Kényszerűség a jelentős minimálbéremelés?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alacsony magyar bérszínvonal egyre inkább gátja a gazdasági növekedésnek – véli elemzésében a Policy Agenda.

A bérek kapcsán alapvető nézetkülönbség van a szakértők és a politikai pártok között is – írja elemzésében a Policy Agenda. Az egyik irányzat azt mondja, hogy a bérek emelkedése a cégek számára olyan költségnövekedést jelent, amely súlyos versenyhátránybahozza őket. A másik felfogás szerint a bérekre nem szabad egyszerű költségelemként tekinteni, mivel a dolgozóknem gépek, amelyek jobb és hatékonyabb technológiára cserélhetőek. Azaz, ha a dolgozó nem motivált, akkorelmegy, és korlátosan pótolható. Ezen kívül a keresetek növekedése akár fogyasztásnövekedést is eredményezhet,mivel nagyobb jövedelemből/fizetésből többet lehet vásárolni, ez pedig új munkahelyeket eredményezhet.

A Polica Agenda szerint bár érthető az a felfogás, ha drágulnak a bérek, akkor nő avállalkozások költsége, de egyre inkább olyan lesz a helyzet, hogy nincs elegendő munkaerő Magyarországon. Azpedig a legdrágább költség egy vállalkozás életében, ha nem tud teljesíteni, mert nincs elegendő személyi kapacitása.

A kormány közzétette a hiányszakmák számát, és már látszik ebből, hogy nem csak a képzettséget igénylő, hanem már a szakképzettséget nem igénylő szakmákban is munkaerőhiány van.

A kereskedelemben már nem csak a szakszervezet panaszkodnak arról, hogy nem elég a létszám, és emiatt túlterheltek a dolgozók. Az Auchan nemrég bejelentett 10%-os béremelése is azt mutatja, hogy a cégek elkezdtek egyre jobb bérajánlatokkal munkaerőt keresni. ma már nyilvánvaló, hogy van egy bérfeszültség az országban, amely már munkaerőhiánnyal is társult.

A cég megvizsgálta, hogy a gazdasági válság óta hogyan változtak a hazai bérviszonyok a versenytársainkhoz képest. Azt látjuk, hogy miközben az ország 2008 és 2014 között jelentős bruttó minimálbér emelést hajtott végre (47%), ugyanakkor az áltag alatti jövedelműek nettó bérében ez nem jelent meg. Az elmúlt hét évben összesen 10%-kal nőtt az átlagjövedelem felét keresők fizetése, miközben az infláció 29% volt. Az adatok azt mutatják, hogy Bulgária, Románia Lengyelország, Észtország az átlagjövedelem alatt kereső munkavállalóival jobban bánik, mint Magyarország. A kiskereset

A 2008-2014.1 közötti időszak változása (infláció, bruttó minimálbér és nettó jövedelemkategóriák alapján)

országok	Bulgária	Cseh-ország	Észt-ország	Lettország	Litvánia	Magyar-ország	Lengyel-ország	Románia	Szlovénia	Szlovákia
infláció	24%	16%	29%	26%	28%	29%	21%	38%	17%	16%
bruttó minimálbér	54%	6%	28%	41%	25%	47%	49%	80%	39%	31%
nettó2 átlag 50%	45%	14%	28%	7%	6%	10%	25%	25%	16%	17%
nettó átlag 67%	45%	15%	29%	9%	5%	18%	26%	25%	16%	18%
nettó átlag 80%	45%	15%	29%	9%	5%	25%	26%	25%	13%	17%
nettó átlag 100%	45%	15%	29%	10%	5%	37%	26%	26%	13%	17%

1/ Bulgária, Lettország, Litvánia, Románia 20008-2013. közötti

2/ nettó átlagnál a gyermekek után járó kedvezmények nélkül

forrás: KSH, Eurostat, és az egyes országok statisztikai hivatali alapján készítette a Policy Agenda

                                                                                                                                           

Nyilvánvalóan az egyes országoknak nem azonos a kiindulási helyzete, de politikai értelemben, vagy a társadalmi közérzetet tekintve sokkal jobban számít a fejlődés dinamikája, azaz a „mihez képest” kérdése. Ebben a tekintetben pedig Magyarországon a kiskeresetűek az elmúlt évek vesztesei, miközben látják, hogy a társadalom egy rétégének sokkal jobban javulnak a jövedelmi viszonyai az egykulcsos adórendszer miatt is.

Navigátor Adózás modul
Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel. A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek. Megrendelés >>

És nincsenek kevesen a kiskeresetűek. Az állami szervezet által készített egyéni bér és kereset statisztika adatai alapján azt becsüljük, hogy a főállásban dolgozók mintegy 48%-a az átlagkereset 80%-ánál kevesebbet keres. Számukra a válság utáni időszak politikája azt eredményezte, hogy a kereset talán csak arra elég, hogy a mindennapi létszükségleteket fedezze. A foglalkoztatottak ezen körének nincs lehetősége a megtakarításra, ezért növekszik számukra a bizonytalanság.

---