Profession.hu: a cégek fel tervez jövőre béremelést
Minden második cég tervez jövőre béremelést, az ideinél kisebb mértékűt, a cafeteria keretösszegét pedig minden ötödik emelné jövőre a Profession.hu állásportál felmérése szerint.
Kötelező lehet-e az üzemi tanács megválasztása?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jár-e valamilyen szankcióval, ha valamelyik munkavállalói képviseleti forma – üzemi tanács és a munkavédelmi képviselet – hiányzik a munkáltatónál? A két intézmény kapcsán eltérő választ kell adnunk.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél, ha a munkavállalók létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az ötven főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak. A megfogalmazásból látható, hogy az üzemi tanács létrehozása nem a munkáltató feladata. A munkáltató ugyanis nem kötelezheti munkavállalóit, hogy részt vegyenek az választáson vagy azon jelöltként induljanak. Éppen ellenkezőleg, a munkáltató az üzemi tanáccsal szemben semleges magatartásra köteles, annak működését nem befolyásolhatja.
Csupán arra köteles, hogy ha a munkavállalók a választás megtartását indítványozzák, ezt ne akadályozza, illetve az üzemi tanács választásával, működésével kapcsolatos költségeket biztosítsa.
Ám ha erre irányuló kezdeményezés a munkavállalók részéről nincs, a munkáltató nem köteles maga gondoskodni az üzemi tanács létrehozásáról. Jó gyakorlat, ha a szakszervezet (vagy akár maga a munkáltató) az előírt létszám feletti telephelyeken rövid tájékoztatást ad a munkavállalóknak, hogy joguk van üzemi tanácsot létrehozni, és összefoglalja ennek lehetséges előnyeit.
|
|
Hasonlóan, a munkavállalók sem vonhatók felelősségre amiatt, ha nem élnek a törvényben biztosított lehetőségükkel és nem kívánnak üzemi tanácsot választani. Az üzemi tanács választásának elmaradása így nem jár semmilyen jogi szankcióval. Arra azonban figyelemmel kell lennie a feleknek, hogy ha már sor kerül választásra, az érvényes legyen. Ehhez az kell, hogy azon a választásra jogosultak több mint fele részt vegyen.
Érvénytelen választás esetén a választást 30-90 napon belül meg kell ismételni. A megismételt választás érvényességéhez már csak a választásra jogosultak több mint egyharmadának részvétele szükséges. Ha azonban ez a megismételt választás is érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást legkorábban egy év elteltével lehet tartani. A választás lebonyolítása komoly szervezést igényel, és sem a munkavállalóknak, sem a munkáltatónak nem érdeke, hogy az érvénytelen legyen. Érdemes ezért a feleknek közösen együttműködnie azon, hogy a munkavállalók tisztában legyenek az üzemi tanács feladatával, szerepével, és minél nagyobb arányban részt vegyenek a szavazáson.
A munkavédelmi törvény a fentiektől eltérő szabályokat tartalmaz a munkavédelmi képviselő választására. Eszerint munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább ötven fő. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. Amennyiben az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi tanács vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltatót terheli.
Számvitel A-tól Z-ig 2015 |
|---|
|
• hatályos számviteli törvény és a kapcsolódó jogszabályok |
Egy konkrét ügyben a Kúria úgy értelmezte a fenti szabályt, hogy a legalább ötven főt foglalkoztató munkáltatóknál a választás megtartása akkor is kötelező, ha a munkavállalók a választási jogosultságukkal nem kívánnak élni. Téves tehát az a jogszabály-értelmezés, miszerint a munkáltatót a választás megtartásának lebonyolítására vonatkozó kötelezettség csak akkor terheli, ha a választást a munkavállalók vagy a szakszervezet kezdeményezi. A munkavédelmi törvény érintett rendelkezése ugyanis ilyen feltételt nem szab. Az a körülmény, hogy a munkavállalók az őket megillető jog gyakorlásával kívánnak-e élni, csak a megtartott választás érvényességét, illetve eredményességét befolyásolja. A Kúria ezt az értelmezését azzal is alátámasztotta, hogy a törvény a szakszervezet, az üzemi tanács vagy a munkavállalók kezdeményezését kimondottan csak az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál követeli meg (EBH2008/1812).
Más tehát a jogi megítélése az üzemi tanács és a munkavédelmi képviselő választásának. Az üzemi tanács esetében a létrehozásra vonatkozó munkáltatói kötelezettség nincs, ha azt a munkavállalók nem kezdeményezik. A legalább ötven főt foglalkoztató munkáltatóknál azonban kötelező a munkavédelmi képviselet létrehozása, erre a munkavédelmi hatóság határozatban kötelezheti a munkáltatót, akkor is, ha a munkavállalói oldal nem kíván élni ezzel a jogával.
Ha a választás megszervezése kötelező, a munkáltatónak érdemes részletesen tájékoztatni a munkavállalókat a munkavédelmi képviselet céljáról, jelentőségéről, és aktivizálni a munkavállalókat a szavazásra. Ellenkező esetben a kötelezően megtartott választás érvénytelen vagy eredménytelen lesz. Ez pedig a szavazás megismétlésével jár, az üzemi tanáccsal egyező szabályok szerint.