Hogyan kell elrendelni a rendkívüli munkaidőt?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kell-e írásos utasítás a rendkívüli munkavégzés elrendeléséhez? Van-e valamilyen közlési határidő? Ki és mikor tagadhatja meg a rendkívüli munkavégzést? Néhány fontos szabály a munkaidő mértékére vonatkozó korlátokon túl.

A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályok egy része a teljesíthető munkaidő mértékére vonatkozik. Például, a munkavállaló beosztás szerinti napi, illetve heti munkaideje – főszabály szerint – a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát nem haladhatja meg, amely mértékekbe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt is be kell számítani. A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszázötven, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.

Ami rendkívüli munkavégzés elrendelésének formaságait illeti, abból kell kiindulni, hogy a rendkívüli munkaidő – nevéből eredően – nem tervezett, előre nem látható, kivételes körülményeket feltételez. Éppen ezért viszont nincs külön alaki kellékekhez kötve és elrendelési határideje sincs. Akár pár perccel a rendes munkaidő lejárta előtt is előírható, sőt a pihenőidő tartalma alatt is adható utasítás rendkívüli munkavégzés teljesítésére, ha arra valóban rendkívüli körülmények adnak alapot.

A munkavállaló kérésére ugyanakkor a rendkívüli munkaidőt írásban kell elrendelni. Ennek az a jelentősége, hogy a munkavállaló vita esetén a munkáltató által aláírt okirattal tudja bizonyítani, hogy rendkívüli munkavégzést teljesített, és ezzel tudja érvényesíteni az ezért járó bérigényét. Másfelől, a bírói gyakorlat alapján azt is rendkívüli munkaidőként kell elszámolni, ha a munkáltató formálisan azt nem rendelte el, de a munkavállaló tényleges teljesítését utóbb elfogadta. Például, a munkavállaló külön utasítás nélkül is tovább dolgozott délután a munkahelyén, és teljesítését a munkáltató másnap tudomásul vette.

A munka törvénykönyve három nyelven
Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben. További információ és megrendelés >>

Noha maga az elrendelés érvényes szóban is, a rendkívüli munkaidőnek még aznap be kell kerülnie a munkaidő-nyilvántartásba. A törvény szerint ugyanis a munkáltató köteles naprakészen nyilvántartani a rendes és a rendkívüli munkaidő tartamát, amelyből megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontjának is.

A rendkívüli munkaidő elrendelésének az alapvető magatartási követelmények is korlátot jelentenek. Elsősorban a méltányos mérlegelés követelményére kell tekintettel lenni. Eszerint a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Például, a munkaidő lejárta előtt negyedórával bejelentett három óra rendkívüli munkaidő senkit nem dob fel, aki már a délutáni programját tervezgette. Ezt a „kellemetlenséget” azonban még kötelező elfogadni és teljesíteni. Aránytalan sérelmet azonban nem okozhat a rendkívüli munkavégzés elrendelése. Nem kötelezhető például erre a munkavállaló, ha emiatt nem tud elmenni gyermekéért az óvodába és ezzel mást sem tud megbízni, vagy emiatt le kellene mondania egy szakorvosi vizsgálatot, amire már másfél hónapja előjegyezték. Minél kevesebb idővel előre szól a rendkívüli munkaidő elrendelése, annál nagyobb az esélye, hogy azt a munkavállaló az aránytalan sérelemre hivatkozással megtagadhatja.

Emellett egyáltalán nem (tehát még beleegyezése esetén sem) vehető igénybe rendkívüli munkára egy bizonyos védett személyi kör. Ide tartozik a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló gyermeke hároméves koráig, a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállása mellett foglalkoztatott, valamint a fiatal (18 éven aluli) munkavállaló.

A törvényi korlátoknak megfelelően elrendelt rendkívüli munkavégzés teljesítése a munkavállaló törvényből eredő kötelezettsége. Ezért erre vonatkozóan külön kikötés nem szükséges a munkaszerződésben. Kollektív szerződés és munkaszerződés a rendkívüli munkaidő törvényi szabályaitól ugyanakkor a munkavállaló javára eltérhet, azaz további korlátok felállítása lehetséges.

---