Fogyatékosoknak járó kedvezmények 6.

Szerző: Dihen Lajosné
Dátum: 2015. május 20.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fogyatékos emberek a társadalom egyenrangú tagjai, akik azonban állapotuk miatt a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása a társadalom kötelezettsége, amit jogszabályi szinten kell biztosítani. A cikksorozat a fogyatékossággal összefüggő előnyöket, kedvezményeket tekinti át. Bemutatja a fogyatékossághoz kapcsolódó munkajogi kedvezményeket, az eltérő családtámogatási ellátásokat és azok igénybevételének módját, a személyi jövedelemadó kedvezményeket, és egyéb kedvezményeket, ellátásokat. A fogyatékossággal összefüggésben el kell különíteni a fogyatékos személyek valamint a fogyatékos (tartósan beteg) gyermeket nevelők kedvezményeit. 

A cikksorozat utolsó témája a betegséghez, fogyatékossághoz kapcsolódó egyéb kedvezmények. A cikk azokat a kedvezményeket emeli ki, amelyek jövedelmi helyzettel függetlenül, vagyis nem szociális alapon nyújt anyagi segítséget az egészségi állapotuk miatt nehezebbkörülmények között élő betegek, vagy valamilyen fogyatékossággal élők, illetve azok családja számára. A cikk segítséget ad ezen kedvezmények igénybevételéhez is, bemutatva az igénylés módját. 


1. Ápolási díj

Az ápolási díj nagyon súlyos betegek ápolását végzőknek juttatott ellátás. Az ápolási díjra az jogosult, aki hozzátartozóját ápolja és olyan személy az ápolt, aki még 18. év alatti gyermek és tartós betegsége miatt gondozásra, ápolásra szorul, és erről a szakorvosa nyilatkozik, illetve életkortól függetlenül súlyosan fogyatékos személy. A rehabilitációs hatóság hoz döntést arról, hogy nem képes saját magát ellátni az illető, ezért ellátásra szorul.

Az ápolási díj jövedelmi helyzettől függetlenül, alanyi jogon jár. Az ápolás díj a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos hozzátartozójukat ápoló, és emiatt teljes munkaidőben keresőtevékenységet folytatni nem tudó személyeknek nyújtott ellátás. A Munka Törvénykönyve 131. § alapján a munkavállalónak hozzátartozója tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. A munkavállaló kérésére a munkáltató köteles erre a célra a munkavállalónak fizetés nélküli szabadságot biztosítani, és a munkavállaló biztosítása a fizetésnélküli szabadság idejére szünetel, amit a munkáltatónak be is kell jelentenie. Azonban az ápolási díj folyósításának időtartamaszolgálati időre jogosít. Ezért az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után a személyi jövedelemadó mellett nyugdíjjárulék fizetésére is kötelezett. Természetesen a saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy az ápolási díj után nyugdíjjárulékot nem fizet. A reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja is a nyugdíjjárulék fizetését.

Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg, és egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási díj.

Az ápolási díjra vonatkozó szabályozás 2015. évi új szabályai

2015. márciustól változatlan összegekkel és feltételekkel továbbra is a járási hivatalok állapítják meg az alapösszegű, az emelt összegű és a kiemelt ápolási díjakat, tehát a járási hivataloknál marad a négyből három ápolási díj megállapítása. Azonban megszűnt a méltányossági ápolási díj állami finanszírozása. Méltányossági ápolási díjat a települési önkormányzatok állapíthatnak meg, és ehhez a jogosultsági feltételeket is ők határozhatják meg. A méltányossági ápolási díjat az önkormányzatoknak saját bevételükből kell finanszírozniuk. Az önkormányzatok által megállapítható méltányossági ápolási díjat adhatnak azoknak, akik 18. életévet betöltött tartósan beteg hozzátartozó például idős, beteg szülő, tartósan beteg házastárs ápolását, gondozását végzik. Ez az összeg nem lehet kevesebb, az alapösszegű ápolási díj, vagyis 29 500 forint 80 százalékánál, tehát legalább 23 600 forint havonta.

Az állami finanszírozású ápolási díjak formái

a) Alapösszegű ápolási díj

Alapösszegű ápolási díjban a tartósan gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy otthoni ápolását végző hozzátartozó részesíthető. Az alapösszegű ápolási díj havonta 29500 forint.

b) Emelt összegű ápolási díj

Emelt összegben a szakértői vélemény alapján fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személy gondozását végző hozzátartozó részesülhet, vagyis emelt összegű ápolási díj adható arra a személyre vonatkozóan, aki súlyosan fogyatékos és fokozott ápolásra szorul, azonban nem felel meg a kiemelt ápolási díj kifizetési feltételeinek. Az emelt összegű ápolási díj mértéke a költségvetési törvény szerint megszabott alapösszeg 150 százaléka, vagyis 44 250 forint.

c) Kiemelt összegű ápolási díj

A kiemelt ápolási díjat a legsúlyosabb állapotúak ápolására vezették be. AKiemelt ápolási díj annak jár, aki olyan hozzátartozót ápol, akit a rehabilitációs hatóság teljes körű minősítésében megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvény ide vonatkozó módosítása értelmében „E” minősítési kategóriába sorol be, és akire tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak fogyatékosságára, illetve súlyos betegségére tekintettel. E” minősítési kategóriába tartozik a hatóság komplex minősítése alapján az, akinek egészségi állapota 1-30 százalék között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes. (7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet)

A kiemelt ápolási díj a rendes ápolási díj a törvény szerinti alapösszeg 180%-a tehát 53 100 forint.

 

2. Fogyatékos személyek utazási kedvezménye

A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről a  85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet rendelkezik, a tartós betegséghez, fogyatékossághoz kapcsolódó kedvezményeket a 8. § tartalmazza.

Utazási kedvezmény igénybevételére jogosultak köre:

a) Az emelt összegű családi pótlékhoz kötődő utazási kedvezmény

Utazási kedvezmény igénybevételére jogosult korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, vagy bármely viszonylatban megváltható, viszonylathoz kötött kedvezményes bérlettel az a személy, aki vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, továbbá korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel a fenti személlyel együtt utazó, kísérő személy.

A kedvezménya Magyar Államkincstár Igazgatósága által kiállított hatósági bizonyítvány alapján, hatósági igazolvánnyal vehető igénybe. A magasabb összegű családi pótlék megállapítása esetén a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény igénybevétele céljából a magasabb összegű családi pótlékot megállapító határozattal egyidejűleg kérelemre hatósági igazolványt ad ki a már magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek, illetve annak, aki után a magasabb összegű családi pótlék megállapításra került.

b) Fogyatékossági támogatásban részesülők utazási kedvezménye

Utazási kedvezményben részesül korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, vagy bármely viszonylatban megváltható, viszonylathoz kötött kedvezményes bérlettel a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a külön jogszabályban meghatározott okmány alapján. Korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel utazhat az utazási kedvezményre jogosult személlyel együtt utazó kísérő személy is.

c) Vakok személyi járadékában részesülők utazási kedvezménye

Utazási kedvezményben részesül korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, vagy bármely viszonylatban megváltható, viszonylathoz kötött kedvezményes bérlettel az a vak személy, aki vakok személyi járadékában részesül, az erről szóló igazolás alapján, vagy ha a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének arcképes igazolványával rendelkezik. Korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel utazhat az utazási kedvezményre jogosult személlyel együtt utazó, kísérő személy is.

d) Hallássérült személyek utazási kedvezménye

Utazási kedvezményben részesül korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, vagy bármely viszonylatban megváltható, viszonylathoz kötött kedvezményes bérlettel a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének arcképes igazolványával utazó hallássérült személy. Korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel utazhat az utazási kedvezményre jogosult személlyel együtt utazó, kísérő személy is.

Valamennyifenti jogosultsági körbe tartozónak járó utazási kedvezmény mértéke:

  • Vasúti személyszállítás, HÉV, vagy helyközi autóbusz, komp-és révközlekedés igénybevétele esetén mind a jegykedvezmény, mind a bérletkedvezmény mértéke 90%-90%. A kísérőt a 90%-os mértékű bérletkedvezmény nem illeti meg, csak a 90 %-os mértékű jegykedvezmény.
  • Helyi közúti és kötöttpályás közlekedés esetén a bérletkedvezmény mértéke 100%, a 100 %-os bérletkedvezmény a kísérőt is (1 fő) megilleti.

Utazási kedvezményre való jogosultság igazolása

Az utazási kedvezményre való jogosultságot a vakok személyi járadékában, az emelt családi pótlékban és a fogyatékossági támogatásban részesülők esetében Magyar Államkincstár vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által kiadott sorszámozott igazolvánnyal kell igazolni. Ez alól kivételek a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének arcképes igazolványával rendelkező személyek, akik arcképes igazolványukkal igazolják jogosultságukat. A kedvezmény érvényesítésekor a sorszámozott igazolvány mellé személyi igazolvány vagy egyéb személyazonosságot igazoló okmány felmutatása is megkövetelhető.

Igényjogosult családtagnak minősül a kedvezményezettel közös háztartásban együtt élő házastárs (élettárs) és gyermek. A családtag igényjogosultságát személyi igazolvánnyal és a jogosultságot megalapozó okmánnyal kell igazolni.

Fogyatékossági igazolvány

A fogyatékossági támogatás megállapítása esetén – a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet szerinti utazási kedvezmény igénybevétele céljából a fogyatékossági támogatást megállapító határozat alapján, illetőleg – a külön jogszabály szerinti adókedvezmény megállapításához a Magyar Államkincstár illetékes igazgatósága a határozattal egyidejűleg állítja ki a hatósági igazolványt ad ki. A hatósági igazolvány tartalmazza a jogosult nevét, lakcímét, a kiállítás alapjául szolgáló tényt a fogyatékosság jellegének megjelölésével, a hatósági igazolvány által igazolt jogot és az igazolvány hatályát. A hatósági igazolvány a felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos.


Kapcsolódó cikkek:


Brit nagykövet: stabil a kinti magyarok helyzete
2018. november 15.

Nagy-Britannia magyarországi nagykövete szerint továbbra is stabil a szigetországban dolgozó magyarok helyzete a szerdán jóváhagyott brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezet alapján.

SZÉP-kártya: hamarosan jönnek a szerződések
2018. november 15.

A SZÉP-kártya kibocsátóknak egy jogszabályváltozás miatt szerződést kell kötniük minden kártyabirtokosukkal, a jövő évtől a munkáltatók csak a szerződött ügyfelek SZÉP-kártyájára tudnak pénzt utalni. A szerződések kiküldését már megkezdték a kibocsátók.

Negyvenmilliárdból képeznének vállalkozókat
2018. november 14.

Negyvenmilliárdból képeznének vállalkozókat

Negyvenmilliárd forintos keretösszeggel megjelent a "Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása" és az "Álláskeresők vállalkozóvá válásának támogatása" című kiemelt pályázati felhívás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében - közölte Rákossy Balázs, európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár.