Ha a statisztikai átlagnál kevesebbet keres, ne lepődjön meg
A teljes munkaidős alkalmazottak mintegy felénél nemigen volt biztosított a keresetből az átlagos megélhetés 2023 végén.
Fogyatékosoknak járó kedvezmények 2.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A cikksorozat második része a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel járó emelt összegű családi pótlékkal kapcsolatos szabályokat, és az igényérvényesítés módját járja körbe.
| Cikksorozatunk első részét itt olvashatja. |
|---|
A családi pótlék szabályai és mértéke
A családi pótlék alanyi jogon járó juttatás, amely hosszú idő óta, az egyik legfontosabb jövedelem-kiegészítése a gyermekes családoknak, mellyel az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek neveléséhez, iskoláztatásához szükséges költségekhez.
Biztosítása nem automatikusan, megállapítása és folyósítása igénybejelentést követően történik. A családi pótlékot havonta kapják a családok választásuk szerint vagy postai úton, vagy bankszámlára utalva. A családi pótlékot utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, bankszámlára kért kifizetés esetén pedig a tárgyhónapot követő hónap 3. napjáig folyósítják.
Családi pótlékként a gyermek életkora alapján két ellátást különböztetünk meg, az egyik a nevelési ellátás, a másik az iskoláztatási támogatás. A nevelési ellátás a még nem tanköteles gyermek után folyósítható, az iskoláztatási támogatás a tanköteles, és a már nem tanköteles, de középfokú oktatási intézményben tanuló gyermek után folyósítható.
A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár. A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.
Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti. A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. Közoktatási intézménynek minősül: óvoda, általános iskola, szakmunkásképző iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai-, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, diákotthon és kollégium.
A munka törvénykönyve három nyelven |
|---|
|
Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben. |
Nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet a kérelmező, aki a 18. életévét betöltötte, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos és iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt.
A családi pótlék összegét a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-a határozza meg.
A családi pótlék havi összege
- egygyermekes család esetén 12 200 forint,
- egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,
- kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
- két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
- három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
- három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén 23 300 forint,
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén 25 900 forint
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú felnőtt esetén 20 300 forint.
Az állam tehát a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre, személyre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot biztosít, hogy ezzel hozzájáruljon az állapotból adódó többletköltségek fedezéséhez.
Ha állapotjavulás miatt a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel (pl. egy gyermek esetén 12 200 forint) folyósítják, feltéve, ha a szülő egyébként jogosult a családi pótlékra.
Mikor jár emelt összegű családi pótlék?
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § f) pontja alapján emelt összegű családi pótlékra jogosultság szempontjából tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy:
az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll;
Mely betegségek és állapotok mellett jár a magasabb összegű családi pótlék?
A családok támogatásáról szóló törvény elkülöníti a tizennyolc év alattiakra és felettiekre vonatkozó szabályokat. A tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek esetében a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete sorolja fel azokat a betegségeket és állapotokat, amely jogosultságot ad emelt összegű családi pótlékra.
A rendelet melléklete részletesen határozza meg azokat a betegségcsoportokat, betegségeket, BNO kódokat és a betegség súlyosságának fokát, amelynek fennállásakor igényelhető a magasabb összegű családi pótlék.
Az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt betegségek az alábbi betegségcsoportok egyes meghatározott esetei:
- hallási fogyatékos
- értelmi fogyatékos
- látási fogyatékos
- mozgásszervi fogyatékos
- pervazív fejlődési zavarok
- mentális és viselkedés zavarok
- vér és vérképző szervek betegségei
- rosszindulatú daganatok
- súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek
- emésztőrendszeri betegségek
- ritka betegségek
- endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek
- súlyos vesebetegségek
- súlyos légzőszervi betegségek
- kardiológiai betegségek
- egyéb fejlődési rendellenességgel születettek
- neurológiai kórképek
- neonatológiai kórképek
- többszörös és összetett betegségek
- bőrbetegségek
Magasabb összegű családi pótlékot (nevelési ellátást) megállapítják az 1500 gramm születési súly alatt született gyermekek után 3 éves korig különös betegség nélkül is.
Hogyan igazolható a tartós betegség, súlyosan fogyatékos állapot?
A 18. évesnél fiatalabb gyermek esetén a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet melléklete szerinti „Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről” elnevezésű nyomtatványon kell igazolni azt a betegséget, illetve fogyatékosságot, ami miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. Az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa állítja ki.
|
Új szolgáltatásokkal bővült a munkajog.hu:
|
 |
A 18. évesnél idősebb személy esetén akkor jár magasabb összegű családi pótlék, ha tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Ezen feltételek fennállását első fokon a kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerve, másodfokon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vizsgálja és igazolja, amelyről szakhatósági állásfoglalást ad ki.
Mikortól jár az ellátás?
Az ellátás kezdete egybe esik a kérelem benyújtásának napjával, ha a jogosultsági feltételek fennállnak. Visszamenőleg, legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától lehet az ellátásban részesülni, természetesen csak akkor, ha ebben az időpontban már fennálltak a jogosultsági feltételek.
Meddig jár a magasabb összegű családi pótlék?
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet előírásai szerint igazolták.
A 18. életévét betöltött, közoktatási intézményben tanulmányokat folytató beteg gyermek után, ha az igénylő a gyermek 18. életévének betöltéséig magasabb összegű iskoláztatási támogatásban részesült, akkor továbbra is jogosult a magasabb összegű iskoláztatási támogatásra mindaddig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét – sajátos nevelési igényű tanuló esetén – a 23. életévét betölti.
Lehet-e egyidejűleg magasabb összegű családi pótlékban és fogyatékossági támogatásban részesülni?
Fogyatékossági támogatásban részesülő személy nem részesülhet magasabb összegű családi pótlékban, ill. a fogyatékossági támogatás nem állapítható meg, ha a 18. éven felüli személy vagy rá tekintettel más személy magasabb összegű családi pótlékban részesül.
A fogyatékossági támogatásra jogosultság feltételeit a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tv. 22.§-a határozza meg. Fogyatékossági támogatásra az a 18 évnél idősebb, Magyarország területén élő magyar állampolgár, vagy hazánkban letelepedett, bevándorolt, hontalan személy jogosult jövedelemre tekintet nélkül, akinek az alábbi betegségeket megállapították:
- autista, és akinek ezen állapota középsúlyosnak, vagy súlyosnak minősíthető a vizsgálatok alapján,
- hallás sérült, aki a beszédet még segédeszközök segítségével sem képes megérteni. További feltétel, hogy a halláskárosodásnak, a személy 25. életévének a betöltése előtt kell kialakulnia, illetve a halláskárosult nem képes érthetően kommunikálni, azaz a szavakat érthetően megformálni, és kiejteni,
- látási fogyatékos, aki vagy teljesen vak, vagy minimális látóképességgel rendelkezik, és állapota sem műtéti úton, sem segédeszközök felhasználásával nem javítható, és ezért csak halló-tapintó életmód folytatására képes,
- értelmi fogyatékos, akinek az állapota 14 éves korát megelőzően súlyos betegség következtében, illetve genetikai, vagy magzati károsodás, esetleg szülési trauma miatt alakult ki, és állapota középsúlyosnak, vagy súlyosnak minősíthető,
- mozgássérült, aki helyváltoztatásra, csak segédeszközökkel, illetve speciális berendezésekkel képes, és állapotában maradandó javulást nem lehet a segédeszközökkel sem elérni,
- kromoszóma-rendellenességben szenved, és akinek ezen állapota középsúlyosnak, illetve súlyosnak minősíthető.
A fogyatékossági támogatás összege a fogyatékosság fajtájától függ. 2015-ben a fogyatékossági támogatás 20 327 forint, ha az igénylő látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, vagy autista, illetve 25 018 forint, ha az igénylő halmozottan fogyatékos személy, vagy ha az igénylő látási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, vagy autista, feltéve, hogy az önkiszolgáló képessége teljesen hiányzik.