Kevesebb a nyilvántartott álláskereső


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma: márciusban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 431 500 álláskereső szerepelt, 2,7 százalékkal kevesebb, mint az előző hónapban, és több mint 30 százalékkal kevesebb mint az előző év azonos időszakában – közölte honlapján a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH).


Márciusban 192 900 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek közel harminc százaléka álláskeresési ellátásban, a többiek pedig szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők több mint fele semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 9,8 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 6,2 százalékos értéket mutatott.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti 15-74 éves munkanélküliek száma a 2013. december-2014. februári időszakban 379 400 volt; ez 8,6 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett. A munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszakához képest 3 százalékponttal csökkent.

Márciusban a nyilvántartásban 55 300 pályakezdő álláskereső szerepelt, arányuk az összes álláskereső között 12,8 százalékot tett ki. A pályakezdők létszámának az előző év azonos hónapjához képesti mérséklődése tovább folytatódott: 25,2 százalékkal csökkent egy év alatt.

A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők száma tovább csökkent az előző hónaphoz és az előző év márciusához képest is. Előző évhez képest közel harmadával esett vissza a tartós álláskeresők száma. A 123 200 tartós állás nélküli az összes álláskereső 28,6 százalékát tette ki.

2014. május 14-15.: XI. Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szakmai Konferenciája

Érdekli, mit jelenthet cége számára a halasztott áfa július 1-jei kivezetése? Van megoldás az ebből következő likviditási kérdések megoldására? Regionális terjeszkedés, mint az iparág jövője? Ha igen, hogyan finanszírozza az export orientált növekedési stratégiát?

A válaszokat és az együttgondolkodás lehetősét kínáljuk,  jöjjön el kétnapos szakmai konferenciánkra!

Ízelítő a programból:

2014. május 14.

  • 10:10-12:15 Likviditás – Van megoldás az ÁFA előfinanszírozására?
  • 13:30-15:15 Valahol Európában – Munkaerő-kölcsönzés külföldre

2014. május 15.

  • 10:00-10:40 Munkajogi kérdések speciálisan kölcsönbevevőknek
  • 11:00-12:30 Az iparág  jövője: regionális fúzió

Helyszín: Balatonkenese, Hotel Marina Port****, 8174 Balatonkenese Kikötő Utca 2-4.

Bővebb információk és jelentkezés itt >>>

Márciusban 3,4 százalékkal kevesebben – összesen 53 900-an – kerültek álláskeresői nyilvántartásba, mint egy évvel korábban. Közülük mintegy 5700-an – a belépő mintegy tizede – első alkalommal kértek regisztrációt.

2014 márciusában a foglalkoztatók összesen 80 100 üres álláshelyet jelentettek be, amely egy hónap alatt szignifikáns emelkedést mutatott. Az újonnan bejelentett állások 72,2 százalékához igényeltek a foglalkoztatók támogatást. Összességében 2014. márciusban 138 800 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a zárónapon 65 800 maradt üres, betöltetlen.

Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma újra felfelé ívelő pályára lépett: 57 800 álláshelyet jelentettek be, amely egy hónap alatt közel négyszeresére emelkedett. A támogatott álláslehetőségek 92,5 százaléka a közfoglalkoztatás valamely eszközét takarja. A legnagyobb támogatott munkaerőigény-kínálat Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt.

Nőtt az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma is: a 22 300 fős igény az előző havinál 34,5 százalékkal, az egy évvel korábbinál közel kétszer magasabb volt. Márciusban a nem támogatott állások elsősorban tehergépkocsi-vezető, mechanikaigép-összeszerelő, egyéb szolgáltatási és szállítási, egyszerű ipari és bolti eladó foglalkozásokra vonatkoztak.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

2024. szeptember 27.

KSH: egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma

2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).