Gyermekek nevelését végző munkáltatók többletkötelezettségei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nemrég viszonylag nagy sajtóvisszhangot váltott ki az eset, melyben egy tanárt büntetőeljárás alá vontak, minek hatására megszüntették munkaviszonyát. Évekkel később a bíróság megállapította, az eljárás alá vont nem követett el bűncselekményt. Az esettel kapcsolatban fontos felhívni a figyelmet arra, a gyermekek nevelését végző intézménynek ilyen esetben nincs választási lehetősége, a gyermekek védelme érdekében a munkaviszonyt fel kell számolnia.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 44/A. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató egyáltalán nem létesíthet, illetve tarthat fenn munkaviszonyt olyan személlyel, aki az ott meghatározott bűncselekmények valamelyikének elkövetése miatt a bűntettesek nyilvántartásában szerepel, amiatt büntetőeljárás alá vonták, foglalkozásától eltiltották vagy kényszergyógykezelés alatt áll. A munkaviszony létrehozása nem minden bűncselekmény elkövetése esetén tiltott, az Mt. által meghatározott lista taxatív, ha az elkövetett bűncselekmény nem szerepel a felsorolásban, a munkaviszony létrehozásának, illetve fenntartásának e szempontból nincs akadálya. A fiatalok mind teljesebb védelme érdekében tilalom a munkáltató által végzett tevékenységhez kapcsolódik, az, hogy az adott személy munkakörénél fogva nem venne részt a munkáltató gyermekek nevelésére vonatkozó tevékenységében nem releváns körülmény. Ennek megfelelően egy magánóvoda akkor sem foglalkoztathat kábítószerrel való visszaélés miatt büntetőeljárás alá vont személyt, ha ő munkaköre szerint csupán a gyermekek hazatérte után vágná a füvet az óvoda területén.

A munkáltatónak, ha tizennyolc év alattiak nevelését, illetve gondozását látja el, kötelezettsége ellenőrizni, hogy munkavállaló előélete lehetővé teszi-e a munkaviszony létrehozását, illetve fenntartását. Ellenőrzési kötelezettségét a munkáltató a munkaviszony létrehozását megelőzően mindenképp, a munkaviszony fennállása alatt szükség szerint köteles teljesíteni. Azt, hogy a munkaviszony létesítésének nem képezi akadályát a jelölt által elkövetett bűncselekmény, a jelöltnek a munkaszerződés aláírását megelőzően, hatósági (erkölcsi) bizonyítvány beszerzésével és munkáltatónak történő átadásával igazolja. Ha a munkáltató a munkaviszony fennállása alatt olyan körülményről értesül, amely alapján arra következtet, hogy a munkaviszony létesítésekor fennálló feltételek már nem állnak fenn, például a munkavállalót valamely meghatározott bűncselekmény gyanújával büntetőeljárás alá vonták, írásban köteles felszólítani a munkavállalót, hogy 15 napon belül igazolja, még mindig nem áll fenn kizáró ok vele szemben [Mt. 44/A. § (3) bekezdés].

Az erkölcsi bizonyítvány beszerzésének költségei, ha arra a munkaviszony létrehozása érdekében volt szükség, a jelöltet terhelik. Amennyiben a büntetlen előélet bizonyítására a munkaviszony fennállása alatt válik szükségessé és a munkavállaló sikerrel igazolja, hogy a foglalkoztatás feltételei továbbra is fennállnak, a beszerzéssel kapcsolatos költségek viselésére a munkáltató köteles. Ha a hatósági (erkölcsi) bizonyítványban foglaltak alapján a munkaviszony megszüntetésére kerül sor, a beszerzés költségei a munkavállalót terhelik [Mt. 44/A. § (4) bekezdés]. A munkáltató a tudomására hozott bűnügyi adatokat, illetve a hatósági bizonyítványt a jelölt esetében a munkaviszony létrehozásáról született döntés meghozataláig, fennálló munkaviszony esetében annak megszűnéséig jogosult kezelni. Amennyiben a munkaviszony megszüntetésére a bűnügyi adatok kapcsán kerül sor, a munkáltató jogos érdek fennállására hivatkozva (a munkavállaló jogosult bíróság előtt megtámadni a megszüntető nyilatkozatot) az érdek fennállásáig a munkaviszony megszüntetése után is kezelheti a kérdéses adatokat [2016/679. (EU) GDPR rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont].

Ha a jelölt nem tudja megfelelően igazolni, hogy bűnügyi adatai alapján a munkáltató vele jogosult munkaviszonyt létesíteni, a munkaviszony létrehozására nem kerülhet sor. Amennyiben a munkavállalónak a munkaviszony létrejötte után kell igazolnia, hogy vele szemben az Mt. 44/A. §-ában meghatározott kizáró ok nem áll fenn, ám erre nem képes, határidőben nem szerzi be az erkölcsi bizonyítványt, vagy annak tartalmából kiderül, hogy meggyűlt a baja a törvénnyel, a munkaviszonyt mint az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt fel kell számolni [Mt. 44/A. § (5) bekezdés]. Ebben az esetben a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodásból származnának, az addigi teljesítést mindkét félnek el kell fogadnia, a munkáltatónak a ténylegesen elvégzett munkára tekintettel a munkavállalónak ki kell fizetnie munkabérét. Ugyanakkor a munkaviszonyt a munkáltató köteles haladéktalanul felszámolni, azaz azonnali hatályú felmondással megszüntetni [Mt. 29. § (1) bekezdés]. Az azonnali hatályú megszüntető nyilatkozatban a munkáltatónak a Mt. 44/A. §-ában foglalt foglalkoztatási feltételek teljesülésének hiányára kell hivatkoznia.

A fentieken felül a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek nevelését és gondozását végző munkáltatókat is megilleti a munkaviszony bizalomvesztésre hivatkozással történő azonnali megszüntetésének joga, ha a munkavállaló bármely bűncselekmény szándékos elkövetésének gyanúja miatt előzetes letartóztatásba kerül és emiatt munkavégzési kötelezettségét szándékos kötelezettségszegése miatt nem tudja teljesíteni [EBH2005. 1244. elvi bírósági határozat, illetve BH1995. 681. bírósági határozat].


Kapcsolódó cikkek

2015. augusztus 18.

Elbocsátás előtt illik meghallgatni a munkavállalót

Az 1992. évi Munka Törvénykönyve még kifejezetten megkövetelte, hogy a munkáltató lehetőséget biztosítson a munkavállalónak a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezése előadására, ha vele szemben rendkívüli felmondással, vagy munkavégzésére illetve a magatartására hivatkozással munkáltatói felmondással kívánt élni.

2015. december 15.

Lehet diszkriminatív a közös megegyezés?

A Kúria egy közelmúltbeli esete rávilágít, hogy a diszkrimináció tilalma nem „jolly joker”, amelyet bármely munkaviszony megszüntetéssel szemben be lehetne dobni. Közös megegyezésnél már maga a felvetés is fogalmilag kizárt.