Profession.hu: a cégek fel tervez jövőre béremelést
Minden második cég tervez jövőre béremelést, az ideinél kisebb mértékűt, a cafeteria keretösszegét pedig minden ötödik emelné jövőre a Profession.hu állásportál felmérése szerint.
Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A leltárfelelősségi megállapodást kötő munkavállalót szigorú felelősség terheli az ismeretlen okú hiányokért. De vajon hogyan kell megállapítani, hogy a leltározás során felfedezett hiány oka ismeretlen? Elegendő ehhez a munkavállaló nyilatkozata, hogy nem tudja magyarázatát adni a hiánynak?
A leltárfelelősség alapján a munkavállaló vétkességre tekintet nélkül, objektíve felel a leltári készletben bekövetkezett, a fogalmazási veszteséget meghaladó, ismeretlen okú hiányért. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló által kezelt leltári készletben hiány van, és annak oka nem ismert, akkor a munkáltató önmagában erre hivatkozással, a munkavállaló közrehatása, vétkessége bizonyítása nélkül követelheti a kára megtérítését. Leltárfelelősség azonban csak erre irányuló írásos megállapodás alapján érvényesíthető.
A gyakorlatban sokszor kérdéses, hogy milyen eljárás után jelentheti ki a munkáltató, hogy a hiány oka ismeretlen. A törvény alapján biztosan kijelenthetjük, hogy ehhez kevés az, ha a készletet kezelő munkavállaló nem tud magyarázattal szolgálni a hiányra. A leltárfelelősség érvényesítéséhez ugyanis számos követelménynek kell megfelelni, és a munkáltatót is terheli kötelezettség a vonatkozásban, hogy a leltári készlet hiánytalanul megőrizhető legyen.
Először is, a munkáltatónak ki kell dolgoznia a leltározás rendjét. Pontosan meg kell határoznia a forgalmazási veszteséggel kapcsolatos szabályokat, a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait, leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket, illetve a leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás rendjét is. Ki kell dolgozni tehát, hogy a munkavállaló mely leltári készletet, milyen rendben fog kezelni, és ehhez a munkáltató milyen infrastruktúrát biztosít, amely a biztonságos őrzést lehetővé teszi. Nincs akadálya, hogy ezekről a részletkérdésekről kollektív szerződés rendelkezzen, de belefoglalható a munkavállalóval kötendő leltárfelelősségi megállapodásba is. A szabályokat rögzítő dokumentum formájától függetlenül, elsősorban a munkáltatónak érdeke, hogy a felelősség érvényesítéséhez ezek a keretek tisztázottak és a munkavállaló számára ismertek legyenek.
Nem lehet szó leltárfelelősségről a munkavállalóval megkötött írásos leltárfelelősségi megállapodás nélkül. Ebben kell pontosan meghatározni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik. A leltározási rendről – ha azt nem tartalmazza maga a megállapodás – a munkavállalót írásban tájékoztatni kell, még a leltárfelelősségi megállapodás megkötését megelőzően.
A következő lépés tekintetében, akár a munkavállaló jelzi a hiányt, akár a munkáltató állapítja meg a leltározás során, arra csak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján kerülhet sor. A leltározásnál a munkavállaló vagy akadályoztatása esetén képviselője jelen lehet, észrevételt tehet, és a folyamat során a munkavállalót – kivéve, ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg – meg is kell hallgatni. Ha a munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, a munkáltató az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelöl ki. A felelősség megállapítása pedig mindig csak az eset összes körülményeinek figyelembe vételével történhet, így tekintettel kell lenni a munkavállaló felelősségére kiható, vagy a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásoló tényezőkre, a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítésére is. Ehhez érdemi vizsgálat lefolytatása szükséges, amely feltárja, hogy a felek eleget tettek-e a kötelezettségeiknek, illetve, hogy valóban nincs mód a hiány okának megismerésére, erre a munkáltató által biztosított biztonságtechnikai eszközök nem adnak lehetőséget. A leltárelszámolást és annak eredményét a munkavállalóval ismertetni kell.
Végül, ha a leltárfelelősség kapcsán a felek között jogvitára kerül sor, a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a felelősség feltételei fennállnak. Így a fenti tényezők alapján neki kell igazolni, hogy a szóban forgó hiány oka valóban ismeretlen volt.
[htmlbox mt_kommentar]
Minden második cég tervez jövőre béremelést, az ideinél kisebb mértékűt, a cafeteria keretösszegét pedig minden ötödik emelné jövőre a Profession.hu állásportál felmérése szerint.
A jövő évtől 3-6 százalék között alakulhat a GDP növekedési üteme, ehhez társul a gazdasági növekedésen alapuló gyors bérkonvergencia, ami a kormány egyik új gazdaságpolitikai célkitűzése – mondta a nemzetgazdasági miniszter pénteken az Év Felelős Foglalkoztatója díjátadón Budapesten.
Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!