Liga: szükséges a jövedelmek további emelése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkavállalói jövedelmek emelése, a megélhetési körülményeik javítása, a nemzetgazdasági szintű versenyképesség, termelékenység javítása érdekében szükség van a minimálbér és a garantált bérminimum további jelentős emelésére, a negatív hatások elkerülése érdekében pedig elengedhetetlen az egyeztetés a szociális partnerekkel – közölte a Liga Szakszervezetek kedden.

A Liga Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke Magyar Időknek adott pénteki interjújára reagált.

Idézik Parragh Lászlót, aki szerint a megváltozott munkaerőpiaci helyzet miatt a legkisebb kötelező keresetek és az ezeket meghatározó bértárgyalások szerepe egyre inkább csökken.

A Liga szerint Parragh László ezt a téves következtetést abból a valós tényből vonja le, hogy “. a munkaerőhiány miatt ma a vállalkozásoknak, de az államnak is a dolgozók megtartása az egyik legfontosabb szempontja, ennek pedig legfőbb eszköze a béremelés.”

A munkavállalói érdekképviselet hangsúlyozza, a kötelező bérelemek valós szerepének megértéséhez érdemes figyelembe venni, hogy az NGM adatai szerint a 2018. január 1-jétől kötelező minimálbér 303 ezer, a garantált bérminimum pedig 876 ezer munkavállaló helyzetén javított. Ezt összevetve azzal, hogy az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma ebben az időszakban 4180 ezer volt, nehéz arra a következtetésre jutni, hogy szerepük csökken.

Figyelembe kell venni azt is, hogy az érintett 1,179 millió munkavállaló döntő része napi nyolc órát dolgozik, a 4,180 millió foglalkoztatott között pedig szerepelnek azok is, akik az adott héten legalább egy órát dolgoztak – írja a Liga reagálásában.

A Liga szerint fel kell hívni arra is a figyelmet, hogy a jelentős minimálbéremelés után is nagyon nehéz megélni ebből a fizetésből. A képet tovább árnyalja, hogy a munkanélküliség az ország észak-keleti régióiban és a Dél-Dunántúlon jelentősen meghaladja az országos átlagot. Amiből következik, hogy az itt élők munkaerőpiaci pozíciója sokkal gyengébb, számukra a kötelező béremelés biztosítja a jövedelememelkedést.

A reagálásban idézik az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének 2018. áprilisi vállalati konjunktúravizsgálatát, amely szerint a leginkább jellemző vállalati reakció a béremelésre a minimum felett keresők bérének emelése a bérfeszültségek elkerülése érdekében, valamint a tervezett létszámfelvétel, illetve a tervezett beruházások elhalasztása.

A szakszervezet hangsúlyozza, a helyzet nem csökkenti, hanem még inkább felértékeli az országos bértárgyalások szerepét.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. január 31.

Béremelést követelnek a közszolgálati dolgozók szakszervezetei

Tizenharmadik havi juttatást és további bérfejlesztést követelnek a közszolgálatban dolgozó szakszervezetek – jelentette be Boros Péterné, az Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke az érdekvédők Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én! címmel megrendezett hétfői, közös sajtótájékoztatóján, Budapesten.

2023. január 31.

Trenkwalder: versenyeznek a munkáltatók a megváltozott munkaképességűekért

A tavalyi 1,8 millió forintról idén 2 088 000 forintra nőtt a rehabilitációs hozzájárulás, melynek hatására várhatóan tovább nő a munkáltatók igénye a megváltozott munkaképességű (MMK) dolgozók iránt. A munkaerőpiacon azonban egyre nehezebb ilyen alkalmazottat találni. A hiányt erősíti, hogy sok munkavállaló tart attól, hogy felvállalja, vagy egyáltalán megszerezze az MMK-minősítést, pedig a Trenkwalder tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenlegi helyzetben az jelentősen meg is könnyítheti az elhelyezkedést.

2023. január 27.

87 ezer forintnál kevesebbhez jut havonta a fiatalok fele

A K&H felmérése szerint éves összevetésben 16 százalékkal nőtt a 19-29 évesek személyes jövedelme, így a múlt év utolsó negyedévében átlagosan havi 143 ezer forintot tett ki. A fiatalok ötödének nincs semmilyen jövedelme, további 20 százaléknak 100-199 ezer forint jut, 11 százalékuk pedig 300 ezer forint feletti bevételről beszélt. Árnyaltabb a kép a mediánértékeket nézve: a fiatalok fele kevesebb mint 87 ezer forintot kap, a többiek ennél magasabb jövedelemmel rendelkeznek.