Fogyatékosoknak járó kedvezmények 3.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunk újabb cikkében a tartós betegséggel, fogyatékossággal összefüggő emelt összegű családi pótlék szabályait tekintjük át.


A magasabb összegű családi pótlék igénylése

A magasabb összegű családi pótlék igényléséhez az alábbi dokumentumokat kell benyújtani:

1. „Kérelem családi pótlék megállapítására” elnevezésű nyomtatvány 

A családi pótlék megállapítása iránti kérelmet a „Kérelem családi pótlék megállapítására” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani.

A formanyomtatvány letölthető a www.allamkincstar.gov.hu weblapról.

A nyomtatvány adattartalma a következő:

  • I. Kérelmezőre vonatkozó adatok
  • II. Kérelmező házastársára/élettársára vonatkozó adatok
  • III. Gyermek(ek)re vonatkozó adatok
  • IV. Jogosultság megállapításához és folyósításához szükséges adatok és nyilatkozatok

A nyomtatvány benyújtásához az alábbi iratokra van szükség:

  • az igénylő személyazonosító igazolványa és lakcímkártyája
  • a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonata
  • a házassági anyakönyvi kivonat, ha a szülők együtt élnek
  • az igénylő és a gyermek(ek) TAJ- kártyája

Az ellátást igénylő valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány (pl. útlevél, kártya típusú gépjárművezetői engedély) bemutatásával kell igazolni.

A családtámogatási ellátásra való jogosultságot az alábbi iratokkal lehet igazolni:

  • a szülővel együtt élő házastárs a házassági anyakönyvi kivonat másolatának csatolásával
  • a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat másolatának csatolásával
  • a gyám a gyámrendelő határozat másolatának csatolásával
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával
  • az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával.

A kérelemhez mellékelendő iratok vonatkozásában fontos kiemelni, hogy azokat nem kell eredetben csatolni, elegendő azok egyszerű másolatban történő benyújtása, illetve a kérelem személyes benyújtása esetén, ahol az megengedett, azok bemutatása. Egyszerű másolatra a családi pótlékot igénylő aláírása szükséges annak igazolására, hogy a másolat megegyezik az eredetivel.

Az egyedülálló esetén, az egyedülállóság tényét az igénybejelentő lapon kell igazolni. Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. Egyedülálló igénylőnek a kérelem benyújtásához csatolnia kell a kérelemben felsorolt, rá vonatkozó dokumentumokat is.

2. „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról elnevezésű nyomtatvány

Ha a gyermek, aki után igénylik az ellátást már nem tanköteles korú, de közoktatási intézmény tanulója a tanulói jogviszony igazolást is csatolni kell az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról” elnevezésű nyomtatványon. A nyomtatvány letölthető a www.allamkincstar.gov.hu honlapról.

Közoktatási intézményben tanulók jogviszony fennállását, minden év szeptember 30-ig – az igényelbíráló szerv felhívására – igazolni kell. A folyósító szerv az igénylő számára eljuttatja az „Igazolás a tanulói jogviszony fennállásáról” című formanyomtatványt, melyet a közoktatási intézmény vezetője tölt ki, majd a kitöltött dokumentumot, legkésőbb a kézhezvételtől számított 8 napon belül vissza kell juttatni a folyósító szervnek.

 

 

3. „Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről” elnevezésű orvosi igazolás

 

Ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság igazolásához csatolni kell  az 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet alapján kiadott szakorvosi igazolást is az „Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről” elnevezésű nyomtatványon.  Az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa állítja ki két példányban a 18. életév alatti gyermek betegségéről. Ez az igazolás is letölthető a www.allamkincstar.gov.hu honlapról. Az igényléshez az eredeti igazolást kell csatolni!

Az igazolás kiállítására jogosult szakorvosokat foglalkoztató szolgáltatók listáját az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (OTH) a honlapján (www.antsz.hu) tájékoztatás céljából közzéteszi.

Amennyiben a szakvélemény szerint a gyermek nem jogosult a magasabb összegű ellátásra, a szülő az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kezdeményezheti a szakvélemény felülvizsgálatát az OTH-nál. Az OTH a kezdeményezéstől számított 8 napon belül felkéri a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvost a szakvélemény felülvizsgálatára. A feladat elvégzésével megbízott szakfelügyelő főorvos a felülvizsgálati eljárása során új igazolást állít ki.

A „Kérelem a családi pótlék megállapítására” elnevezésű nyomtatvány 19. pontjában jelölni kell, hogy a magasabb összegű családi pótlék megállapítását valamely gyermek(ek) tartós betegségére tekintettel kéri-e az igénylő.

Ha a gyermek a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét a folyósító igazgatóság felé bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben  történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.

A nagykorú személynek orvosi igazolást nem kell benyújtani az igénybejelentéskor. Ebben az esetben hivatalból – illetőleg az igénylő kérelmére – történik a szakvélemény megkérése az Orvosszakértői Intézetétől, arra vonatkozóan, hogy az igénylő a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette-e, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett-e, illetőleg az egészségi állapota nem haladja-e meg az 50%-or mértéket. Az orvosi bizottság szakvéleménye alapján kerül az igény elbírálásra.

Hová kell benyújtani a családi pótlék iránti kérelmet

2015. április 1-jével a családtámogatásokkal összefüggő feladatok a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságaitól a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe kerülnek. Az államigazgatás átalakításának elsődleges célja a hatékonyabb ügyintézés, és az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése. A szervezeti átalakulás a családtámogatási ellátások szempontjából nem jelent változást.  

A családtámogatási ellátásokkal összefüggő kérelmeket, így a családi pótlék igénybejelentését április 1-jétől a járási hivataloknál, a kormányhivataloknál, a kormányablakoknál és a települési ügysegédeknél is be lehet nyújtani.  Így a családi pótlékot igénylők lakóhelyükhöz közel is elindíthatják az ügyintézést.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.

2024. október 8.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása

A munkavégzés során gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltató által közölt utasításokat minden esetben szükséges-e írásban rögzíteni vagy elegendő, ha azok csak szóban hangzanak el. A szóbeli utasítás sokszor kézenfekvőbb, kevesebb adminisztrációval és ráfordított idővel jár, mintha a munkáltató mindent írásban rögzítene. Azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli utasítási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai a munkaviszony keretein belül, így minden helyzetben megtalálható a megfelelő forma.

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.