Jövőre közel 340 milliárd megy közmunkára


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány célja, hogy 2018-ig fokozatosan megteremtse a teljes foglalkoztatottságot – olvasható a frissen az Európai Bizottság elé terjesztett Konvergencia Programban, amelyből az is kiderül, hogy nem lesz általános béremelés a közszférában jövőre sem. Közmunkára csaknem 340 milliárd forint megy el jövőre.


A költségvetési keretek 2016-ban sem teszik lehetővé a közszférában az általános illetményemelést, de sor kerülhet a fizetésekben több év alatt felhalmozódott elmaradások részleges pótlására – olvasható a kormány Konvergencia Programjában. A pedagógus életpálya modell fokozatos életbe lépése, a fegyveres és rendvédelmi ágazatban az életpálya modell megvalósítása a korábbi tervek szerint folytatódik. Ezen kívül azonban csak a közszféra létszámának alig több mint 10%-át jelentő kormánytisztviselők életpálya modelljének 2016 második félévi elindítására van lehetőség. Az életpálya modellek szabályrendszere az automatikus előmenetel helyett a teljesítménykritériumok erősítésére helyezi a hangsúlyt.

Tovább folytatódik a közfoglalkoztatás kiterjesztése. A Kormány célja, hogy 2018-ig fokozatosan megteremtse a teljes foglalkoztatottságot, a munkát végezni képes és dolgozni akaró polgárok részére ellátás helyett értékteremtő munkalehetőséget biztosítson. A célkitűzés megvalósítása érdekében 2016-ban további több tízezer fő bevonására kerül sor a közfoglalkoztatásba. A Start-munkaprogram költségvetési előirányzata mintegy 25%-kal emelkedik – olvasható a dokumentumban. A Munkajog.hu számítása szerint ez 337,5 milliárd forintos előirányzatot jelent jövőre.

Az életpálya modellek és a közfoglalkoztatás folytatódó bővítése következtében 2017-ben még enyhén emelkedhet, azt követően azonban már mérséklődhet a munkavállalói jövedelem kiadásainak GDP-hez viszonyított aránya – olvasható a dokumentumban.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

2024. szeptember 27.

KSH: egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma

2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).