A tavaly novemberben bevezetett szigorítások hatására jelentősen, 16 százalékra nőtt a távmunkában dolgozók aránya a júliusban és szeptemberben mért néhány százalékról.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. által 1000 ember bevonásával végzett reprezentatív felmérés azt vizsgálta, hogyan változtatták meg a novemberben bevezetett szigorítások a foglalkoztatást.
A távmunkában dolgozók mellett a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya is emelkedett: utóbbi a júliusi 1 százalékos, illetve a szeptemberi 3 százalékos értéket követően decemberben már elérte a 9 százalékot. Ennek az lehet a magyarázata, hogy sok vendéglátóhelyen, kereskedelmi szálláshelyen nincs szükség teljes állású személyzetre.
Csökkent a teljes állású bejárók aránya, a júliusban mért 89 százalékról, illetve a szeptemberi 94 százalékról decemberben 70 százalékra esett vissza. Emellett a foglalkoztatottak 5 százaléka szabadságon volt, illetve állás- vagy felmondási időn tartózkodott.
A GKI szerint mindez azt jelenti, hogy a járvány második hullámára a vállalkozások rugalmasan reagáltak: ahol lehetett, lehetővé tették a távmunkát, illetve az elbocsátások helyett igyekeztek növelni a részmunkaidőben dolgozók számát. Ugyanakkor a nehezebb pénzügyi helyzetben levő kisebb vállalkozások nagy valószínűséggel tovább csökkentették a létszámot.
Arra is rámutattak, hogy bár a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020 októberében a foglalkoztatottak száma elérte a 4 millió 451 ezret. Ugyanakkor a legalább öt főt teljes munkaidőben foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezet által foglalkoztatottak számában 71,6 ezres – 2,2 százalékos – visszaesést mért a hivatal. A GKI szerint az öt fő alatti vállalatoknál és az egyéb foglalkoztatási formáknál is 2,2 százalékos csökkenést feltételezve ebben a körben is mintegy 50 ezerrel kevesebben dolgoztak az előző évhez képest. Ezzel együtt 120 ezer lehetett a létszámvesztés a vizsgált időszakban.
(MTI)
Kapcsolódó cikkek:
Álláskeresési járadék két munka között?
2021. május 18.
Kevesen tudják, pedig egyre többen érintettek a járványhelyzet miatt: ha álláskeresővé válik valaki, és szerencsés módon az álláskeresési járadék folyósítása időtartamának lejárta előtt talál munkát, akkor egy összegben kérheti a fennmaradó járadék 80 százalékának kifizetését.
250 ezer forint adókedvezményt kaphatnak tanulónként a vállalatok
2021. május 12.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) benyújtotta az Országgyűlésnek a szakképzési törvényt módosító javaslatait.
Járhat-e a plázai dolgozóknak vasárnapi pótlék?
2021. május 12.
Ugyanaz a munkáltató a munka törvénykönyvében meghatározott több ok miatt is elrendelhet vasárnapra rendes munkavégzést. Ha bizonyítást nyer, hogy a munkavállaló számára nem csak amiatt volt elrendelhető a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés, mert a munkáltatója kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatói, hanem azért is, mert rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatóról van szó, a munkavállaló részére vasárnapi pótlék nem jár – a Kúria eseti döntése.
Mikor kérheti a védettségi igazolványt a munkáltató?
2021. május 10.
Lehet-e a védettség foglalkoztatási feltétel? Jogszerű-e a védettséggel rendelkezők és nem rendelkezők megkülönböztetése?
Ausztriával együtt utasítja el Magyarország az egységes európai minimálbért
2021. május 10.
Magyarország sem az egységes minimálbért, sem az egységes uniós adórendszert nem támogatja – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.