Idén is élnek a munkahelyvédelmi kedvezmények

Szerző: Munkajog.hu
Dátum: 2014. április 7.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Munkahelyvédelmi Akcióterv utolsó eleme tavaly januárban lépett hatályba és a munkáltatók és vállalkozások számára nyújtott kedvezményeket az idei évben is igénybe vehetik. Utóbbiak számára a kata és a kiva, a munkáltatóknak pedig a foglalkoztatási adókedvezmény jelenthet könnyebbséget, amelyet a 25 év alatti, az 55 év feletti, a szakképzetlen, vagy a kisgyermekes munkavállalók után vehet igénybe a munkáltató.


A kormány(pártok) által 2012 őszén meghirdetett, majd a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes módosítások szóló 2012. évi CXLVI. törvény, illetve a kisadózó vállalatok tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény által meg is valósított Munkahelyvédelmi Akcióterv célja, hogy adópolitikai eszközökkel segítséget nyújtson a gazdasági élet élénkítéséhez.

A szabályozás utolsó eleme 2013. januárjában lépett hatályba, az NGM 2014. januári tájékoztatása szerint a tavalyi évben mintegy 105 milliárd forintot hagyott az állam az érintett munkáltatóknál, illetve munkavállalóknál.

Mely területeket érint az akcióterv?

Az intézkedéscsomagot három fő csoportra lehet osztani:

1. A munkáltatóknak a foglalkoztatásra tekintettel nyújtott adókedvezmények

Az első csoportot a munkáltatói adóterhek célzott csökkentése alkotja. A program itt azokban a munkavállalói csoportokban kínál kedvezményeket, ahol Magyarországon nagyságrendileg kisebb a foglalkoztatási szint, mint az Európai Unióban. Ezek a csoportok a 15-24 évesek, az 55-64 évesek, az alacsony képzettségűek, a kisgyermekes nők, valamint a tartós munkanélküliek.

2. Vállalkozások számára biztosított új, választható adózási formák

A második csoportot a vállalkozások számára kidolgozott egyszerűbb, kedvezőbb adózási feltételek alkotják.

A Munkavédelmi Akcióterv két új, szabadon választható adónemet vezet be:

  • a kisadózó vállalkozások tételes adóját, és
  • a kisvállalati adót.

A kisadózók tételes adója (KATA) a legfeljebb évi 6 millió forint árbevételű mikrovállalkozásokra vonatkozik, amely a főállású kisadózók számára havi 50.000 forint, mellékállású kisadózó esetén havi 25.000 forint kiadást jelent. 6 millió forintot meghaladó éves bevétel esetén a 6 millió feletti rész után 40 százalékos adót kell megfizetni.

A kisvállalati adó a 25 fő alatti létszámmal működő kisvállalatok esetében váltja ki a vállalkozás profitját terhelő adókat (társasági adót) és a bérek után fizetendő közterheket (szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást). Az adó alapját a kisvállalat nyereségének és az általa foglalkoztatottak bérköltségének összege képzi. Az adó mértéke 16 százalék.

3. A vállalkozások finanszírozását, adminisztrációját segítő intézkedések

A harmadik csoportot a vállalkozások devizaárfolyam-veszteségével, a forgalmi adózással, valamint a házipénztár adminisztrációjával kapcsolatos intézkedések alkotják.

Milyen feltételekkel jár a foglalkoztatási adókedvezmény?

A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból 2013. január 1-jétől igénybe vehető új kedvezmények az alábbiak:

  • 25 év alatti munkavállalók utáni kedvezmény
  • 55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmény
  • A szakképzetlen munkavállalók utáni kedvezmény
  • Tartósan álláskeresők utáni kedvezmény
  • Kisgyermekes munkavállalók utáni kedvezmény

Az akcióterv nemcsak az új alkalmazottakra, hanem a jelenleg foglalkoztatottakra is érvényes.

A kedvezmény alapja a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér összegéig, de legfeljebb 100 ezer forintig terjedhet, az ezen felüli részt már az általános szabályok szerint terheli közteher. A kedvezményeket a munkáltató havonként, szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján, a szociális hozzájárulási adójából levonva érvényesítheti.

A bevezetésre kerülő adókedvezmények a START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ kártyák alapján járó adókedvezménnyel nem vonhatók össze.

Szociális hozzájárulási adó

A szociális hozzájárulási adó kedvezményezettjei a 2011. évi CLVI. törvény 454. § (2)–(5a) bekezdések szerinti kifizetők, az adókedvezmény az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján érvényesíthető. Nem eredményez adófizetési kötelezettséget az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló tagjával fennálló jogviszony, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó alkalmi-és idénymunka, így azoknál kedvezmény sem érvényesíthető.

2014. május 14-15.: XI. Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szakmai Konferenciája

Érdekli, mit jelenthet cége számára a halasztott áfa július 1-jei kivezetése? Van megoldás az ebből következő likviditási kérdések megoldására? Regionális terjeszkedés, mint az iparág jövője? Ha igen, hogyan finanszírozza az export orientált növekedési stratégiát?

A válaszokat és az együttgondolkodás lehetősét kínáljuk,  jöjjön el kétnapos szakmai konferenciánkra!

Ízelítő a programból:

2014. május 14.

  • 10:10-12:15 Likviditás – Van megoldás az ÁFA előfinanszírozására?
  • 13:30-15:15 Valahol Európában – Munkaerő-kölcsönzés külföldre

2014. május 15.

  • 10:00-10:40 Munkajogi kérdések speciálisan kölcsönbevevőknek
  • 11:00-12:30 Az iparág  jövője: regionális fúzió

Helyszín: Balatonkenese, Hotel Marina Port****, 8174 Balatonkenese Kikötő Utca 2-4.

Bővebb információk és jelentkezés itt >>>

A szociális hozzájárulási adó (rész)kedvezmény alapja a munkavállalót az adó-megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett munkabér.

Szakképzési hozzájárulás

A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulásból kedvezményt érvényesíthet a pályakezdő foglalkoztatása, a tartósan álláskereső személyek, valamint a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után a foglalkoztatás első két évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény mellett.

A kedvezmény alanya lehet valamennyi, szakképzési hozzájárulásra kötelezett belföldi székhelyű munkáltató, illetőleg olyan szakképzési hozzájárulásra kötelezett, belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű munkáltató is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik. Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett munkáltató, értelemszerűen nem lehet alanya a kedvezménynek.

A szakképzési hozzájárulás alapját a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett munkabér összege csökkenti, maximális összege kedvezményezett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, részmunkaidős foglalkoztatott esetén ennek arányosan csökkentett része.

Mekkora kedvezményekkel számolhatnak a munkáltatók?

A 25 év alatti, legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező pályakezdő munkavállaló után, a részkedvezmény egyenlő foglalkoztatás első két évében a bruttó bér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával. A kedvezmény érvényesítésének a feltétele, hogy a munkavállaló igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. A teljesen pályakezdő 25 év alatti, valamint az 55 évnél idősebb munkavállalók foglalkoztatása esetén tekintetében a részkedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával, azaz 27 százalék helyett 12,5 százalék lesz a szociális hozzájárulási adó.

Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet!

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

A tartósan álláskeresők tekintetében a részkedvezmény mértéke egyenlő a foglalkoztatás első két évében a bruttó bér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával, a harmadik évében a bruttó bér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékval. A kedvezmény igénybevételéhez a munkaügyi kirendeltség által kiállított hatósági bizonyítvány szükséges arról, hogy a munkavállaló a foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként volt nyilvántartott. Ebbe az időtartamba a közfoglalkoztatásban eltöltött idő nem számít bele.

A gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósítás alatt vagy folyósításának megszűnését követően, a részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatás első két évében a bruttó bér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával, a foglalkoztatás harmadik évében a bruttó bér, de legfeljebb 100 ezer foint 14,5 százalékával. A részkedvezmény a folyósítás megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesíthető.

Az a munkavállaló, aki legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül; aki gyermeknevelési támogatásban részesül vagy részesült a részkedvezmény egyenlő foglalkoztatás első három évében a bruttó bér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával, a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében a bruttó bér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával. A részkedvezmény esetükben a folyósítás megszűnését követő hónaptól számított 69. hónap végéig, de legfeljebb 5 évig érvényesíthető.

A kedvezményt a munkáltató az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a kincstár által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti. A legalább három gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságáról a kincstár által kiadott igazolás szükséges.

Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatása esetén (FEOR 9. főcsoport ) a kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával, azaz 27 százalék helyett 12,5 százalék lesz a szociális hozzájárulási adó.

A szakképzési hozzájárulás mértéke a bruttó munkabér 1,5 százaléka. Amennyiben a munkáltató a munkavállalója után 27 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezményre jogosult és azt érvényesíti, a szakképzési hozzájárulást – 100 ezer forintos bruttó bérig – nem kell megfizetnie. Amennyiben támogatott munkáltatóról van szó, a befizetendő közterhekből csak a szociális hozzájárulási adóból fennmaradó összeget lehet figyelembe venni támogatás alapjául.


Kapcsolódó cikkek:


Milyen HR-stratégiával terveznek a vállalatok idén?
2021. március 3.

A döntően közép- és nagyvállalatok hazai szakemberei optimisták cégük idei üzleti teljesítményével kapcsolatban, közel 40 százalékuk szerint a forgalmuk még 2021-ben eléri a járvány előtti szintet, és a vállalatok 38 százaléka tervezi a jelenlegi dolgozói létszám bővítését.