Koronavírus: a fizikai dolgozóknak kevesebb szabadsága maradt Koronavírus

A második félév bizonytalan járványügyi helyzete miatt arra számít, hogy év végéig számos munkahelyen vezetik majd be a munkaidőkeretet – olvasható a BDO Magyarország és a Trenkwalder közleményében.

A Trenkwalder közel 7000 fizikai munkavállaló idei szabadságolási statisztikáját elemezve márciusban átlagosan 92 százalékkal, míg áprilisban 108 százalékkal több szabadság kiadását tapasztalta. A májusi érték már az előző évivel megegyező mértéket mutat. A veszélyhelyzet időszakában a termelési lánc problémái miatt leálló vállalatok jelentős tömegeket tartottak otthon, az első hetekben jellemzően fizetett szabadságon. Mindez az éves szabadságkeretek csökkenését eredményezte, ezért idén nyáron sok munkavállaló a tervezettnél kevesebb időre tud szabadságra menni.

„A szellemi munkát végzők körében ugyanakkor a home office számos esetben rugalmasabb életvitelt tett lehetővé, így a személyes ügyek intézése miatt máskor szükségessé váló szabadságigénylésekre kisebb számban került sor – mutatott rá Hamrák Viktor, a Trenkwalder service delivery igazgatója. – Ebben a körben tehát idén is célszerű figyelni arra, hogy az idei szabadságkeret legalább időarányosan felhasználásra kerüljön a nyári hónapokban. Az a szabály ugyanis, hogy a szabadságot (az életkor alapján járó pótszabadság kivételével) a tárgyévben kell kiadni, továbbra is érvényben van.”

A BDO Magyarország a szabadságolások tervezésének fő nehézségét a járványhelyzet bizonytalan alakulásában látja. Számos egészségügyi szakértő október-november hónapokra várja az úgynevezett „második hullámot”, amely újabb korlátozásokat, valamint az ellátási lánc újbóli nehézségeit hozhatja magával.

„A tavaszihoz képest kevesebb, illetve rövidebb időszakokra szóló leállásokra számíthatunk. Ennek okai a Covid mellett az egyes ágazatokban egyébként is meglévő, vagy közvetett módon, a vírus miatt továbbgyűrűző kedvezőtlen kilátások – magyarázza Máriás Attila, a BDO Legal vezető munkaügyi tanácsadója. – A tavasszal felhalmozott tapasztalatok ismeretében a vállalatok, ha tehetik, szigorú védelmi szabályok mellett (kötelező maszk, kézfertőtlenítés, plexi védőpajzsok, más szervezési intézkedések, stb.) igyekeznek folyamatosan fenntartani a működést. A piaci környezet azonban kikényszerítheti a leállást, és erre a cégek egy része már előre, a szabadságok szigorúbb ütemezésével is próbál felkészülni.”

A szakértő szerint a jelenlegi bizonytalan helyzetben könnyen előfordulhat, hogy pusztán a szabadságkeret kezelésével a felmerülő problémák nem megoldhatóak. Sok cég pontosan erre való tekintettel korábban 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése mellett döntöttek. A veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt – a Munka törvénykönyve által biztosítottnál – hosszabb tartamú munkaidőkeretről egyoldalúan dönthettek a cégek, de aki ezzel a lehetőséggel az első hullámban nem élt, az „lemaradt”. Jelenleg ugyanis csak az új munkahelyteremtő beruházások esetén lehet egyoldalúan elrendelni 24 hónapos munkaidőkeretet, a kijelölt Békés Megyei Kormányhivatal engedélye alapján.


Kapcsolódó cikkek:


Bérpótlékok számolás nélkül, avagy a havi átalány és a pótlékot magában foglaló alapbér
2020. augusztus 11.

Ha a munkavállalók nem az általános munkarendet követve, hétfőtől péntekig, ugyanabban a napközbeni időtartamban, napi 8 órát végeznek munkát, a munkáltatónak a beosztás meghatározása során a bérpótlékokkal is sok esetben számolnia kell. A bér megfizetésekor pedig nem maradhat el a műszak- vagy éjszakai pótlék, a rendkívüli munka vagy a vasárnapi munkavégzés után járó, sem a készenlét és ügyelet esetén fizetendő bérpótlék sem. A bérpótlékok jelentős többletköltséget eredményeznek a munkáltatónak, összegük havonta, a beosztástól függően változó. Az egyes bérpótlékokat magában foglaló alapbér vagy a havi átalány alkalmazásával azonban ezeket az összegeket fixálhatjuk, így a költségek előre ismertek, és a számfejtés is egyszerűbb.

Megszületett a bérmegállapodás a Magyar Postánál
2020. augusztus 6.

Megállapodtak a munkáltató és a szakszervezetek képviselői csütörtökön abban, hogy átlagosan 8 százalékos alapbérfejlesztést kapnak a dolgozók a Magyar Postánál, emellett megmarad az éves teljesítmény elismerés is.