Fordulat: kollektív szerződés helyett egyéni beleegyezés kellene a 400 óra túlmunkához


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Meglepő módosításon esett keresztül a törvényalkotási bizottságban a viták kereszttüzébe került, a munka törvénykönyvét átíró kormánypárti országgyűlési képviselői javaslat: a munkavállaló „önként vállalt túlmunkája” tenné lehetővé az évi 400 túlórát a kollektív szerződés helyett.

A parlament honlapján csütörtök este megjelent bizottsági módosító javaslat szerint a 250 óra túlórán felül a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján „naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel”. Kollektív szerződés továbbra is legfeljebb 300 óra túlmunkáról rendelkezhet, ez esetben a dolgozó „önként vállalt túlmunkája” még 100 munkaóra lehet.

A javaslat korábbi, a vállalkozásfejlesztési bizottság által javasolt verziója szerint a beleegyezés a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezet beleegyezését jelentette volna.

A korábbi verzióban az utolsó pillanatban elrendelt túlmunkára nem járt volna a rendkívüli munkaidő pótlék, ha a munkáltató beszerzi a munkavállaló jóváhagyását a beosztás megváltoztatásához

Pozitív eleme munkavállalói szempontból az aktuális módosító javaslatnak, hogy erre már nem adna módot, a módosítás a szakszervezetek kérése volt.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Április 18-án rendezik meg a Logisztika Napját

A hazai ellátási lánc szakma egyik legnagyobb, országos eseménysorozata a Logisztika Napja, mely idén 2024. április 18-án rendezik meg. Az ingyenesen látogatható programok célja a logisztikai terület népszerűsítésén túl, a szektor aktuális trendjeinek, kihívásainak és lehetőségeinek bemutatása az érdeklődők számára – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.

2024. április 17.

Czomba Sándor: a vendégmunkások aránya alacsony

Magyarország a magyaroké, hazánkban csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. Az új idegenrendészeti törvény és rendeletei is a lehető legszigorúbban szabályozzák a Magyarországon történő tartózkodást a külföldiek számára – emelte ki szerdai közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.