Levonhatja-e a munkáltató a követeléseit a munkavállaló béréből?


Ha a munkavállaló a céges autóval gyűjt be parkolási bírságot vagy a céges mobilt rongálja meg, megteheti-e a munkáltató, hogy közvetlenül a munkabérünkből vonja le ezeket az összegeket – a hasonló kérdéseket vizsgálja meg a act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

A fenti kérdésekre a rövid válasz az, hogy főszabály szerint nem, azonban a kérdés ennél valamivel összetettebb. Amennyiben a munkavállaló ugyanis kifejezetten nem egyezett bele a levonásba, a munkáltató nem jogosult levonni közvetlenül a munkabérből a követeléseit. Kárigény formájában, vagy írásbeli felszólítás útján persze semmi akadálya, hogy megpróbálja a fennálló követelését érvényesíteni a munkavállalóval szemben, azonban a hatályos munkajogi szabályok alapján, önhatalmúlag nem alkalmazhat levonást a munkabérből a munkavállaló kifejezett hozzájárulása nélkül – közölte dr. Szauter Dóra Amina, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

1. A munkabérből történő levonás feltételei, típusai

A Munka Törvénykönyvének (továbbiakban: Mt.) rendelkezései alapján a munkabérből a munkáltató a következő esetekben jogosult levonni:

  • Ha a levonás alapját jogszabály, végrehajtható bírósági vagy hatósági határozat képezi. Ennélfogva például a munkáltató levonhatja fizetésünkből a személyi jövedelemadót, vagy a jogerős bírósági határozat alapján fennálló tartozásunk összegét.
  • A munkáltató jogszerűen vonhatja le az általa nyújtott előleg összegét.
  • Ahogy fent is említettük, a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig.

2. Munkavállalói hozzájárulás a gyakorlatban

Felmerülhet a kérdés: mi minősül kifejezett munkavállalói hozzájárulásnak? Ezen kérdés megválaszolásában az alábbi jogesetek ismertetése nyújthat segítséget.

A gépkocsivezetőként dolgozó munkavállalók munkabéréből a munkáltató egy közel 300 ezer forintos összeget vont le sofőrönként, üzemanyag túlfogyasztásra hivatkozva. A munkáltató szerint a levonáshoz a munkavállalók hozzájárultak a munkaszerződés aláírásával, mivel annak részét képezte a ,,parkolási, tankolási és elszámolási előírások” elnevezésű szabályzat, amely rendelkezett arról, hogy üzemanyag-túlfogyasztás esetén a túlfogyasztás értéke levonható a munkavállaló munkabéréből. A bíróság érvelése szerint a szabályzat nem vált a munkaszerződés részévé, továbbá a szabályzat munkavállalók általi aláírása sem jelentett hozzájárulást a levonáshoz. A fenti érvelés eredményeként a bíróság a munkavállalóknak adott igazat, és kötelezte a munkáltatót, hogy fizesse vissza a levonásokat a munkavállalók részére az azokra számított késedelmi kamatokkal együtt.

Egy másik esetben a tehergépjármű vezetőként dolgozó munkavállaló munkabéréből vonta le a munkáltató az autópályadíj kifizetésének mulasztásából eredő bírság összegét. A bíróság ezt a gyakorlatot még annak ellenére is jogszerűtlennek ítélte, hogy a teljesítésre való felszólítást a munkavállaló tudomásul vette, és az összeg felét meg is fizette a munkáltatónak. Megfelelő hozzájárulás alapján levonható lett volna, de egy szabályzat aláírása, vagy részbeni fizetés nem minősül ilyennek.

A harmadik esetben a munkabérből történő levonás egy jogszerű példáját ismerteti a jogi szakember. A munkavállaló munkaerő-kölcsönzés révén állt a kölcsönvevő cég alkalmazásában, akivel a munkaszerződésen kívül, külön megállapodtak abban, hogy a cég 50 euró összegig telefonhasználatot biztosít a munkavállaló részére azzal, hogy az ezen felüli telefonköltség megfizetését a munkavállaló vállalja, és hozzájárul a levonáshoz túllépés esetén. A felek közötti jogvitában a bíróság kimonda, hogy az 50 eurón felüli telefonköltség összegét a kölcsönző cég jogszerűen vonta le a munkavállaló béréből.

Összefoglalva a fentieket, megállapíthatjuk, hogy a munkabérből történő levonáshoz a munkavállaló kifejezett hozzájárulása szükséges. Ugyan a bírói gyakorlat értelmében a munkavállalói hozzájárulás szóban is megadható, annak nehéz bizonyíthatósága miatt nem ajánlott ezt az eljárást alkalmazni. Az a legcélszerűbb, ha a munkavállalói hozzájárulást a felek egy erre irányuló írásbeli megállapodásban vagy akár előre, a munkaszerződésben, kellően konkrét megfogalmazással rögzítik a vitás helyzetek elkerülése végett.

Visszatérve a bevezetésben írt példához, munkáltatóként érdemes törekedni arra, hogy a munkavállaló általános követeléseinek esetleges következményeit – legyen az parkolási bírság vagy egy törött telefon – már jó előre lefektessük, és írjuk bele a munkaszerződésbe, hogy az okozott kár összegének munkabérből történő levonásához a munkavállaló a munkaszerződés aláírásával kifejezett és visszavonhatatlan hozzájárulását adja.

3. Béren kívüli juttatás

A bírói gyakorlat értelmében munkabérnek minősül a munkabérből történő levonás alkalmazásának szempontjából a béren kívüli juttatás még akkor is, ha azt a munkaszerződés úgy határozza meg, hogy azt a felek nem tekintik juttatásnak.

4. Munkavállalói biztosíték

Megelőző megoldásként szolgálhat a fentieken túl – a Magyarországon nem túl elterjedt – munkavállalói biztosíték jogintézménye is, ám erre csak speciális esetekben biztosít az Mt. lehetőséget. Fontos kiemelni, hogy a munkaviszonyhoz kapcsolódó kaució nem képezheti a munkaviszony létesítésének vagy fenntartásának feltételét, mivel ebben az esetben semmisnek minősül annak kikötése. Munkavállalói biztosíték nyújtására a felek írásbeli megállapodása alapján akkor van lehetőség, ha a munkavállaló a munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt vagy egyéb értéket vesz át, részükre átadást vagy kifizetést teljesít, vagy ezek teljesítését ellenőrzi. Tipikus példája lehet ennek a munkakörnek a pénztáros, a leltáros vagy az értékkezelő. A biztosíték maximális összege a munkavállaló egyhavi alapbére lehet.

Ez az összeg tehát arra szolgál, hogy a munkáltató könnyebben érvényesíthesse kárigényét a munkáltatóval szemben azáltal, hogy a munkavállaló előre pénzt ad a munkáltatónak, aki a kár bekövetkezésének esetén közvetlenül ebből az összegből elégítheti ki az igényeit.

5. A levonás korlátai az összegszerűség tekintetében

Fontos szabály, hogy a levonás még a munkavállalói hozzájárulás esetén sem lehet korlátlan az összegszerűség tekintetében. A végrehajtási törvény rendelkezései alapján legfeljebb a levonásmentes munkabérrészig, azaz a 2022. évben 28.500 forintig alkalmazható levonás a munkabérből munkavállalói hozzájárulás megléte esetén. Ez azt jelenti, hogy a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj mindenkori legalacsonyabb összegének, mentes a levonás alól, tehát a munkavállalónak legrosszabb esetben is 28.500 forint jövedelme a levonások után is érintetlenül kell, hogy maradjon. Nem fordulhat elő olyan eset, hogy a munkavállaló a munkabéréből 28.500 forintnál kevesebbet kap kézhez, még akkor sem, ha ez azzal jár, hogy a követelését a munkáltató – még a munkavállalói kifejezett hozzájárulásának megléte esetén sem – nem tudja kielégíteni.

6. Alternatív igényérvényesítési megoldások munkavállalói hozzájárulás hiányában: a munkáltatói fizetési felszólítás

Végül megvizsgáljuk, hogy mit tehet a munkáltató abban az esetben, ha követelése keletkezik a munkavállalójával szemben, azonban az eddigiekben tárgyalt munkavállalói hozzájárulással – így jogosultsággal a levonásra – nem rendelkezik. Az egyik leggyorsabb és leghatékonyabb módja az igényérvényesítésnek a munkáltatói igények érvényesítését szolgáló fizetési felszólítás. Ennek előnye, hogy amennyiben a munkavállaló nem fordul 30 napon belül jogorvoslatért az illetékes bírósághoz, úgy a fizetési felszólítás közvetlenül végrehajtható okirattá válik, miután a bíróság végrehajtási záradékkal látta el azt. A fizetési felszólítás korlátját képezi, hogy legfeljebb a minimálbér háromszorosát meg nem haladó, vagyis a 2022. évben legfeljebb bruttó 600.000 forintos összegű igényét érvényesítheti ilyen formában a munkáltató. A munkáltatói igény jogalapja olyan munkáltatói követelés lehet, amely kárigényből, jogalap nélkül kifizetett munkabérből vagy más munkaviszonnyal összefüggő tartozásból ered. Mindenképp fontos megjegyezni, hogy a fizetési felszólítást írásban kell közölni a munkavállalóval, amelynek a követelés indokát és a jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztatást is tartalmaznia kell.

Ez az igényérvényesítési forma gyors és hatékony megoldásként szolgálthat a munkáltató munkavállalóval szemben fennálló követelése érvényesítésére. Legnagyobb előnye, hogy nem a munkáltatónak kell futnia a pénze után fizetési meghagyás, pereskedés, vagy egyéb eljárások útján, hanem a munkavállaló kerül lépéskényszerbe azáltal, hogy a fizetési felszólítás kézhezvételét követően már csak két út áll előtte: fizet, vagy bírósághoz fordul – zárta gondolatait az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás munkatársa.

(Adó Online)



Kapcsolódó cikkek

2022. július 4.

Munkavédelmi és munkaügyi kampányt indított a Technológiai és Ipari Minisztérium

Kommunikációs kampány indult a munkáltatók és munkavállalók munkavédelmi és munkaügyi tudatosságának növelése érdekében, a Technológiai és Ipari Minisztérium Iparért és Munkaerőpiacért Felelős Államtitkárságon megvalósuló GINOP-5.3.7–VEKOP-17-2017-00001 „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” című kiemelt projekt keretében. A Random Trip, Wolfie és Miki357 közreműködésével zajló kampány ősz végéig fut.

2022. július 4.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése és a munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége

Egy friss bírósági ítéletben megállapításra került, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként járó kártérítés összegének számításánál figyelembe kell venni, ha a munkáltató sikeresen bizonyítja azt, hogy a károsult munkavállaló a munkaviszonya jogellenes megszüntetését követően nem tett eleget az adott helyzetben elvárható kárenyhítési kötelezettségének. Az alábbi cikkben az ügy részleteit ismertetjük.

2022. július 1.

Kósa Lajos az atipikus foglalkoztatási formákat méltatta

Egy modern gazdaság nem nélkülözheti az olyan atipikus és rendkívül rugalmas foglalkoztatási formákat, amelyeket a szövetkezetek kínálnak – mondta az Országos Szövetkezeti Tanács újraválasztott elnökeként a fideszes politikus.