Kamerás megfigyelés a munkahelyen


Gyakorta előfordul, hogy a munkáltatók a munkavállalók ellenőrzése érdekében vagy vagyonvédelmi célokból kamerákat helyeznek el a munkahely egyes pontjain. A dolgozókról ilyen módon készült kép-és hangfelvétel a GDPR szerinti személyes adatnak minősül. A megfigyelőrendszert telepítő munkáltatóknak szigorú – munkajogi és adatvédelmi – szabályokat kell betartaniuk annak érdekében, hogy az ezzel összefüggő adatkezelésük jogszerű legyen.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 11/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy a munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltató technikai eszközt – így elektronikus megfigyelőrendszert – is alkalmazhat, akkor, ha egyébként erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja. Fontos, hogy a munkáltatói ellenőrzés csak akkor tekinthető jogszerűnek, ha az a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos [Mt. 9. § (2) bekezdés].

A munkavállalók ellenőrzése kapcsán az Mt.-ben meghatározott korlátok és követelmények összhangban vannak a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletével (a továbbiakban: GDPR). A GDPR alapján az adatkezelés csak akkor lehet jogszerű, ha a munkáltató betartja annak alapvető rendelkezéseit: többek között a célhoz kötött és tisztességes adatkezelés, valamint az adattakarékosság elvét [GDPR 5. cikk (1) bekezdés a) – c) pont]. Az adatkezelőnek emellett megfelelő jogalappal is kell rendelkeznie és – adott esetben – el kell végeznie a jogszerűséget alátámasztó érdekmérlegelési tesztet is [GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont].

Célhoz kötött, valamint tisztességes adatkezelés és adattakarékosság elve

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) által korábban kiadott iránymutatások, valamint az Mt.-ben rögzített követelmények alapján az is megállapítható, hogy a munkavállalókat megfigyelő/ellenőrző kamerarendszer telepítése csak abban az esetben lehet jogszerű, ha az az emberi méltóságot nem sérti és nem irányul a munkavállalók által végzett tevékenység folyamatos megfigyelésére. Ennek megfelelően a közös helyiségekben, ahol a munkavállalók étkeznek, öltöznek vagy a munkaközi szünetüket általában töltik, nem helyezhető el kamera. Ha a kamerák a fenti kritériumoknak megfelelnek, akkor is telepítésükkor a munkáltatónak minden egyes felszerelt kamera vonatkozásában konkretizálnia kell, hogy az adott eszköz miért éppen az adott helyre került, a látószöge merre és miért arra irányul.

Kérjük, segítse munkánkat egy rövid kérdőív kitöltésével! Podcastokkal kapcsolatos médiafogyasztási szokásaira vagyunk kíváncsiak. A kitöltés mindössze fél percbe kerül, számunkra viszont nagyon fontos információkat ad.

Szakmai videóink és podcastjaink már Youtubon is elérhetőek. Kövessen bennünket, iratkozzon fel csatornánkra!

Jogalap meghatározása és érdekmérlegelés

Az adatkezelés jogalapja tipikusan a munkáltató jogos érdeke, de mások, akár az érintettek érdekei is megjelenhetnek (pl. ha a telephelyen vagyonvédelmi célból a parkoló megfigyelésére kerül sor és ott adott esetben a munkavállalókon kívül más személyek – beszállítók, ügyfelek – is tartózkodhatnak).

Jogos érdekre való hivatkozáskor az adatkezelést megelőzően a munkáltatónak érdekmérlegelési tesztet kell lefolytatnia, amelyben az alábbi szempontokat kell megvizsgálnia:

  • A szükségesség kapcsán meg kell vizsgálnia, hogy rendelkezésre állnak-e olyan alternatív megoldások, amely alkalmazásával az elérni kívánt cél az adatkezelés nélkül vagy kevésbé korlátozó eszközökkel is megvalósítható (pl. kamera helyett személy általi megfigyelés vagy ellenőrzés, a vagyonvédelemmel összefüggésben megfelelő biztonsági zárak és behatolásjelzők telepítése).
  • Az adatkezelőnek meg kell határoznia, hogy az általa meghatározott céllal összefüggésben mennyi ideig szükséges a felvételek megőrzése. Fontos, hogy hosszabb időn keresztüli megőrzés csak akkor indokolható, ha ahhoz hozzákapcsolható a cél is. Az adatok cél nélküli őrzése, vagy jelen esetben a felvételek „készletezése” nem jogszerű.
  • A munkáltatónak a megfigyeléshez kapcsolódó saját vagy harmadik fél érdekeit is le kell írnia és ezeket össze kell vetnie az érintettek érdekeivel és elvárásaival. A kamerák érintettekre gyakorolt hatásának felmérését minden esetben el kell végezni és annak nyomán szükséges a felek érdekeinek objektív összemérése.

Írásbeli dokumentálás és az érintettek tájékoztatása

Az érintetteket minden esetben tájékoztatni kell a kamerafelvételek által megvalósuló adatkezelésről, még mielőtt a kamerák látókörébe kerülnének (pl. a látókör határainak megjelölése, a belépési pontoknál tájékoztató elhelyezése). Ez azon érintettekre is irányadó, akik nem munkavállalók, hanem egyéb okból tartózkodnak a kamera látószögében (pl. beszállító, ügyfél, munkaügyi ellenőr). A tájékoztatók, piktogramok, jelölések megléte az adatkezelés jogszerűségének alapvető követelménye, amelyeknek a megléte ráadásul könnyen is ellenőrizhető.

A jogszerű adatkezelés fontos követelménye az írásban való dokumentálás is. A NAIH több határozatában látható, hogy bár a munkáltató a kamerás megfigyelésre megfelelő céllal és jogalappal rendelkezett, tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, adatkezelése mégis jogellenes. Ez abból fakad, hogy a munkáltató az ellenőrzés során nem vagy nem teljes mértékben tud eleget tenni bizonyítási kötelezettségének, mert nem rendelkezik a jogszerűséget alátámasztó dokumentációval. Éppen ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a szabályok gyakorlati betartása mellett arra is, hogy a kamerarendszer használata megfelelően dokumentált legyen.



Kapcsolódó cikkek

2022. december 7.

Változik a Munka törvénykönyve, sok új szabály jön a szabadságokról

Szerdán szavaznak a képviselők a Munka törvénykönyve módosításáról, így jön a kibővített apasági- és szülői szabadság meglehetősen kevés pénzért, bővül a munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége, és kiegészül a joggal való visszaélés szabályozása. Rendkívüli helyzetekben a dolgozók szabadságuk kis részével sem rendelkezhetnek szabadon. A változások 2023-tól lépnek hatályba.

2022. december 2.

Kutatás indul a kollektív szerződésekről

Hogyan szolgálhatná jobban a munkajog a kollektív tárgyalásokat? Egy online kérdőív kitöltésével most Ön is elmondhatja véleményét a kollektív szerződések jogi szabályozásáról.

2022. december 2.

Amikor a munkaviszony-megszüntetés módja nem egyértelmű

A nehezen értelmezhető helyzetekből kialakuló jogvitákban sok esetben hosszú és bonyodalmas bizonyítási kérdés, hogy valójában hogyan történt a munkaviszony megszüntetése. Az eset egyedi körülményei, a felek valódi szándékait, nyilatkozatait feltáró magatartásuk rekonstruálása alapján lehet csak döntést hozni. Néhány fontos tudnivalót azonban már kikristályosított a bírói gyakorlat.