Hozzátartozói nyugdíjak az unióban

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2014. szeptember 23.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Új sorozatot indít a Munkajog.hu, amelyben azt vizsgáljuk, hogy az Európai Unió valamely országában befizetett járulékokért cserébe közeli hozzátartozónk halálakor részesülhetünk-e majd valamilyen ellátásban. Vajon ilyen esetekben is összekapcsolhatóak-e a különböző tagállamokban megszerzett időszakok?


A közösségi szintű nyugdíjbiztosítással foglalkozó és a tagállami öregségi nyugdíjrendszerek bemutatását szolgáló cikksorozatot követően most a hozzátartozói nyugdíjrendszerek európai uniós szabályozását fogjuk áttekinteni. Bár ezek az ellátási formák (jellemzően özvegyi nyugdíj, árvaellátás, esetleg szülői nyugdíj) az öregségi nyugdíjakhoz képest sokkal kisebb igényszámúak, a hosszú távú tervezés szempontjából mégis érdeklődésre tarthat számot, hogy az adott országban befizetett járulékok keletkeztetnek-e ilyen eseményekre nézve is valamilyen megélhetést, ezekért cserébe részesülhetünk-e majd valamilyen ellátásban.

Korábbi, átfogó cikkünkben már említettük, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálására a jelenleg hatályos, és 2010. május 1-től alkalmazandó 883/2004/EK (a továbbiakban a Rendelet) valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet irányadó, amelyeket az Európai Unióban az egyes országok társadalombiztosítási rendszereinek együttműködésére használunk – ezek az úgynevezett koordinációs rendeletek.

1. Alkalmazandó alapelvek és szabályok

Amint azt a korábbi cikkben szintén említettük, az Európai Unióban a tagállami rendszerekre vonatkozó jogszabályok összehangolása nem harmonizáció útján történik, tehát nem jön létre egységes szociális biztonsági rendszer, hanem az eszköz a koordináció, amely a rendszerek együttműködését és történelmi, valamint társadalmi sajátosságain alapuló szabályainak megtartását jelenti. A koordinációs rendeletek szabályai hidat képeznek az egyes nemzeti rendszerek között azok összekapcsolása céljából.

Tekintettel arra, hogy a hozzátartozói ellátások nem alkotnak kivételt a koordináció általános szabályai alól, itt most már csak utalási szinten említjük az alapvető szabályokat; részletesen itt olvashat róluk.

1.1 A 883/2004/EK rendelet alapelveit ezen ellátási formák esetén is biztosítani kell a személyek szociális jogi védelme érdekében. Azaz alkalmazandó az egyenlő bánásmód elve (a Rendelet 4. cikke rögzíti), az egy állam joghatósága alá tartozás elve (lásd a Rendelet 11., valamint a 12-16. cikkét), a jogosultsági idők összevonásának elve (ld. a Rendelet 6. cikkét), az ellátások exportálhatóságának elve (a Rendelet 7. cikke szerint).

1.2 A koordinációs rendeletek hatálya

A rendeletek személyi hatálya (883/2004/EK rendelet 2. cikke) a korábbiakban ismertetettekkel azonosan alkalmazandó a hozzátartozói ellátások esetén is.

Területi hatály szintén megegyezik: A rendeletek az Európai Unió tagállamain kívül a kizárólag Európai Gazdasági Térséghez tartozó államokra (Izland, Liechtenstein, Norvégia) és Svájcra nézve is irányadóak.

Tárgyi hatály (itt csak ismétlésképpen) – a következő kötelező szociális biztonsági ágakra vonatkozóan kell alkalmazni (a Rendelet 3. cikke):

a) betegségi ellátások;

b) anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások;

c) rokkantsági ellátások;

d) öregségi ellátások;

e) túlélő hozzátartozói ellátások;

f) munkahelyi balesetekkel és foglalkoztatási megbetegedésekkel kapcsolatos ellátások;

g) haláleseti juttatások;

h) munkanélküli-ellátások;

i) előnyugdíjak;

j) családi ellátások.

Az időbeli hatályt részben fent érintettük már, az uniós tagállamokra nézve 2010. május 1-től, Izland, Liechtenstein és Norvégia tekintetében 2012. június 1-től, Svájcra pedig 2012. április 1-től alkalmazandóak a jelenlegi koordinációs rendeletek.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

2. Hozzátartozói nyugdíjszabályok a koordinációs rendeletekben

A hozzátartozói nyugellátás kiszámításnak alapja az elhunyt jogszerző nyugdíjának összege, vagy az a feltételezett összeg, amelyre a jogszerző jogosult lett volna, ha nyugdíjasként hunyt volna el. Az itt is érvényesülő koordináció szerint az elhunyt személy által teljesített nemzeti jogosultsági feltételek megléténél figyelembe kell venni a más tagállam területén szerzett biztosítási időket is.

Erre az összegre épül a Hozzátartozói ellátások kiszámítása:

Özvegyi nyugdíj

Ha valamely tagállam özvegyi nyugdíjat biztosít a saját jogszabályaiban meghatározott túlélő személynek, akkor uniós vonatkozásban is, az elhunyt személy után a koordinációs szabályok szerint is ellátást kell nyújtania. A megszerzett biztosítási idők összesítése alapján tehát azon tagállamok, amelynek jogszabályai szerinti jogosultsági feltételeket az elhunyt és az igénylő teljesítette, nyugdíj megállapítására kötelesek.

Mivel a tagállamok szociális biztonsági rendszerei nem azonosak, nem harmonizáltak, természetesen eltérő szabályokat alkalmaznak a hozzátartozói nyugdíjak jogosultsági feltételeire és számítására is, ezért azokról a következő cikkekben részletes beszámolót adunk majd – mindig szem előtt tartva, hogy a tagállami illetékes intézmények adnak naprakész és az adott igényjogosultságra nézve legmegfelelőbb felvilágosítást.

Az özvegyi nyugdíj esetén az egyik alapvető különbség szokott lenni a tagállamok között, hogy ki lehet jogosult erre az ellátásformára: van, ahol csak a házastárs (a korábban szokásos csak női jogosultak mellett ma már általános, hogy a férfiak számára is megállapítható ez az ellátás), de van, ahol az élettárs – regisztrált élettárs is ide tartozhat. Az elvált házastárs jogosultságát általában a (bíróság által megítélt) tartási kötelezettség meglétéhez kötik a nemzeti rendszerek.

Árvaellátás

A hozzátartozói ellátások megállapításánál, így az árvaellátás esetén is, az EU/EGT országban, illetve Svájcban élő igénylő valamely ilyen országban szerzett jogosultságait és ellátásait, valamint az egyéb tényeket (a rokkantságon kívül) úgy kell figyelembe venni, mintha azok az elbíráló tagállam jogszabályai alapján állnának fenn.

Ez alapján például esetünkben a külföldi iskolalátogatás ténye – amennyiben a meghatározott feltételek teljesülnek –, olyan hatással rendelkezik, mint a magyarországi tanulmányok folytatása.

Szülői nyugdíj

A szülők és egyéb hozzátartozók ellátásaira szintén a koordinációs rendeletek általános szabályai irányadóak. Érdekes azonban, hogy míg az előző két ellátási formát szinte minden tagállam alkalmazza, viszonylag kevés tagállam ismeri a szülői nyugdíj intézményét, melyből a gyakorlatban Magyarországon is igen kevés ellátás van.

HR & Munkajog

Havonta megjelenő jogi szaklap, amely munkajoggal foglalkozók, munkaügyi és HR szakemberek számára nyújt segítséget.
A lap nem csak nyomon követi a gyakran változó munkajogi, foglalkoztatáspolitikai, adójogi, valamint társadalombiztosítási jogszabályok változásait, de értelmezi is azokat.

Lapozzon bele májusi számunkba>>

Bővebb információk és megrendelés

3. Tagállami nyugdíjrendszerek bemutatása

Ahogy fentebb már említettük, a harmonizáció hiányából adódóan a tagállami szociális biztonsági rendszerek nagyon sokszínűek lehetnek. A következő cikkekben megjelenő ország-ismertetők Ausztria, Belgium, Csehország, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia és Szlovénia kötelező állami hozzátartozói nyugdíjbiztosítási rendszerét veszik majd sorra.

Ahogyan korábban is, a cikkek adattartalmát most is a tagállami szervek honlapjai, valamint a tagállami szakértők által rendszeresen frissített MISSOC adatbázis és a Social Security Throughout the World: Europe legfrissebben elérhető információi adják.

Az egyes országok nyugdíjbiztosítási szektorainak bemutatására vizsgálni fogjuk a következőket: a vonatkozó jogszabályok felsorolását, a lehetséges jogosult személyeket, a jogosultsági feltételeket az elhunyt személyre, házastársra, elvált házastársra, túlélő élettársra, gyermekekre, egyéb személyekre, a megállapítható ellátásokat a házastárs/elvált házastárs/túlélő élettársra nézve, a gyermekekre nézve, az egyéb személyekre nézve, van-e maximum összeg az összes ellátottra nézve, a minimum nyugdíj összegét, a maximum nyugdíj összegét és az adózási és/vagy járulékfizetési kötelezettség létét.

E fogalmak közül magyarázatra szorul

  • lehetséges jogosult személyek: ahogyan fent már említettük, a tagállamok különbözőképpen látják a jogosultak körét, ezért rögtön az elején érdemes tisztázni, hogy kik azok, akik hozzátartozói nyugdíjat igényelhetnek a nemzeti szabályok alapján. Itt soroljuk majd fel, hogy beletartoznak-e a házastársak (nők és férfiak egyaránt-e), az elvált házastársak, élettársak (egy vagy különneműek), gyermekek (ideértve a nevelt, mostoha, örökbefogadott gyermekeket is), egyéb személyek (azaz eltartott nagyszülők, szülők, testvérek stb.).
  • az elhunytra nézve megfogalmazott jogosultsági feltételek: itt mutatjuk be, hogy az elhunytnak milyen feltételeket kellett teljesítenie a hozzátartozói ellátás megállapítása érdekében (ahogyan fent is írtuk, a hozzátartozói ellátás alapja a jogszerző által teljesített ellátási jogosultság) – például a megszerzett biztosítási vagy helyben lakási küszöb teljesítése, vagy az, hogy már öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesült a halálakor.
  • jogosultsági feltételek vizsgálata a túlélő házastársra/élettársra/elvált házastársra nézve: itt olyan előírásokra gondolunk, mint például hogy a házasságnak/élettársi viszonynak legalább egy éven át fenn kellett állni, az elvált házastársnak tartásdíjat ítélt meg a bíróság vagy fontos kérdés szokott lenni, hogy újraházasodott-e a jogszerző halála után.
  • jogosultsági feltételek a gyermekekre nézve: itt általában életkori és iskolalátogatási követelményeket fogalmaznak meg a nemzeti rendszerek.
  • az ellátások mértékét és kiszámítási módját is meg fogjuk vizsgálni. Itt külön kiemelendő, hogy az árvák esetén a nemzeti rendszerek különbséget tesznek a mindkét szülőjét elvesztő (úgynevezett teljes árva) vagy egyik szülőjét elvesztő igénylők között az ellátások mértékének meghatározása során.
  • van-e maximum összeg az összes ellátott személyre?: Ez azt jelenti, hogy van-e olyan felső határ, amelyet nem haladhat meg a megállapított ellátások összege (például a jogszerző nyugdíjának 100%-a, stb.).
  • minimum nyugdíj: ahogyan azt az öregségi nyugdíjaknál is láthattuk, ez kétféle küszöb lehet: egy jogszabályban meghatározott fix legkisebb összeg annak érdekében, hogy a létfenntartáshoz minimum ellátást biztosítsanak az igénylőnek a jogszerző korábbi kereseteinek vagy biztosítási időszakának hosszától függetlenül, vagy a legalacsonyabb összegű nyugellátás, amelyet akkor is nyújtanak, ha a nyugdíjszámítás eredményeként az összeg ennek értéke alá esne. Nem alkalmaz minden tagállam ilyen minimumot. (Önmagában a nyugdíjkalkuláció során kiszámítható legkisebb összeg nem jelenti ezt a nyugdíjminimumot.)
  • maximum nyugdíj: olyan, jogszabályban meghatározott legmagasabb összeget jelent, amely a nyugellátásnak felső korlátot szab, ha a nyugdíjszámítás során az igénylő nyugdíjösszege ezt meghaladná. Nem minden tagállam alkalmazza ezt, és vannak olyan rendszerek, amelyek átalányösszegű ellátást folyósítanak, ezek esetében ez a fogalom természetesen nem értelmezhető. (És itt sem a nyugdíjformula szerint kihozható legmagasabb összegre utalunk.)
  • a korábbiaknak megfelelően most is megvizsgáljuk, hogy az ellátásokat terheli-e valamilyen adó vagy járulékkötelezettség.

Kapcsolódó cikkek:


Jobban bízunk a robotokban, mint a főnökünkben
2019. október 18.

Jobban bízunk a robotokban, mint a főnökünkben

Az emberek többsége, 64 százaléka jobban bízik a robotokban, mint a feletteseiben; az Oracle és a Future Workplace legújabb felmérésből kiderül az is, hogy a mesterséges intelligencia (AI) használata egyre elterjedtebbé válik, és a munkavállalók 50 százaléka alkalmazza már valamilyen formában, amely jelentős emelkedés a tavaly mért 32 százalékhoz képest.

Csökkenő bérköltség, alternatív juttatások, elégedettebb munkavállaló
2019. október 17.

Csökkenő bérköltség, alternatív juttatások, elégedettebb munkavállaló

2019-től több változás is történt a béreket érintő közterhek és kedvezmények szabályozásában. Az előírások megfelelő alkalmazásával lényegesen csökkenthető a vállalatok bérköltsége, alternatív juttatások bevezetésével pedig növelhető a munkavállalók elégedettsége – hangzott el az EY adózási rendezvényén.

Meggondolta magát? – elállás a munkaszerződéstől
2019. október 15.

Mi a helyzet akkor, ha a felek a munkaszerződést már megkötötték, azonban a munkaviszony még nem kezdődött el? Erre szolgál a munkaszerződéstől való elállás intézménye; cikkünk ennek szabályairól szól.

PM: magáncégek is pályázhatnak munkásszállások építésére
2019. október 10.

Csütörtöktől magántulajdonú cégek is pályázhatnak munkásszállások építésére, illetve felújítására a Gazdaságvédelmi Akcióterv újabb részeként - mondta Marczinkó Zoltán István, a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatásért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán.