Igényérvényesítési határidők baleseti ellátásnál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Előfordul, hogy megtörténik a baj, bekövetkezik a baleset, betegség, a kapcsolódó hivatalos ügyek intézése azonban érthető módon háttérbe szorul. A társadalombiztosítási ellátások iránti igény visszamenőlegesen is érvényesíthető.


Ha a jogosultsági feltételek fennállnak, mind az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, mind a nyugellátások megállapítása iránti igény hat hónapra visszamenőlegesen érvényesíthető.

Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

Az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés miatt szükségessé váló társadalombiztosítási ellátások megállapítása iránti igények benyújtásának, az igény érvényesíthetőségének határideje is a fenti szabály szerint alakul.

Ezeknél az ellátásoknál azonban találkozunk egy „végső” határidővel, azzal az időponttal, amelyen belül a baleseti ellátás megállapítása iránti kérelem előterjeszthető.

Egészségbiztosítás

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban Ebtv.) 64-65. §-ában tartalmazza a baleseti ellátások iránti igény érvényesítésének szabályait.

A rendelkezések a baleseti egészségügyi szolgáltatás igénylését, és a pénzbeli baleseti ellátások: a baleseti táppénz, baleseti járadék igénylésének szabályait rendezik.

Valamennyi baleseti ellátás megállapításának előfeltétele a baleset üzemiségének elismerése a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv (társadalombiztosítási kifizetőhely, egészségbiztosítási szakigazgatási szerv) által.

Üzemiséget elismerő határozat

A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet – a foglalkozási megbetegedést kivéve – legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani a baleseti táppénz megállapítására jogosult hatósághoz, azaz a társadalombiztosítási kifizetőhelyhez, vagy a fővárosi/megyei kormányhivatalhoz.

Ez az egy éves határidő jogvesztő, azaz elmulasztása esetén igazolási kérelemmel nem lehet élni (Ebtv. 64.§ (2) bekezdés).

Baleseti egészségügyi szolgáltatás

Az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés miatt szükségessé váló egészségügyi szolgáltatás (orvosi ellátás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ellátás) baleseti alapon legkorábban a baleset üzemiségét megállapító határozat meghozatalától a határozat bemutatása esetén rendelhető meg (Ebtv. végrehajtási rendelet 45. § (3)–(4) bekezdés).

A baleset üzemiségének megállapításáig az egészségügyi szolgáltatás az általános szabályok szerinti térítési díj fizetésével vehető igénybe.

Az így kifizetett összeget utóbb, a baleset üzemiségének megállapítását követően a kezelőorvos igazolása alapján az egészségbiztosítási igazgatási szerv visszafizeti.

Munkajogi kiskönyvtár csomag 2015

A csomag tartalma:

– Atipikus munkajogviszonyok

– Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban

– Külföldiek magyarországi foglalkoztatása

Rendelje meg csomagban 20% kedvezménnyel >>

Baleseti táppénz

Figyelemmel arra, hogy az Ebtv. 65. § (3) bekezdése szerint a baleseti táppénz iránti kérelem benyújtására a táppénzre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, erre az ellátásra is a hat hónapos visszamenőleges igényérvényesítési lehetőség vonatkozik (Ebtv. 61.§ (1) bek).

Baleseti járadék

Az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés miatt bekövetkező tartós egészségkárosodás következtében megállapítható baleseti járadék természetére nézve átmenetet képez az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás ellátásai között.

A baleseti járadék az egészségbiztosítás pénzbeli ellátása, mégis nyugellátásnak látszhat.

A baleseti járadék iránti igényt a nyugdíj-megállapító szervnél kell benyújtani, az ellátás iránti kérelem elbírálására és a folyósításra a nyugellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) rendelkezéseit.

E sajátosságon túlmenően a baleseti járadék megállapítása iránti igényérvényesítés határideje is eltér az egészségbiztosítási ellátások iránti határidőtől.

A vonatkozó jogszabály „végső” határidőt jelöl meg.

A baleseti járadék megállapítása iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, foglalkozási megbetegedés esetén a megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet érvényesíteni.

Új különleges szabály

Az üzemi baleset napjától számított három éves baleseti járadék igénylési szabálytól eltérő rendelkezést találunk abban az esetben, ha az üzemi baleset tartós egészségromlással járt, és erre tekintettel a sérült korábban baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy 2012-től megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesült.

Ezekben az esetekben vagy a baleseti rokkantsági nyugdíj megszűnésétől számított három éven belül, legkésőbb 2015. december 31-ig, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának (rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás) megszűnésétől számított három éven belül lehet ugyanazon baleset alapján baleseti járadékot igényelni.

Emlékeztetőül, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj 2011. december 31-ével jogszabályi rendelkezés folytán megszűnt, így legkésőbb ettől az időponttól számíthatjuk a három éves igényérvényesítési határidőt.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátása 2012. január 1-től állapítható meg, így legkorábban ettől az időponttól kezdődhet a három éven belüli baleseti járadék iránti igényérvényesítési határidő.

Nyugdíjbiztosítás

A nyugellátások körében baleseti nyugellátásként baleseti hozzátartozói nyugdíj, azaz baleseti özvegyi nyugdíj, baleseti árvaellátás, baleseti szülői nyugdíj állapítható meg.

Baleseti hozzátartozói nyugellátás

A Tny. 70. § (3) bekezdése szerint az üzemi baleset következtében meghalt személy hozzátartozója a baleseti özvegyi nyugdíj, baleseti árvaellátás, baleseti szülői nyugdíj megállapítása iránti igényét a halál napját követő két éven belül érvényesítheti. Különbség van tehát a baleseti járadék igény három éven belüli érvényesíthetőségi határidejéhez képest.

Baleseti hozzátartozói nyugellátás iránti igény határidőn túl

Sok esetben előfordul, hogy a halálesetet követő két év elteltével kerül sor a baleseti hozzátartozói nyugellátás igénylésére.

A halálesetet követő két éven túl a baleseti hozzátartozói nyugellátás iránti igényt akkor lehet érvényesíteni, ha egykorú okirat alapján kétséget kizáróan bizonyított, hogy üzemi baleset történt.

E tény bizonyításához egykorú okiratnak minősül például a baleseti jegyzőkönyv, a társadalombiztosítási vagy üzemi nyilvántartás, rendőrhatósági eljárás során készített irat, orvosi lelet, boncolási jegyzőkönyv.

Súlyos balesetek

2012-től a rokkantsági ellátások reformja keretében a korábbi rokkantsági nyugellátás, baleseti rokkantsági nyugellátás helyébe a megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszere lépett.

Ha az üzemi baleseti sérült, foglalkozási megbetegedésben szenvedő személy egészségi állapota hatvan százalékos mértékű, vagy kisebb, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerinti ellátásokat (rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást) igényelhet.

Ez az ellátás a baleseti járadékra jogot adó egészségromlásnál súlyosabb egészségi követelmények esetén nyújt megoldást.

Ha a jogosultsági feltételek fennállnak, mind az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, mind a nyugellátások megállapítása iránti igény hat hónapra visszamenőlegesen érvényesíthető.

Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

Az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés miatt szükségessé váló társadalombiztosítási ellátások megállapítása iránti igények benyújtásának, az igény érvényesíthetőségének határideje is a fenti szabály szerint alakul.

Ezeknél az ellátásoknál azonban találkozunk egy „végső” határidővel, azzal az időponttal, amelyen belül a baleseti ellátás megállapítása iránti kérelem előterjeszthető.

Egészségbiztosítás

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban Ebtv.) 64-65. §-ában tartalmazza a baleseti ellátások iránti igény érvényesítésének szabályait.

A rendelkezések a baleseti egészségügyi szolgáltatás igénylését, és a pénzbeli baleseti ellátások: a baleseti táppénz, baleseti járadék igénylésének szabályait rendezik.

Valamennyi baleseti ellátás megállapításának előfeltétele a baleset üzemiségének elismerése a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv (társadalombiztosítási kifizetőhely, egészségbiztosítási szakigazgatási szerv) által.

Üzemiséget elismerő határozat

A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet – a foglalkozási megbetegedést kivéve – legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani a baleseti táppénz megállapítására jogosult hatósághoz, azaz a társadalombiztosítási kifizetőhelyhez, vagy a fővárosi/megyei kormányhivatalhoz.

Ez az egy éves határidő jogvesztő, azaz elmulasztása esetén igazolási kérelemmel nem lehet élni (Ebtv. 64.§ (2) bekezdés).

Baleseti egészségügyi szolgáltatás

Az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés miatt szükségessé váló egészségügyi szolgáltatás (orvosi ellátás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ellátás) baleseti alapon legkorábban a baleset üzemiségét megállapító határozat meghozatalától a határozat bemutatása esetén rendelhető meg (Ebtv. végrehajtási rendelet 45. § (3)–(4) bekezdés).

A baleset üzemiségének megállapításáig az egészségügyi szolgáltatás az általános szabályok szerinti térítési díj fizetésével vehető igénybe.

Az így kifizetett összeget utóbb, a baleset üzemiségének megállapítását követően a kezelőorvos igazolása alapján az egészségbiztosítási igazgatási szerv visszafizeti.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Baleseti táppénz

Figyelemmel arra, hogy az Ebtv. 65. § (3) bekezdése szerint a baleseti táppénz iránti kérelem benyújtására a táppénzre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, erre az ellátásra is a hat hónapos visszamenőleges igényérvényesítési lehetőség vonatkozik (Ebtv. 61.§ (1) bek).

Baleseti járadék

Az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés miatt bekövetkező tartós egészségkárosodás következtében megállapítható baleseti járadék természetére nézve átmenetet képez az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás ellátásai között.

A baleseti járadék az egészségbiztosítás pénzbeli ellátása, mégis nyugellátásnak látszhat.

A baleseti járadék iránti igényt a nyugdíj-megállapító szervnél kell benyújtani, az ellátás iránti kérelem elbírálására és a folyósításra a nyugellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) rendelkezéseit.

E sajátosságon túlmenően a baleseti járadék megállapítása iránti igényérvényesítés határideje is eltér az egészségbiztosítási ellátások iránti határidőtől.

A vonatkozó jogszabály „végső” határidőt jelöl meg.

A baleseti járadék megállapítása iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, foglalkozási megbetegedés esetén a megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet érvényesíteni.

Új különleges szabály

Az üzemi baleset napjától számított három éves baleseti járadék igénylési szabálytól eltérő rendelkezést találunk abban az esetben, ha az üzemi baleset tartós egészségromlással járt, és erre tekintettel a sérült korábban baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy 2012-től megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesült.

Ezekben az esetekben vagy a baleseti rokkantsági nyugdíj megszűnésétől számított három éven belül, legkésőbb 2015. december 31-ig, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának (rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás) megszűnésétől számított három éven belül lehet ugyanazon baleset alapján baleseti járadékot igényelni.

Emlékeztetőül, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj 2011. december 31-ével jogszabályi rendelkezés folytán megszűnt, így legkésőbb ettől az időponttól számíthatjuk a három éves igényérvényesítési határidőt.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátása 2012. január 1-től állapítható meg, így legkorábban ettől az időponttól kezdődhet a három éven belüli baleseti járadék iránti igényérvényesítési határidő.

Különös adózási módok az áfa rendszerében

Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását.

További információ és megrendelés >>

Nyugdíjbiztosítás

A nyugellátások körében baleseti nyugellátásként baleseti hozzátartozói nyugdíj, azaz baleseti özvegyi nyugdíj, baleseti árvaellátás, baleseti szülői nyugdíj állapítható meg.

Baleseti hozzátartozói nyugellátás

A Tny. 70. § (3) bekezdése szerint az üzemi baleset következtében meghalt személy hozzátartozója a baleseti özvegyi nyugdíj, baleseti árvaellátás, baleseti szülői nyugdíj megállapítása iránti igényét a halál napját követő két éven belül érvényesítheti. Különbség van tehát a baleseti járadék igény három éven belüli érvényesíthetőségi határidejéhez képest.

Baleseti hozzátartozói nyugellátás iránti igény határidőn túl

Sok esetben előfordul, hogy a halálesetet követő két év elteltével kerül sor a baleseti hozzátartozói nyugellátás igénylésére.

A halálesetet követő két éven túl a baleseti hozzátartozói nyugellátás iránti igényt akkor lehet érvényesíteni, ha egykorú okirat alapján kétséget kizáróan bizonyított, hogy üzemi baleset történt.

E tény bizonyításához egykorú okiratnak minősül például a baleseti jegyzőkönyv, a társadalombiztosítási vagy üzemi nyilvántartás, rendőrhatósági eljárás során készített irat, orvosi lelet, boncolási jegyzőkönyv.

Súlyos balesetek

2012-től a rokkantsági ellátások reformja keretében a korábbi rokkantsági nyugellátás, baleseti rokkantsági nyugellátás helyébe a megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszere lépett.

Ha az üzemi baleseti sérült, foglalkozási megbetegedésben szenvedő személy egészségi állapota hatvan százalékos mértékű, vagy kisebb, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerinti ellátásokat (rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást) igényelhet.

Ez az ellátás a baleseti járadékra jogot adó egészségromlásnál súlyosabb egészségi követelmények esetén nyújt megoldást.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Varga Mihály: nőtt a nyugdíjak vásárlóereje

Nőtt a nyugdíjak vásárlóereje 2010-hez képest, a gazdasági növekedésből jelentős összeget fordítottak a nyugdíjasok támogatására – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés Népjóléti Bizottságában szerdán Budapesten.

2024. október 7.

Lehet-e szolgálati időt szerezni felsőfokú tanulmányok idejére?

A szolgálati idő elsősorban keresőtevékenységgel szerzett biztosítási jogviszony alapján keletkezik. De vajon van-e mód arra, hogy akkor is szerezzünk szolgálati időt, amikor nincs biztosítási jogviszonyunk, mert nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytatunk? Van. Ismertetjük a lehetőségeket.

2024. október 4.

Mi lesz a nyugdíjakkal Magyarországon? Célkeresztben a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorhatár

2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. A Portfolio.hu véleménycikke.