Fesztiválszezon – a belépőjegy adómentes juttatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Azokat a béren kívüli juttatásokat szeretik a dolgozók, amelyeket jól el tudnak költeni. – halljuk sok HR szakembertől. Összefoglaló a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, sporteseményre vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet adómentesnek minősülő juttatásáról.


Juttatás sporteseményre vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére

Nos, akkor most a nyár közepén nagyon jó juttatás lehet a sporteseményre és kulturális szolgáltatásra szóló belépő, mellyel a különböző fesztiválok belépőit is adómentesen adhatjuk a dolgozóinknak.

A juttatás ráadásul a juttató oldaláról is rendkívül kedvező. A kifizető évente 50.000 forint értékig adhat ilyen támogatást, melyet a juttatásban részesülő magánszemély sporteseményre vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére – muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére – szóló belépőjegyre, bérletre használhat fel.

Fontos megjegyeznünk, hogy a sporteseményre itt nézőként látogathat a juttatásban részesülő személy, tehát ez a juttatásfajta nem alkalmas arra, hogy konditerembe járjanak vele a dolgozóink.

Bár a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájáról is költhetünk a fenti célokra, mégsem kell azt figyelembe venni a sport- és kulturális belépő vagy bérlet juttatásnál. A két juttatás egymástól függetlenül adható.

Még arra sem kell figyelnie a juttatónak, hogy máshol kapott-e a magánszemély ilyen juttatást. Elegendő saját nyilvántartásunk alapján figyelni az 50.000 forintos korlátra.

Hogyan adjuk?

A kiadásnak három módja lehetséges.

  1. A juttató saját nevére szóló számlával megvásárolja a megfelelő jegyeket és bérleteket, majd egy átvételi lappal adja át pl. a munkavállalóinak.
  2. A juttatásban részesülő személyek (pl. munkavállalók) megveszik a számukra kedvező jegyeket, majd számlát kérnek a juttató (pl. munkáltató) nevére. A juttató egy belső nyilvántartás mellett kifizetési bizonylatokkal téríti a belépők ellenértékét. Ilyenkor persze juttatóként ellenőriznünk kell, hogy a számlák tartalmilag, formailag megfelelnek-e a törvényi előírásoknak. Ebben segíthet a NAV korábbi tájékoztatója.
  3. Juttatóként mentesülhetünk a számlák ellenőrzése alól, ha papír alapú vagy elektronikus utalvány formájában adjuk ezt az adómentes juttatást. Több szolgáltatónál is vásárolhatunk kifejezetten erre a célra szolgáló utalványokat, melyeket aztán a szerződött elfogadóhelyeken válthatunk be. A dokumentációhoz itt is átvételi lapra és egy belső nyilvántartásra lesz szükségünk.

A cikk szerzője a CafeteriaTREND magazin alapítója.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

2024. szeptember 27.

KSH: egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma

2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).