Kezdődik a januári bérek ellenőrzése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Keddtől kezdődően ellenőrzi az adóhivatal a munkaügyi hatóságokkal közösen, hogy a dolgozók megkapták-e januárban a megemelt minimálbéreket – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn az MTI-vel.


A munkáltatóknak a januárról szóló elszámolásokat hétfő éjfélig kell eljuttatniuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).

A szaktárca hétfői közleménye szerint az ellenőrzés, amelyet az adóhivatal a munkaügyi hatóságokkal közösen végez, kiterjed arra is, hogy a munkáltatók a szabályokat betartva jelentették-e be dolgozóikat.

Ellenőrzik továbbá, hogy a dolgozók megkapták-e a megemelt minimálbért, illetve a magasabb összegű garantált bérminimumot. A tárca emlékeztet, hogy az előbbi 8 százalékkal 138 ezer forintra, utóbbi 12 százalékkal 180 500 forintra módosult az idén januártól, a tavalyi 5 százalékpontos csökkentés után az idén a szociális hozzájárulási adó mértékét 22-ről 19,5 százalékra csökkentette a kormány. 

[htmlbox mt_kommentar]

 

Kiemelték, hogy az adóhatóságnak megküldött elszámolásban tételesen kell feltüntetni a munkavállalók januári bérét, ellenőrzésre pedig azok a vállalkozások számíthatnak, amelyek minimálbér alatti bért fizetnek alkalmazottaiknak, és a NAV rendelkezésére álló adatok ennek indokoltságát nem támasztják alá. 

Tájékoztatásuk szerint a munkaügyi hatóság minden évben kiemelten kezeli a jogszabályban meghatározott összegű munkabér kifizetésének az ellenőrzését. Tavaly azt is vizsgálták, hogy  az adott munkavállaló ugyanabban a munkakörben ugyanazon besorolás szerint volt-e foglalkoztatva, mint 2016-ban. Ez az ellenőrzési gyakorlat az idén is folytatódik. 

Megjegyezték, hogy tavaly mindössze 657 munkavállaló esetében tártak fel a minimálbér, valamint a garantált bérminimum meg nem fizetése miatt szabálytalanságot. 

A tárca a jogkövetkezmények elkerülése érdekében azt javasolja a munkaadóknak, hogy a valóságnak megfelelően töltsék ki a januárról szóló munkáltatói elszámolást, illetve utólag rendezzék azoknak a munkavállalóknak a fizetését, akik 8 órás munkájukért a minimálbérnél, valamint a szakképzettek esetében a garantált bérminimumnál kevesebbet kaptak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

2024. szeptember 27.

KSH: egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma

2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).