Liga: az Mt. csökkentette a béreket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A műszakpótlékok átrendezése és a munkaidőkeret bevezetése nyomán csökkentek a bérek – állítja saját kutatása alapján a Liga. Az új Mt. más területeken is rontotta a munkavállalók helyzetét – állítja a szakszervezet.


A Liga Szakszervezetek felkérésére végzet kutatás során 16 vállalat munkavállalóit és munkaadóit keresték fel, és felmérték, hogyan változtak a kollektív szerződések, sikerült-e átmenteni a bérpótlékokat, valamint azt is, hogy valóban csökkentek-e a bérek az új Mt. bevezetése nyomán. A nem reprezentatív kutatás arra is kitért, hogyan változtak a szakszervezetek pozíciói a vállalatoknál.

A megkérdezettek egyöntetű véleménye szerint a munkavállalókra nézve kedvezőtlenebbek lettek a szabályok a tavaly júliusban hatályba lépett új kódexben, valamint a munkáltatók szerint a foglalkoztatás rugalmasságát és a versenyképességet szolgálja az új törvény.

A szakszervezeti vezetők úgy vélték, hogy a munkavállalói jogok ilyen mértékű csorbítása a lojalitást, az elkötelezettséget, a hatékony munkavégzést áshatja alá, emellett szerintük rendkívüli mértékben megnőtt a munkavállalók kiszolgáltatottsága. „Még a munkáltatói interjúalanyok is megfogalmazták kétségeiket, hogy szükséges és indokolt volt-e ilyen mértékű joglerontás a munkavállalói oldalon” – írja a Liga.

Az új törvénykönyv azonnal érzékelhető, munkavállalói szempontból negatív következményei között említi a tanulmány többek között, hogy csökkent bizonyos munkavállalói csoportok nominális bére. A kutatás rávilágít arra, hogy legtöbbször és legnagyobb mértékben a műszakpótlékok miatt csökkennek a bérek, míg a bércsökkenés második leggyakoribb oka a túlórák várható kiesése, ami bekövetkezhet egyrészt a munkaidőkeret egyoldalú bevezetése miatt, vagy – különösen állami cégeknél – az éves munkaidőalap növekedése következtében.

A kutatók az Mt. azonnal érezhető negatív hatásai között említik a védett szakszervezeti tisztségviselők számának, munkajogi védelmük kiterjedtségének, valamint munkaidő-kedvezményének a csökkentését. Az állami tulajdonú vállalatoknál szűkült a kollektív szerződésbe foglalható ügyek száma, és ezzel a rugalmas megállapodás lehetősége – derül ki a tanulmányból.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 11.

Csökken a hazai kkv-k optimizmusa a foglalkoztatást illetően

Mérséklődő optimizmus jellemzi a hazai kkv szektor foglalkoztatási várakozásait – derült ki a K&H kkv bizalmi index harmadik negyedéves kutatási adataiból. Némileg csökkent azon cégvezetők száma, akik létszámbővítésben gondolkodnak, ezzel szemben azok aránya, akik nem terveznek változtatni, 4 százalékponttal nőtt, így most 76 százalékon áll a mutató. Bár a cégvezetők közel háromnegyede tervez bérfejlesztést a következő egy évben, a béren kívüli juttatásban gondolkodók aránya 42 százalékra esett vissza, ami jelentős, 8 százalékos csökkenés. Változatlanul a tizenharmadik havi fizetés, a munkába járás támogatása, valamint a SZÉP kártya a leginkább vonzó juttatási forma.

2024. november 11.

Új munkaszüneti napot szeretnének Magyarországon

A magyar társadalom régóta várja, hogy hét európai államhoz hasonlóan hazánkban is munkaszüneti nap legyen december 24. napja – fogalmaz Balassa Péter országgyűlési képviselő, aki ennek érdekében ismét törvénymódosító javaslatot nyújtott be.