Közel hétezer önkormányzati dolgozó sztrájkolt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kilencvennyolc önkormányzati hivatal 6854 dolgozója csatlakozott a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által, az önkormányzati dolgozók béremelése érdekében meghirdetett pénteki és hétfői sztrájkhoz – közölte az MKKSZ elnöke pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.


Boros Péterné elmondta, a Magyarországon dolgozó 17 ezer önkormányzati köztisztviselő mintegy 40 százaléka csatlakozott a felhíváshoz. Ez jelentős eredmény annak fényében, hogy a magyar sztrájkelőírások a legszigorúbbak között vannak Európában – értékelt.     

Törvényesen sztrájkolni ugyanis csak ott lehet, ahol működik szakszervezet és a dolgozók több mint fele támogatja az akciót. Ez a feltétel a 990 magyarországi önkormányzati hivatal közül most 98-ban valósult meg – tette hozzá az elnök.    

Közölte, a munkabeszüntetéssel azt szeretnék elérni, hogy a tíz éve változatlan köztisztviselői illetményalap a jelenlegi 38 650 forintról 60 ezer forintra emelkedjen.     

Arra számítanak, hogy a sztrájk után leül velük tárgyalni a kormány, ám ha nem születik megoldás, akkor készek februárban szélesebb körben folytatni a munkabeszüntetést – jelentette ki.     

Megjegyezte, nemcsak az önkormányzati köztisztviselőkért harcolnak, hanem azért a 200 ezer közalkalmazottért, kormánytisztviselőért és közszolgálati dolgozóért is, akinek tíz éve változatlan a keresete.     

 

Véleménye szerint a bérfejlesztésnek nincs pénzügyi akadálya, problémát jelent azonban, hogy a parlamentben nincs hatékony képviselete az önkormányzatoknak, annak ellenére, hogy a képviselők között vannak korábbi polgármesterek.     

Boros Péterné visszautasította Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetőjének csütörtöki kijelentését, miszerint egy választás előtti sztrájk politikai követelésnek, kormányellenes akciónak tekinthető. Az önkormányzati köztisztviselők követelése nem politikai indíttatású, hanem gazdasági jellegű – hangoztatta az MKKSZ elnöke.     

Elmondta azt is, hogy a sajtótájékoztatóra meghívták az összes parlamenti párt frakcióvezetőjét, visszajelzést azonban csak az LMP-től kaptak. 

Demeter Márta, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője elmondta, az LMP már benyújtott egy törvényjavaslatot a köztisztviselői illetményalap emelése érdekében, így erről a parlament tárgyalni fog. 

 A képviselő úgy fogalmazott, a kormány tudatosan tartja alacsonyan az önkormányzati dolgozók bérét, hogy meggyengítse a helyi közösségek képviseletét.     

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke kiemelte, minőségi szolgáltatást csak minőségi bérrel lehet biztosítani, a sztrájk pedig csak egy végső eszköz, és nem cél, hiszen a sztrájkolók nem kapnak fizetést a munkabeszüntetés idejére.     

Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke elmondta, pénteken és hétfőn több tucat kéményseprő csatlakozik az önkormányzati dolgozók munkabeszüntetéséhez a törvény által lehetővé tett szolidaritási sztrájkkal.     

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, úgy vélekedett, „az állam a legrosszabb munkáltató Magyarországon”, ha ugyanis a versenyszférában nem lenne béremelés tíz évig, mindenki felmondana, a cégek pedig csődbe mennének.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.

2024. október 8.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása

A munkavégzés során gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltató által közölt utasításokat minden esetben szükséges-e írásban rögzíteni vagy elegendő, ha azok csak szóban hangzanak el. A szóbeli utasítás sokszor kézenfekvőbb, kevesebb adminisztrációval és ráfordított idővel jár, mintha a munkáltató mindent írásban rögzítene. Azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli utasítási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai a munkaviszony keretein belül, így minden helyzetben megtalálható a megfelelő forma.

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.