Kényszerűség a jelentős minimálbéremelés?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alacsony magyar bérszínvonal egyre inkább gátja a gazdasági növekedésnek – véli elemzésében a Policy Agenda.


A bérek kapcsán alapvető nézetkülönbség van a szakértők és a politikai pártok között is – írja elemzésében a Policy Agenda. Az egyik irányzat azt mondja, hogy a bérek emelkedése a cégek számára olyan költségnövekedést jelent, amely súlyos versenyhátránybahozza őket. A másik felfogás szerint a bérekre nem szabad egyszerű költségelemként tekinteni, mivel a dolgozóknem gépek, amelyek jobb és hatékonyabb technológiára cserélhetőek. Azaz, ha a dolgozó nem motivált, akkorelmegy, és korlátosan pótolható. Ezen kívül a keresetek növekedése akár fogyasztásnövekedést is eredményezhet,mivel nagyobb jövedelemből/fizetésből többet lehet vásárolni, ez pedig új munkahelyeket eredményezhet.

A Polica Agenda szerint bár érthető az a felfogás, ha drágulnak a bérek, akkor nő avállalkozások költsége, de egyre inkább olyan lesz a helyzet, hogy nincs elegendő munkaerő Magyarországon. Azpedig a legdrágább költség egy vállalkozás életében, ha nem tud teljesíteni, mert nincs elegendő személyi kapacitása.

A kormány közzétette a hiányszakmák számát, és már látszik ebből, hogy nem csak a képzettséget igénylő, hanem már a szakképzettséget nem igénylő szakmákban is munkaerőhiány van.

A kereskedelemben már nem csak a szakszervezet panaszkodnak arról, hogy nem elég a létszám, és emiatt túlterheltek a dolgozók. Az Auchan nemrég bejelentett 10%-os béremelése is azt mutatja, hogy a cégek elkezdtek egyre jobb bérajánlatokkal munkaerőt keresni. ma már nyilvánvaló, hogy van egy bérfeszültség az országban, amely már munkaerőhiánnyal is társult.

A cég megvizsgálta, hogy a gazdasági válság óta hogyan változtak a hazai bérviszonyok a versenytársainkhoz képest. Azt látjuk, hogy miközben az ország 2008 és 2014 között jelentős bruttó minimálbér emelést hajtott végre (47%), ugyanakkor az áltag alatti jövedelműek nettó bérében ez nem jelent meg. Az elmúlt hét évben összesen 10%-kal nőtt az átlagjövedelem felét keresők fizetése, miközben az infláció 29% volt. Az adatok azt mutatják, hogy Bulgária, Románia Lengyelország, Észtország az átlagjövedelem alatt kereső munkavállalóival jobban bánik, mint Magyarország. A kiskereset

A 2008-2014.1 közötti időszak változása (infláció, bruttó minimálbér és nettó jövedelemkategóriák alapján)

országok

Bulgária

Cseh-ország

Észt-ország

Lettország

Litvánia

Magyar-ország

Lengyel-ország

Románia

Szlovénia

Szlovákia

infláció

24%

16%

29%

26%

28%

29%

21%

38%

17%

16%

bruttó minimálbér

54%

6%

28%

41%

25%

47%

49%

80%

39%

31%

nettó2 átlag 50%

45%

14%

28%

7%

6%

10%

25%

25%

16%

17%

nettó átlag 67%

45%

15%

29%

9%

5%

18%

26%

25%

16%

18%

nettó átlag 80%

45%

15%

29%

9%

5%

25%

26%

25%

13%

17%

nettó átlag 100%

45%

15%

29%

10%

5%

37%

26%

26%

13%

17%

1/ Bulgária, Lettország, Litvánia, Románia 20008-2013. közötti

2/ nettó átlagnál a gyermekek után járó kedvezmények nélkül

forrás: KSH, Eurostat, és az egyes országok statisztikai hivatali alapján készítette a Policy Agenda

                                                                                                                                           

Nyilvánvalóan az egyes országoknak nem azonos a kiindulási helyzete, de politikai értelemben, vagy a társadalmi közérzetet tekintve sokkal jobban számít a fejlődés dinamikája, azaz a „mihez képest” kérdése. Ebben a tekintetben pedig Magyarországon a kiskeresetűek az elmúlt évek vesztesei, miközben látják, hogy a társadalom egy rétégének sokkal jobban javulnak a jövedelmi viszonyai az egykulcsos adórendszer miatt is.

Navigátor Adózás modul

Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel.

A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek.

Megrendelés >>

És nincsenek kevesen a kiskeresetűek. Az állami szervezet által készített egyéni bér és kereset statisztika adatai alapján azt becsüljük, hogy a főállásban dolgozók mintegy 48%-a az átlagkereset 80%-ánál kevesebbet keres. Számukra a válság utáni időszak politikája azt eredményezte, hogy a kereset talán csak arra elég, hogy a mindennapi létszükségleteket fedezze. A foglalkoztatottak ezen körének nincs lehetősége a megtakarításra, ezért növekszik számukra a bizonytalanság.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 7.

Az Európai Unió és a munkajog – jogalkotás és joggyakorlat

A Wolters Kluwer Hungary 21. alkalommal rendezte meg a munkajoggal foglalkozók elsőszámú szakmai találkozóját, a Magyar Munkajogi Konferenciát 2024. októberében. Uniós csatlakozásunk 20. évében a szakmai program fókuszában az uniós jog magyar jogalkotásra és joggyakorlatra gyakorolt hatása állt.

2024. december 5.

Adóváltozások 2025-ben: Mire érdemes figyelni az új évben a könyvvizsgálói szemmel

Új év, új adótörvények – ahogy az ünnepi szezon közeledtével már megszokhattuk, ez az időszak korai „karácsonyi ajándékként” friss adószabályokat is hoz. Cikkünkben áttekintjük a 2025-ös adócsomag legfontosabb változásait, hogy Ön is időben kicsomagolhassa ezeket a „meglepetéseket”. Segítünk felkészülni, hogy az új évben magabiztosan és jól tájékozottan vághasson bele a teendőkbe!