónak nem csupán jól felfogott érdeke, hanem jogszabály alapján kötelessége is az orvos utasításait betartani, így különösen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozóan valamint az elrendelt vizsgálatokon megjelenni. Tehát a keresőképtelen állományba vett munkavállaló, ha az orvos utasítása úgy szól, még rövid időre sem mehet be a munkahelyére, sem a saját kezdeményezésére, sem a munkáltató utasítására. Az ilyen utasítás teljesítését a munkavállaló – mint jogszabályba ütközőt – megtagadhatja. Sőt, ha a munkavállaló fertőző beteg, s a munkahelyén való megjelenés mások egészségét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, a megjelenésre kötelező munkáltatói utasítást a munkavállaló nemcsak jogosult, hanem köteles is megtagadni.

Fontos tudni, hogy a bírói gyakorlat szerint a munkáltató a keresőképtelenség idejére nem adhat ki a betegszabadság vagy a munkavégzés és rendelkezésre állás alóli mentesülés biztosítása helyett szabadságot. Ez ugyanis joggal való visszaélésnek minősülne, hiszen a szabadság célja a munkavállaló pihenése, kikapcsolódása, és nem a gyógyulási idő biztosítása. Ha a betegség idejére elmenne a munkavállaló éves szabadságának egy része, akkor ez a pihenésre szánt időkeretét rövidítené meg. Ennek megfelelően, ha a munkavállaló a szabadsága alatt betegszik meg, akkor a keresőképtelenség idejére szabadság helyett jogosult betegszabadságra vagy a munkavégzés és rendelkezésre állás alóli mentesülésre, s szabadságát később kell neki kiadni.

Más megítélés alá tartozik az az eset, amikor a munkáltató alaposan gyanakszik arra, hogy a munkavállaló valójában nem beteg, csak „kiíratta magát”. Ilyenkor a munkáltatónak jogszabály alapján lehetősége van, hogy a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezze az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál. Ha ennek során bebizonyosodik, hogy a munkavállaló csalárdul szerzett igazolással hivatkozik keresőképtelenségre, akkor távolléte igazolatlannak számít, s ezért esetben akár munkaviszonya elveszítésével is fizethet. Azoknak a munkáltatóknak, akikben ilyen gyanú ébred, általában tanácsos indulatmentesen, óvatosan eljárni, és az említett hivatalos felülvizsgálati eljárást kezdeményezni a munkavállaló leleplezése érdekében, nem pedig saját hatáskörben felülbírálni az orvosi igazolást, és az igazolatlan távollét jogkövetkezményeit alkalmazni. Ugyanis ha a munkavállaló erre hivatkozva munkaviszonyát megszünteti, neki kell tudnia bizonyítani az orvosi igazolás ellenében a keresőképesség fennállását.

 

„37,5 fok még nem betegség, ugye nem küld haza, Főnök?”

 

A beteg munkavállaló gyakran saját maga gondolja úgy, hogy egy kis rosszullét miatt nem adja fel a harcot, hanem szeretné végezni a munkáját.

Ilyenkor a munkáltató munkavédelmi kötelezettségei kerülnek előtérbe. A munkáltatónak ugyanis fontos kötelezettsége, hogy biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Ennek érdekében a munkáltató teljes felelősséggel köteles megtenni minden szükséges intézkedést. A munkáltató „hivatalból” nem tudja eldönteni, hogy a munkavállaló rosszulléte, kisebb megbetegedése mellett való munkavégzés nem eredményezne-e állapotrosszabbodást, ezért a betegen munkára jelentkező munkavállalóval szemben fennálló munkavédelmi kötelezettsége is azt diktálja ilyenkor, hogy a munkahely helyett az orvoshoz küldje az illetőt.

Gondolnia kell továbbá a munkavállaló kollégáira is, akiknek irányába szintén fennáll a munkavédelmi kötelezettsége. Egy fertőző beteg munkavállaló nyilvánvalóan egészségügyi kockázatot jelent a munkatársaira nézve, akikkel munkája során találkozik. Lehetséges, hogy egy bizonyos vírus az egyik munkavállalón csupán alig-alig észlelhető tüneteket okoz, azonban egy másik, gyengébb immunrendszerrel rendelkező munkatársat hetekre leterítene. Ebből az következik, hogy a fertőző beteg – akár csak enyhe tüneteket mutató – munkavállaló számára nem csupán lehetőséget kell biztosítani a távollétre, hanem ha munkára jelentkezne, meg kell tagadnia a foglalkoztatást, és orvoshoz kell őt küldeni a keresőképesség elbírálása érdekében. A fertőző betegség fennállása alatt gondoskodnia kell arról, hogy munkaügyben ne kerüljön személyes érintkezésbe a többi munkavállalóval.  



Kapcsolódó cikkek

2022. július 4.

Munkavédelmi és munkaügyi kampányt indított a Technológiai és Ipari Minisztérium

Kommunikációs kampány indult a munkáltatók és munkavállalók munkavédelmi és munkaügyi tudatosságának növelése érdekében, a Technológiai és Ipari Minisztérium Iparért és Munkaerőpiacért Felelős Államtitkárságon megvalósuló GINOP-5.3.7–VEKOP-17-2017-00001 „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” című kiemelt projekt keretében. A Random Trip, Wolfie és Miki357 közreműködésével zajló kampány ősz végéig fut.

2022. július 4.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése és a munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége

Egy friss bírósági ítéletben megállapításra került, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként járó kártérítés összegének számításánál figyelembe kell venni, ha a munkáltató sikeresen bizonyítja azt, hogy a károsult munkavállaló a munkaviszonya jogellenes megszüntetését követően nem tett eleget az adott helyzetben elvárható kárenyhítési kötelezettségének. Az alábbi cikkben az ügy részleteit ismertetjük.

2022. július 1.

Kósa Lajos az atipikus foglalkoztatási formákat méltatta

Egy modern gazdaság nem nélkülözheti az olyan atipikus és rendkívül rugalmas foglalkoztatási formákat, amelyeket a szövetkezetek kínálnak – mondta az Országos Szövetkezeti Tanács újraválasztott elnökeként a fideszes politikus.