Fogyatékosoknak járó kedvezmények 4.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fogyatékos emberek a társadalom egyenrangú tagjai, akik azonban állapotuk miatt a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása a társadalom kötelezettsége, amit jogszabályi szinten kell biztosítani. A cikksorozat a fogyatékossággal összefüggő előnyöket, kedvezményeket tekinti át. Bemutatja a fogyatékossághoz kapcsolódó munkajogi kedvezményeket, az eltérő családtámogatási ellátásokat és azok igénybevételének módját, a személyi jövedelemadó kedvezményeket, és egyéb kedvezményeket, ellátásokat. A fogyatékossággal összefüggésben el kell különíteni a fogyatékos személyek valamint a fogyatékos (tartósan beteg) gyermeket nevelők kedvezményeit. A cikksorozat újabb részében a magánszemélyt saját betegsége, fogyatékossága miatt megillető személyi jövedelemadó kedvezményről lesz szó. A cikk bemutatja, hogy ki, mikor, milyen betegségek esetén veheti igénybe az adókedvezményt, illetve hogyan, milyen igazolásokkal lehet azt érvényesíteni.

Személyi kedvezmény

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40. § határozza meg a személyi kedvezményt, mely szerint az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

A személyi adókedvezmény alanyi jogon jár, független a magánszemély jövedelmének nagyságától. Két feltétele van, az egyik a jogszabályban meghatározott betegség(ek) fennállása, a másik, hogy legyen az adókedvezmény levonására rendelkezésre álló személyi jövedelemadója, hiszen az adókedvezmény a fizetendő személyi jövedelemadót csökkenti, annak mértékéig vehető csak igénybe. A személyi kedvezmény tehát nem támogatás, azzal csak a megszerzett jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó csökkenthető. Vagyis, aki jövedelemmel nem, vagy kizárólag adómentes jövedelemmel rendelkezik, személyi adókedvezményt nem tud igénybe venni.

A kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adóját csökkenti. Összevont adóalapba tartozik az önálló, a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, és az egyéb jövedelem, így levonható a személyi kedvezmény többek között munkaviszonyból, megbízási szerződésből, társas vállalkozás személyes közreműködéséből, vezető tisztségviselői tevékenységből, felügyelő bizottsági tagságból, választott könyvvizsgálói tevékenységből, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységből származó jövedelem személyi jövedelemadójából. Nem vonható azonban le például az ingatlanértékesítésből, az osztalékjövedelemből, az árfolyamnyereségből, vagy a kamatból származó jövedelem adójából.

A személyi adókedvezmény – a családi kedvezménytől eltérően – élettárssal/házastárssal nem osztható meg, kizárólag a jogosult veheti igénybe. A jogosultsággal rendelkező fogyatékos gyermek személyi adókedvezményét sem veheti a szülő igénybe, csak a gyermek.

Vélhetően sokan nem tudnak arról, hogy őket is megilletné az adókedvezmény, így könnyen eleshetnek ettől a zsebre menő lehetőségtől, ha nem tájékozódnak eléggé. Magát az adókedvezményt a személyi jövedelemadó törvény 40. §-a tartalmazza, de itt nincs részletezve, hogy mi számít súlyos fogyatékosságnak, azt egy külön rendelet írja elő. A munkáltató sem mindig tudja felhívni a munkavállaló figyelmét erre, hiszen nem tud mindent a munkavállaló egészségi állapotáról. Az adókedvezmény elnevezése is megtévesztő, hiszen nem kell a szó szoros értelmében súlyos fogyatékosságnak fennállni ahhoz, hogy igénybe vehető legyen az adókedvezmény. Többek közt a cukorbetegség, glutén érzékenység, laktóz intolerancia, trombózis, különböző gyomor, és bélrendszeri betegségek, hallás- vagy látáskárosodás és sok más betegség esetén is igénybe vehető a személyi kedvezmény.

Az adókedvezmény mértéke

Az adókedvezmény a mindenkori minimálbér 5%-a havonta, ami 2015-ben havi 5 250 Ft-ot jelent. Mivel mértéke a minimálbér összegéhez kötődik, az adókedvezmény mértéke is évente emelkedik a minimálbér emelkedésével arányosan. Az előző évek személyi kedvezményének összegeit az alábbi táblázat mutatja:

 

Év	Minimálbér (forint/hó)	Személyi kedvezmény összege (forint/hó)
2009	71 500	3 575
2010	73 500	3 675
2011	78 000	3 900
2012	93 000	4 650
2013	98 000	4 900
2014	101 500	5 075
2015	105 000	5 250

 

Kinek jár a személyi kedvezmény

A személyi kedvezmény a súlyosan fogyatékos személynek jár. Jelenlegi szabályok szerint ebből a szempontból azt személyt kell súlyosan fogyatékosnak tekinteni:

• aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben felsorolt betegségben szenved, vagy
• aki rokkantsági járadékban részesül, vagy
• fogyatékossági támogatásban részesül.

A rokkantsági járadékról a 83/1987. (XII.27.) MT rendelet, a fogyatékossági támogatásról a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tv. 22.§-a rendelkezik.

A személyi kedvezményre való jogosultság szempontjából a fogyatékossági támogatásban részesülés csak 2015. január 1-jétől került be a törvénybe. Tekintettel az ez évi változásra, sokan lehetnek a fogyatékossági támogatásban részesülők közül is olyanok, akik még nem veszik igénybe a nekik is járó személyi kedvezményt.

Fogyatékossági támogatás

Fogyatékossági támogatásra jogosult:

• az, a személy, aki autista, és akinek ezen állapota középsúlyosnak, vagy súlyosnak minősíthető a vizsgálatok alapján,
• az a hallás sérült, aki a beszédet, még segédeszközök segítségével sem képes megérteni. További feltétel, hogy a halláskárosodásnak, a személy 25. életévének a betöltése előtt kell kialakulnia, illetve a halláskárosult nem képes érthetően kommunikálni, azaz a szavakat érthetően megformálni, és kiejteni,
• az a látási fogyatékos, aki vagy teljesen vak, vagy minimális látóképességgel rendelkezik, és állapota sem műtéti úton, sem segédeszközök felhasználásával nem javítható, és ezért csak halló-tapintó életmód folytatására képes,
• az, az értelmi fogyatékos, akinek az állapota 14 éves korát megelőzően súlyos betegség következtében, illetve genetikai, vagy magzati károsodás, esetleg szülési trauma miatt alakult ki, és állapota középsúlyosnak, vagy súlyosnak minősíthető,
• az, a mozgássérült, aki helyváltoztatásra, csak segédeszközökkel, illetve speciális berendezésekkel képes, és állapotában maradandó javulást nem lehet a segédeszközökkel sem elérni, 
• és végül az a személy, aki kromoszóma-rendellenességben szenved, és akinek ezen állapota középsúlyosnak, illetve súlyosnak minősíthető.

A fogyatékossági támogatásra való jogosultság feltétele, hogy az igénylő 18 évnél idősebb, illetve, Magyarország területén élő magyar állampolgár, vagy olyan személy, aki hazánkban letelepedett, illetve bevándorolt, vagy hontalan. Az igénylést a Magyar Államkincstár igazgatóságainál, illetve a megyei kormányablakoknál lehet leadni, a „Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására” nevű nyomtatvány kitöltésével. Csatolni kell hozzá a fogyatékossággal kapcsolatos orvosi dokumentációt, a háziorvosi beutalót, és szükséges a személyi igazolvány, lakcímkártya, és TAJ szám.

Az ellátás összege a fogyatékosság fajtájától függően eltérő. 2015-ben a fogyatékossági támogatás 20 327 Ft, ha az igénylő látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, vagy autista, illetve 25 018 Ft, ha az igénylő halmozottan fogyatékos személy, vagy ha az igénylő látási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, vagy autista, feltéve, hogy az önkiszolgáló képessége teljesen hiányzik. A fogyatékossági támogatás összege 2014. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelkedik, az újonnan megállapításra kerülő fogyatékossági támogatást pedig ugyanilyen emelt összegben kell megállapítani.

Rokkantsági járadék

Rokkantsági járadékra jogosult, aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, vagy 80 %-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg. Ha az igénylő munkaképtelenségét vagy egészségkárosodásának mértékét az orvosszakértői szerv hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv az egészségkárosodás mértékének szakkérdését is vizsgálja.

Az igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, illetőleg a felelősségre a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni. A rokkantsági járadékot legkorábban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte. A rokkantsági járadékot az igénylő kérelme alapján a lakóhely szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv állapítja meg és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. Nem állapítható meg, illetőleg nem folyósítható a rokkantsági járadék annak, aki térítés nélkül van intézményben elhelyezve.

A rokkantsági járadék havi összege 2015. január 1-jétől 33 930 forint.

---