Fordulat: kollektív szerződés helyett egyéni beleegyezés kellene a 400 óra túlmunkához

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. december 7.
Címkék: ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Meglepő módosításon esett keresztül a törvényalkotási bizottságban a viták kereszttüzébe került, a munka törvénykönyvét átíró kormánypárti országgyűlési képviselői javaslat: a munkavállaló “önként vállalt túlmunkája” tenné lehetővé az évi 400 túlórát a kollektív szerződés helyett.

A parlament honlapján csütörtök este megjelent bizottsági módosító javaslat szerint a 250 óra túlórán felül a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján “naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel”. Kollektív szerződés továbbra is legfeljebb 300 óra túlmunkáról rendelkezhet, ez esetben a dolgozó “önként vállalt túlmunkája” még 100 munkaóra lehet.

A javaslat korábbi, a vállalkozásfejlesztési bizottság által javasolt verziója szerint a beleegyezés a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezet beleegyezését jelentette volna.

A korábbi verzióban az utolsó pillanatban elrendelt túlmunkára nem járt volna a rendkívüli munkaidő pótlék, ha a munkáltató beszerzi a munkavállaló jóváhagyását a beosztás megváltoztatásához

Pozitív eleme munkavállalói szempontból az aktuális módosító javaslatnak, hogy erre már nem adna módot, a módosítás a szakszervezetek kérése volt.


Kapcsolódó cikkek:


Bérpótlékok számolás nélkül, avagy a havi átalány és a pótlékot magában foglaló alapbér
2020. augusztus 11.

Ha a munkavállalók nem az általános munkarendet követve, hétfőtől péntekig, ugyanabban a napközbeni időtartamban, napi 8 órát végeznek munkát, a munkáltatónak a beosztás meghatározása során a bérpótlékokkal is sok esetben számolnia kell. A bér megfizetésekor pedig nem maradhat el a műszak- vagy éjszakai pótlék, a rendkívüli munka vagy a vasárnapi munkavégzés után járó, sem a készenlét és ügyelet esetén fizetendő bérpótlék sem. A bérpótlékok jelentős többletköltséget eredményeznek a munkáltatónak, összegük havonta, a beosztástól függően változó. Az egyes bérpótlékokat magában foglaló alapbér vagy a havi átalány alkalmazásával azonban ezeket az összegeket fixálhatjuk, így a költségek előre ismertek, és a számfejtés is egyszerűbb.

Megszületett a bérmegállapodás a Magyar Postánál
2020. augusztus 6.

Megállapodtak a munkáltató és a szakszervezetek képviselői csütörtökön abban, hogy átlagosan 8 százalékos alapbérfejlesztést kapnak a dolgozók a Magyar Postánál, emellett megmarad az éves teljesítmény elismerés is.