Felmondás sms-ben?

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2012. október 3.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Munka Törvénykönyve egyik legmodernebb vonása, hogy bizonyos esetekben írásbelinek tekinti az elektronikus dokumentumban tett nyilatkozatot is. Egyelőre azonban úgy tűnik, ez a rendelkezés inkább megnehezíti, semmit megkönnyíti a munkáltatók és munkavállalók életét.


A szóban forgó szabály szerint írásbelinek kell tekinteni az elektronikus dokumentumban tett jognyilatkozatot is, ha az megfelel az alábbi három feltételnek: (1) alkalmas a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, (2) a nyilatkozattevő személyének és (3) a nyilatkozattétel időpontjának azonosítására. A törvény tehát tételesen nem sorolja fel, hogy milyen típusú elektronikus dokumentum minősül írásosnak. Bármilyen elektronikus közlési forma szóba jöhet, amennyiben megfelel a fenti feltételeknek (pl. SMS, e-mail, blog bejegyzés, komment egy közösségi oldalon stb.).

A szabály egyfelől tehát rendkívül rugalmas, hiszen akár egy egyszerű e-mail is elegendő lehet bármely írásbeli formához kötött nyilatkozat megtételéhez, például egy felmondáshoz. Ugyanakkor, jól látható, hogy mindhárom feltétel értelmezése ugyancsak kérdéses. Egy SMS rögzíti a feladó telefonszámát, de mi a helyzet akkor, ha a magára hagyott mobilról nem a tulajdonosa, hanem valaki más, esetleg tréfából küld üzenetet? Naponta több tucat e-mailt fogadunk és küldünk, de pontosan ismerjük az időnként órákig, vagy napokig „az éterben kerengő” levelek esetét is: megállapítható-e tehát, mikor „adtuk fel” a levelet?

Ahhoz sem kell túl sok amerikai filmet nézni, hogy legyen elképzelésünk róla, mennyire manipulálható egy elektronikus levél tartalma. Az értelmezési kérdések azért különösen súlyosak, mert a törvény szerint bármely, tehát a legsúlyosabb következményekkel járó nyilatkozatok is megtehetőek elektronikusan (pl. a felmondás, a munkaszerződés módosítása vagy a fizetési felszólítás is). Ehhez képest figyelmet érdemel, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény ezeket a legfontosabb nyilatkozatokat továbbra is csak a hagyományos írásos formában tekinti érvényesnek.

Maga a törvény nem ad eligazítást ahhoz, hogy ezt a három követelményt mennyire szigorúan kell értelmezni. Van ugyan egy külön törvény hatályban az elektronikus aláírásról, ám sem ez, sem a Munka Törvénykönyve nem tartalmaz olyan utalást, hogy a munkaviszonnyal összefüggésben alkalmazott elektronikus dokumentumnak az e külön törvényben foglaltak szerinti aláírással, vagy időbélyegzővel ellátottnak kell lennie. Így a kérdés eldöntése a bírói gyakorlatra vár. Ez persze közel sem egyszerű feladat, hiszen a törvény célja nyilvánvalóan nem az, hogy megszorító értelmezést adjon az elektronikus dokumentum fogalmának, de a túl tág értelmezés igen veszélyes lehet. Mielőtt azonban rémeket látnánk az esetleges visszaélések kapcsán, jusson eszünkbe, hogy a nyilatkozattévő személye, a nyilatkozattétel ideje és a tartalom éppúgy manipulálható egy közönséges papír alapú levél esetén is, és ehhez képest a rendszer mégis működik, jó pár száz éve.

Az elektronikusan tett nyilatkozattal kapcsolatos következő fontos kérdés annak közlésére vonatkozik. A törvény szerint az elektronikus dokumentum akkor tekinthető közöltnek, ha az címzett vagy az átvételre jogosult más személy részére hozzáférhetővé válik. A szabály legfeljebb ránézésre egyszerű: az e-mailben küldött felmondás akkor vajon mikor minősül közöltnek ez alapján? Amikor a levél megérkezik a postafiókba, amikor a felhasználó először belép megnézni a leveleit, vagy amikor a címzett rákattint a levélre, hogy elolvassa azt? A három időpont között napok is eltelhetnek. Mint látható, a „hozzáférhetővé válik” kitétel legalább annyira értelmezés kérdése, mint az, mikor tekintető visszaidézhetőnek a dokumentum tartalma. Összehasonlításként, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát a közszolgálatból eredő kötelezettsége teljesítésével összefüggésben megismerje. Érdemes lett volna a Munka Törvénykönyvében is ehhez hasonló magyarázó szabályt alkalmazni.

Az elektronikus dokumentum körüli bizonytalanságok azért veszélyesek, mert a rá vonatkozó szabályok a Munka Törvénykönyve I. részében kaptak helyet. Ezért azoktól munkaszerződésben, vagy kollektív szerződésben egyáltalán nem lehet eltérni. Nem megoldás tehát, ha a felek a saját viszonyaiknak, igényeiknek megfelelően pontosítják a homályos törvényi rendelkezéseket. Mivel ezek eltérést nem engedő szabályok, a munkavállaló akkor is jogosult a fenti feltételekkel e-mailben felmondani, ha egyébként a kollektív szerződés, vagy akár egy munkáltatói szabályzat ezt kizárná. Mindenesetre célszerű, ha a munkáltató nyilvánosan csak azt az elektronikus közlési formát támogatja, amelyben fenntartás nélkül megbízik. Minden más, „gyanús” e-dokumentum kapcsán érdemes egyeztetni a nyilatkozatot tévő féllel, hogy az abban foglaltak a valós szándékát tükrözik-e.

dr. Kártyás Gábor blogbejegyzése az azujmunkatorvenykonyve.hu oldalon olvasható.

Októbertől megújul a Lex HR!

Bővebb tartalommal, 48 színes oldallal, változatlanul magas szakmai színvonalon!

Lapozzon bele >>>


Kapcsolódó cikkek: