Hódit a home office

Szerző: Ado Online
Dátum: 2018. március 13.
Rovat:

Az online végezhető új szakmák megjelenése és a munkavállalók preferenciáinak változása kapcsán Magyarországon is előtérbe került az otthoni munkavégzés – olvasható a NetAcademia közleményében. A cég a lehetőségek és kihívások bemutatására Home Office Konferencia néven szervez eseményt.


A jó fizetés még mindig alapvető szempontként jelenik meg a munkahely kiválasztásakor a Randstad Employer Brand Research 2017 adatai szerint. Ugyanakkor minél fiatalabb valaki, annál nagyobb hangsúlyt kapnak az olyan extrák, mint például a rugalmas munkaidő, illetve az otthoni munkavégzés lehetősége. Különösen igaz ez a most munkaerőpiacra kerülő Z-generáció tagjaira.

„Sok munkaadó fejében él még, hogy ha nem látjuk az alkalmazottat, akkor biztosan nem is dolgozik. Pedig mindannyian tudjuk, attól, hogy valaki 9-től 5-ig a monitora előtt ül, nem biztos, hogy minden percét irodai feladatainak elvégzésével tölti. Ez fizikailag is lehetetlen, különösen a kreativitást is igénylő szakmákban. A munkavégzés idő alapú megítélése nem ad valós képet a ténylegesen elért eredményekről. Teljesítmény alapú mérésre van szükség, ez a »home office«  bevezetésének egyik alapfeltétele is” – mondta Litkei Péter, a Home Office Konferenciát szervező NetAcademia Oktatóközpont ügyvezetője. A szakember hozzátette, a rugalmas, otthoni munkavégzést ugyanakkor nem érdemes kötelezővé tenni, mert az belső feszültséget okozhat és a kezdők esetében sem célravezető megoldás.

Nemcsak a munkavállalói preferenciák változása állítja kihívás elé a munkaadókat: a jövőben még inkább jellemzővé válnak azok a munkakörök, melyek online végezhetők. A NetAcademiához online oktatásra bejelentkezők között nagyjából minden ötödik hallgató kifejezetten otthonról tervezi hasznosítani az újonnan megszerzett tudást, de extrém példák is akadnak. Van, aki számára már a digitális nomád életmód elérése a cél, vagyis az, hogy valóban helyfüggetlenül – akár egy másik országból – dolgozzon be valahová.

[htmlbox mt_kommentar]

„A szabadságfok növelésének egy másik lehetősége a 4 napos munkahét bevezetése, mi erre idén álltunk át. Az elmúlt közel 3 hónap tapasztalatai alapján ugyanazt a munkamennyiséget képesek vagyunk elvégezni, mint a korábbi klasszikus munkarendben. A hatékonyság növelése mellett sokkal szabadabb és boldogabb munkavállalókra tettünk szert, akik számára így a magánéletre és persze saját maguk fejlesztésére is több idő jut, ennek tapasztalatait is megosztjuk a konferencián” – mondta Litkei Péter.

Az otthoni munkavégzés persze számos jogi vonatkozású kérdést is felvet. Mi történik például akkor, ha a rugalmas munkaidejét töltő dolgozót otthon, mondjuk teregetés közben éri baleset. „Az uniós alapelv az, hogy a helytől és időtől független módon dolgozók pontosan ugyanolyan jogi védelemben részesüljenek, mint a munkáltató telephelyén dolgozó »rendes« munkavállalók. Áttételesen ez fogalmazódik meg a Munka Törvénykönyve vonatkozó passzusában, miszerint távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen folytatható” – magyarázza Barcsi Tamás, munkavédelmi tanácsadó, a Home Office Konferencia előadója.


Kapcsolódó cikkek:


Lemaradt a munkabér – Érvényes-e a munkaszerződés?
2018. augusztus 16.

Megtörténhet, hogy az írásba foglalt munkaszerződésben még az a kevés kötelező kellék sem szerepel, amely a munkaviszony létesítéséhez szükséges. Különösen akkor szokott előfordulni ilyen helyzet, ha a felek internetről letöltött szerződésmintával dolgoznak. Mit kell tenni, ha a munkavállaló felfedezi, hogy az írott munkaszerződésében semmi nem szerepel a munkabérről?

A megszakítás nélküli tevékenység
2018. augusztus 15.

Számos munkáltató van, akinek a tevékenységéből eredően folyamatosan működnie kell. Ennek meg vannak a sajátos munkajogi szabályai, számos speciális előírással a munkaidő tekintetében. Alább azt is megvizsgáljuk, hogy a bérpótlékok oldaláról milyen sajátosságokkal jár a megszakítás nélküli munkarend.

Merre tovább, szakképzés?
2018. augusztus 14.

Cikkünkben a szakképzés szabályozásának hazai történetét, a hatályos jogszabályi környezetét és a jövőbeni kihívásait ismertetjük.