Füstmentes munkahely: ezt mondja a munkajog

Szerző: Kártyás Gábor
Dátum: 2018. november 6.
Címkék: , ,
Rovat:
A füst zavarja a többi kollégát, az ügyfeleket, a dohányzók pedig minden órában hosszú percekig „lógnak” a munkából. Megtilthatja, illetve korlátozhatja-e a munkáltató a munkahelyi dohányzást, vagy tűrnie kell az alkalmazottai káros szenvedélyét?

Első megközelítésben a dohányzás: magánügy. A munkáltató nem szólhat bele, hogy a munkavállaló dohányzik-e vagy sem. Ennek a szokásnak azonban több esetben lehet relevanciája a munkaviszonnyal összefüggésben is.

Egyrészt, a dohányzás időigényes tevékenység, a rendszeresen cigarettázó munkavállaló a munkaidő alatt is többször érezheti igényét, hogy rágyújtson. Hangsúlyozni kell, hogy a dohányzásra tekintettel a munkavállalónak nem jár több pihenőidő. A munkáltató dohányzás céljára nem köteles több munkaközi szünetet biztosítani, mint amennyi a törvény szerint egyébként jár. Így a dohányzó munkavállalók rendelkezésére is csak a munkaközi szünet áll, amelynek tartama hat órát meghaladó napi munkaidő esetén 20 perc, kilenc órát meghaladó napi munkaidő esetén pedig további 25 perc. Ez akkor is így van, ha a kijelölt dohányzóhely szabadtéren (pl. az udvaron) van, és ezért a megközelítése önmagában jó pár percet vesz igénybe. Ugyanakkor, a munkaközi szünet kiadható több részletben is. Ezért a munkáltató rendelkezhet úgy is, hogy a szünet egy részét pár perces „cigiszünetekre” osztja szét. A törvény szerint azonban legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően legalább 20 perc szünetet egybefüggően kell kiadni. Így a szünet „szétosztásának” akkor lehet jelentősége, ha a munkavállaló egy nap kilenc órát meghaladóan dolgozik, vagy a felek a törvényinél hosszabb munkaközi szünetben egyeztek meg.

Ami a füstmentesség biztosítását illeti, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény szerint a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével a munkahelyen tilos a dohányzás. Dohányzásnak minősül az elektronikus cigaretta vagy dohányzást imitáló elektronikus eszköz használata is. A munkáltatónak nemcsak joga, de kifejezetten kötelessége is, hogy érvényt szerezzen ennek a tilalomnak, ellenkező esetben (az egyéb jogkövetkezményeken túl) egészségvédelmi bírsággal sújtható.

Teljes dohányzási tilalmat – amely a dohányzóhely kijelölését is mellőzi – a munkáltató csak akkor rendelhet el, ha a törvény alapján a munkáltatónál dohányzóhely kijelölésére alkalmas hely nincs (például mert csak zárt légterű helyiségek vannak, vagy a törvény a nyílt légtérben is tiltja a dohányzást, például közoktatási vagy gyermekjóléti intézményben). Más esetben a munkáltató egyoldalúan nem tilthatja ki a dohányzást a munkahelyről.

Ugyanakkor, a kollektív szerződés alapján, ennek hiányában a munkavállalók egyetértésével „nem dohányzó munkahellyé” lehet minősíteni a munkahelyet, vagy a munkáltató egyik különálló telephelyét. Ebben az esetben a munkáltató kizárólagos rendelkezése alatt álló létesítményekben, illetve helyiségekben dohányzóhelyet kijelölni egyáltalán nem lehet. A nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával kell jelölni.

A nem dohányzó munkahellyé minősítés tehát megállapodáson alapul, erről a munkáltató saját hatáskörben nem dönthet. Ha a munkáltató rendelkezik kollektív szerződéssel, akkor ebben kell rendelkezni a cigarettázás kitiltásáról is. A jogszabály arra már nem tér ki, hogy ez milyen hatályú kollektív szerződést jelent, így álláspontom szerint akkor is csak kollektív szerződésben írható elő a nem dohányzó munkahellyé minősítés, ha a munkáltatóra alkalmazandó megállapodás több munkáltatóra kiterjedő, vagy ágazati hatályú.

Kollektív szerződés hiányában is szükséges a munkavállalói oldal jóváhagyása. Ha a munkáltatónál megállapodás ugyan nincs, de van a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezet, akkor e szakszervezet beleegyezése szükséges. Ez a feltétel azt jelenti, hogy a szakszervezetnek a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalóknak legalább a 10%-a tagja. Ha ilyen szakszervezet a munkáltatónál nem működik, akkor a munkáltatónál a megállapodás megkötésekor foglalkoztatott munkavállalók legalább 50%-ának egyetértését kell megszerezni. Érdekes ellentmondás, hogy ennél az 50%-nál jóval kisebb támogatottsága is lehet a kollektív szerződéskötési képességgel bíró szakszervezetnek, aki mégis áldását adhatja a dohányfüstmentessé válásra. Arra már nem tér ki a jogszabály, hogy egy ilyen szavazást hogyan kell lebonyolítani. Az viszont világos, hogy minden munkavállaló szavazhat, akinek a munkáltatóval fennálló munkaviszonya van, így a próbaidejüket, felmondási idejüket töltők is, vagy azok is, akik valamiért éppen távol vannak a munkából (pl. fizetés nélküli szabadságon).

Fontos végül, hogy a füstmentes munkahelyeken is ki lehet jelölni dohányzóhelyet, ha azt a kollektív szerződés előírja, vagy a fentiek szerint a szakszervezet, illetve a munkavállalók azzal egyetértenek.


Kapcsolódó cikkek:


KSH: tizedével nőttek a keresetek tavaly novemberben
2019. január 22.

Tavaly novemberben a bruttó és a nettó keresetek 10,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál, a bruttó átlagkereset 355 100 forint volt - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ezzel 23 hónapja folytatódott a keresetek kétszámjegyű emelkedése.

NFSZ: csökkent az álláskeresők száma tavaly
2019. január 22.

A nyilvántartott álláskeresők száma 5 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a 2018. decemberi zárónapon 241 900 álláskereső szerepelt, csaknem 13 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál.

Brexit: ingyen kérhetnek letelepedési engedélyt a külföldi EU-polgárok
2019. január 22.

A brit miniszterelnök hétfői bejelentése szerint az eddigi tervekkel ellentétben ingyenes lesz a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok számára a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) utáni időre szóló tartós letelepedési engedély kérelmezése. Akik már befizették a díjat, visszakapják pénzüket.

Be kell-e jelentenie a nőnek a felmondás előtt, hogy várandós?
2019. január 22.

Be kell-e jelentenie a nőnek a felmondás előtt, hogy várandós?

A munkáltató számos esetben nem mondhat fel a munkavállalónak. Ilyen eset például az, amikor a munkavállaló várandós. Évtizedeken keresztül vitát generált a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a munkáltató a várandósságról nem tudva mond fel a várandós nőnek.