Leltárfelelősség: mit jelent az ismeretlen okú hiány?

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2017. október 10.
Rovat:

A leltárfelelősségi megállapodást kötő munkavállalót szigorú felelősség terheli az ismeretlen okú hiányokért. De vajon hogyan kell megállapítani, hogy a leltározás során felfedezett hiány oka ismeretlen? Elegendő ehhez a munkavállaló nyilatkozata, hogy nem tudja magyarázatát adni a hiánynak?


A leltárfelelősség alapján a munkavállaló vétkességre tekintet nélkül, objektíve felel a leltári készletben bekövetkezett, a fogalmazási veszteséget meghaladó, ismeretlen okú hiányért. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló által kezelt leltári készletben hiány van, és annak oka nem ismert, akkor a munkáltató önmagában erre hivatkozással, a munkavállaló közrehatása, vétkessége bizonyítása nélkül követelheti a kára megtérítését. Leltárfelelősség azonban csak erre irányuló írásos megállapodás alapján érvényesíthető.

A gyakorlatban sokszor kérdéses, hogy milyen eljárás után jelentheti ki a munkáltató, hogy a hiány oka ismeretlen. A törvény alapján biztosan kijelenthetjük, hogy ehhez kevés az, ha a készletet kezelő munkavállaló nem tud magyarázattal szolgálni a hiányra. A leltárfelelősség érvényesítéséhez ugyanis számos követelménynek kell megfelelni, és a munkáltatót is terheli kötelezettség a vonatkozásban, hogy a leltári készlet hiánytalanul megőrizhető legyen.

 

Először is, a munkáltatónak ki kell dolgoznia a leltározás rendjét. Pontosan meg kell határoznia a forgalmazási veszteséggel kapcsolatos szabályokat, a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait, leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket, illetve a leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás rendjét is. Ki kell dolgozni tehát, hogy a munkavállaló mely leltári készletet, milyen rendben fog kezelni, és ehhez a munkáltató milyen infrastruktúrát biztosít, amely a biztonságos őrzést lehetővé teszi. Nincs akadálya, hogy ezekről a részletkérdésekről kollektív szerződés rendelkezzen, de belefoglalható a munkavállalóval kötendő leltárfelelősségi megállapodásba is. A szabályokat rögzítő dokumentum formájától függetlenül, elsősorban a munkáltatónak érdeke, hogy a felelősség érvényesítéséhez ezek a keretek tisztázottak és a munkavállaló számára ismertek legyenek.

Nem lehet szó leltárfelelősségről a munkavállalóval megkötött írásos leltárfelelősségi megállapodás nélkül. Ebben kell pontosan meghatározni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik. A leltározási rendről – ha azt nem tartalmazza maga a megállapodás – a munkavállalót írásban tájékoztatni kell, még a leltárfelelősségi megállapodás megkötését megelőzően.

A következő lépés tekintetében, akár a munkavállaló jelzi a hiányt, akár a munkáltató állapítja meg a leltározás során, arra csak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján kerülhet sor. A leltározásnál a munkavállaló vagy akadályoztatása esetén képviselője jelen lehet, észrevételt tehet, és a folyamat során a munkavállalót – kivéve, ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg – meg is kell hallgatni. Ha a munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, a munkáltató az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelöl ki. A felelősség megállapítása pedig mindig csak az eset összes körülményeinek figyelembe vételével történhet, így tekintettel kell lenni a munkavállaló felelősségére kiható, vagy a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásoló tényezőkre, a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítésére is. Ehhez érdemi vizsgálat lefolytatása szükséges, amely feltárja, hogy a felek eleget tettek-e a kötelezettségeiknek, illetve, hogy valóban nincs mód a hiány okának megismerésére, erre a munkáltató által biztosított biztonságtechnikai eszközök nem adnak lehetőséget. A leltárelszámolást és annak eredményét a munkavállalóval ismertetni kell.

Végül, ha a leltárfelelősség kapcsán a felek között jogvitára kerül sor, a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a felelősség feltételei fennállnak. Így a fenti tényezők alapján neki kell igazolni, hogy a szóban forgó hiány oka valóban ismeretlen volt.

[htmlbox mt_kommentar]

 

 


Kapcsolódó cikkek:


Visszállítanák 18 évre a tankötelezettséget a gyáriparosok
2018. szeptember 24.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége nem engedné középiskolába, akinek az általánosban nem sikerül elsajátítania az alapvető szövegértési és számolási készségeket, a tankötelezettséget pedig 16-ról 18 évre emelnék vissza.

Csökkenhet-e a szabadság?
2018. szeptember 21.

A munkavállaló éves fizetett szabadsága a legtöbb esetben évről évre növekszik. Előfordulhat azonban, hogy az egyik évben kevesebb szabadság jár, mint korábban. Sőt, év közben is bekövetkezhet olyan változás, ami miatt a januárban megállapított éves szabadságnál csak kevesebb illeti meg a munkavállalót.

A munkáltatók keveset tudnak a béren kívüli juttatásokról
2018. szeptember 20.

A munkáltatók további információkat és útmutatást igényelnek ahhoz, hogy felelős döntést hozhassanak a béren kívüli juttatásokról a szabályok januárban életbe lépő változásai miatt - közölte az Edenred Magyarország reprezentatív felmérése alapján.

A szakképzés megújítására tesznek javaslatot a gyáriparosok
2018. szeptember 19.

Komplex javaslatcsomagot dolgozott ki a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a szakképzés megújításához, a tudásalapú innovatív gazdaság szakképzésének stratégiájához - mondta Futó Péter, a szervezet elnöke sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.