Foglalkoztatott nyugdíjasok járulékfizetése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Először azt kell tisztáznunk, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján kiket értünk a címben szereplő nyugdíjasok alatt. Cikkünkben azokról a nyugdíjasokról lesz szó, akiket a törvény saját jogú nyugdíjasnak nevez és valamilyen jogviszonyban dolgoznak (egyúttal foglalkoztatottak).

Saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki

1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,

3. az egyéni vagy társas vállalkozó, aki kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül és e jogállását nem érinti, ha az 1-2. alpontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel.

Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Mindannyian tudjuk, hogy minden jogviszonyban megszerzett jövedelemből 16% személyi jövedelemadót kell fizetni (levonni). Ez a nyugdíjasokra is vonatkozik. Ezzel most külön nem foglalkozunk. Nézzük inkább a különböző fizetendő járulékokat!

Munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas

• 10 százalék nyugdíjjárulék levonása
• 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék levonása
• amennyiben szünetelteti a nyugdíjának folyósítását, akkor 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is kell fizetnie
• munkaerő-piaci járulékot és egészségügyi szolgáltatási járulékot nem kell fizetni
• 27 százalék szociális hozzájárulási adó

Járulékalapja a munkabére.

Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) egyéni vállalkozó

Személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik. Tehát vagy az átalányadózást vagy a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választotta. Járulékalapja az átalányadó alapja, illetve a másik esetben a vállalkozói jövedelem kivét.

• 10 százalék nyugdíjjárulék levonása a jövedelemből
• havi 6 810 forint egészségügyi szolgáltatási járulék
• nem fizet egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, szociális hozzájárulási adót

Amennyiben a nyugdíjas egyéni vállalkozónak még heti 36 órás munkaviszonya is van, akkor az egyéni vállalkozásában sem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. (Munkaviszonyában azt fizeti, amit az előbbiekben láttunk.)

Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás egyéni vállalkozó

Ez az egyéni vállalkozó tehát az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik. Járulékalapja az eva alapjának 10 százaléka. Nincs külön ún. kivett jövedelme, hiszen csak bevételi nyilvántartást vezet.

• 10 százalék nyugdíjjárulék a járulékalap után
• havi 6.810 forint egészségügyi szolgáltatási járulék

Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) KATÁS egyéni vállalkozó

Semmilyen járulékot, szociális hozzájárulási adót, egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizet, mert a havi 25.000 forintos tételes adója mindezeket átalányszerűen helyettesíti. A kisadózóként bejelentett társas vállalkozóra ugyanez vonatkozik.

Mindannyian tudjuk, hogy a főállású kisadózók havi 50.000 forint tételes adót fizetnek. 2014-től változást jelent, hogy nem minősül főállású kisadózónak az a személy sem,

• akit több egyidejűleg fennálló munkaviszonyban foglalkoztatnak, ahol az együttes munkaidő eléri a heti 36 órát,
• valamint az sem lehet főállású, aki a KATÁS jogállása mellett más vállalkozásban is biztosított vállalkozó.

Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) társas vállalkozó

• a ténylegesen felvett jövedelméből 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet
• havi 6.810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet utána a gazdasági társaság

Amennyiben a társas vállalkozás mellett még heti 36 órás munkaviszonyban is dolgozik, akkor ott a munkabére után azokat a tételeket fizeti, melyeket a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasnál felsoroltam, de a társas vállalkozásnál nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért fizet egy nyugdíjas nyugdíjjárulékot a ténylegesen felvett jövedelme után. Ez alapozza meg a 365 naponként igényelhető fél százalékos nyugdíjemelést, melynek a szabályai külön ismertetést érdemelnek.

A nyugdíjas foglalkoztatottak járulékfizetésének néhány közös jellemzője a következő:

• nem biztosítottak, mint a főállásúak,
• nincs minimum járulék-kötelezettség fiktív járulékalappal,
• mindig a tényleges jövedelem után kell nyugdíjjárulékot fizetni,
• az egészségügyi szolgáltatási járulék viszont nem függ sem a jövedelemtől, sem a bevételtől,
• munkaerő-piaci járulékot nem kell fizetni,
• nyugdíjas vállalkozóknál az osztalék viszont úgy adózik, ahogy a főállásúaknál.

---