Ha a munkavállalót bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják

Szerző: dr. Albert Enikő
Dátum: 2017. március 9.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaviszony jellegéből adódóan egy tartós jogviszonynak minősül, melynek szerves része a munkáltató és munkavállaló között fennálló bizalmi kapcsolat. Sajnos gyakran előfordul, hogy a felek egymásba vetett bizalma különböző okok folytán meginog, azonban ez nem minden esetben éri el azt a szintet, hogy megalapozza a munkaviszony megszüntetését. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor egyértelműen nem lehet eldönteni, hogy a felmondás joga jogszerűen gyakorolható-e. Ilyen például, amikor a munkáltató arról értesül, hogy munkavállalóját bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják.


A megszüntetés- bármelyik fél részéről történjen- az egyik legkardinálisabb terület a munkajogban, arra való tekintettel, hogy ebből származik a legtöbb jogvita, különös tekintettel a munkáltatói felmondásra, melyhez a törvény és a kialakult joggyakorlat is szigorú indokolási kötelezettséget köt.  Mivel a munka törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) kiemelt figyelmet fordít a munkáltatói felmondás indoklására, ezért gyakran felmerülő kérdés, hogy ha a munkavállaló magatartásával van gond, azt miként lehet jogszerű felmondási okként megjelölni.

Az Mt. alapján a munkáltató felmondását köteles megindokolni, mely a munkavállalónak a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A jogviszony azonnali hatállyal is megszüntethető, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, mely a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ez utóbbi eset bírhat relevanciával akkor, ha a munkáltató arról értesül, hogy a munkavállaló bűncselekményt követett el. Ilyenkor a munkaadó munkavállalóba vetett bizalma alappal rendülhet meg, ráadásul egy hátrányos ítélet folytán akár évekig is távol maradhat a munkavállaló.

Nem egyértelmű a helyzet megítélése akkor, amikor pusztán a gyanú felmerüléséről és a büntetőeljárás megindításáról szerez tudomást a munkaadó. A bírósági gyakorlat már régóta követi azt az elvet, mely szerint bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja szigorúan körülhatárolt feltételek fennállása esetén megalapozhatja a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetését. Ebből eredően, mindig az adott eset alapos áttekintése után dönthető el, hogy a szóban forgó bűncselekmény elkövetésének gyanúja milyen hatással van a munkavállaló megítélésére. E körben jelentőséggel bír, hogy a munkavállaló milyen munkakört tölt be, valamint hogy a felmerülő bűncselekmény összefüggésben áll-e a munkaviszonyával, az abból fakadó feladatokkal. Egy megtörtént esetnél a munkavállalóval (raktáros) szemben a munkaviszonyával összefüggésben elkövetett, a bizalom megingatására alkalmas súlyos bűncselekmény (lopás) miatt merült fel alapos gyanú, mely tényállást a munkáltató rövid időn belül nem tisztázhatta, ezért rendkívüli felmondással élt (mely jelenleg az azonnali hatályú felmondásnak feleltethető meg). A bíróság álláspontja szerint a felmondás a munkavállaló bizalmi pozíciójára, valamint a munkáltató jogos gazdasági érdekeire tekintettel jogszerű volt. Egy másik jogesetnél szintén bizalmi munkakörben foglalkoztatták a munkavállalót, és a munkáltató a rendőrségtől kapott letartóztatásról szóló értesítést, melyre tekintettel megszüntette a jogviszonyt. A bíróság ebben az esetben is akképp döntött, hogy a körülményekre tekintettel a bizalomvesztés megalapozott, így a rendkívüli (azonnali hatályú) felmondás jogszerű volt. 

 

Fontos körülmény, hogy amennyiben a bűncselekmény elkövetésének még csak a gyanúja merült fel, és ez olyan mértékű bizalomvesztést idéz elő a munkáltatóban, melyre tekintettel nem várható el a munkavállaló további foglalkoztatása, akkor az azonnali hatályú felmondás indokaként a bizalomvesztést és nem a bűncselekmény elkövetését érdemes megjelölni.

A bűncselekmény elkövetésének gyanúja egyebekben nemcsak a munkáltatói bizalomra van hatással, hanem a munkavállaló munkaviszonyból eredő alapvető kötelezettségeire is, ugyanis amennyiben pl. előzetes letartóztatásba kerül a munkavállaló, nem tud megjelenni munkahelyén munkavégzés céljából. Erre vonatkozóan a bírósági esetjogban találhatunk olyan példát, amikor a bíróság elismerte az azonnali hatályú felmondás jogszerűségét, különösen abban az esetben, amikor szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel. Ilyenkor a bíróság érvelése szerint a munkavállaló szándékosan idézi elő azt a helyzetet, melynek következtében nem tud eleget tenni munkavégzési kötelezettségének. 

A törvényi szabályozás az azonnali hatályú felmondás gyakorlására nyitva álló objektív határidőt bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséhez köti. Ennek értelmében a büntethetőség elévülési idején belül kell figyelembe a 15 napos szubjektív határidőt, amelyet a felmondás alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől kell számítani.


Kapcsolódó cikkek:


Visszállítanák 18 évre a tankötelezettséget a gyáriparosok
2018. szeptember 24.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége nem engedné középiskolába, akinek az általánosban nem sikerül elsajátítania az alapvető szövegértési és számolási készségeket, a tankötelezettséget pedig 16-ról 18 évre emelnék vissza.

Csökkenhet-e a szabadság?
2018. szeptember 21.

A munkavállaló éves fizetett szabadsága a legtöbb esetben évről évre növekszik. Előfordulhat azonban, hogy az egyik évben kevesebb szabadság jár, mint korábban. Sőt, év közben is bekövetkezhet olyan változás, ami miatt a januárban megállapított éves szabadságnál csak kevesebb illeti meg a munkavállalót.

A munkáltatók keveset tudnak a béren kívüli juttatásokról
2018. szeptember 20.

A munkáltatók további információkat és útmutatást igényelnek ahhoz, hogy felelős döntést hozhassanak a béren kívüli juttatásokról a szabályok januárban életbe lépő változásai miatt - közölte az Edenred Magyarország reprezentatív felmérése alapján.

A szakképzés megújítására tesznek javaslatot a gyáriparosok
2018. szeptember 19.

Komplex javaslatcsomagot dolgozott ki a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a szakképzés megújításához, a tudásalapú innovatív gazdaság szakképzésének stratégiájához - mondta Futó Péter, a szervezet elnöke sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.