Liga: szükséges a jövedelmek további emelése

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. szeptember 4.
Címkék: ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkavállalói jövedelmek emelése, a megélhetési körülményeik javítása, a nemzetgazdasági szintű versenyképesség, termelékenység javítása érdekében szükség van a minimálbér és a garantált bérminimum további jelentős emelésére, a negatív hatások elkerülése érdekében pedig elengedhetetlen az egyeztetés a szociális partnerekkel – közölte a Liga Szakszervezetek kedden.

A Liga Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke Magyar Időknek adott pénteki interjújára reagált.

Idézik Parragh Lászlót, aki szerint a megváltozott munkaerőpiaci helyzet miatt a legkisebb kötelező keresetek és az ezeket meghatározó bértárgyalások szerepe egyre inkább csökken.

A Liga szerint Parragh László ezt a téves következtetést abból a valós tényből vonja le, hogy “. a munkaerőhiány miatt ma a vállalkozásoknak, de az államnak is a dolgozók megtartása az egyik legfontosabb szempontja, ennek pedig legfőbb eszköze a béremelés.”

A munkavállalói érdekképviselet hangsúlyozza, a kötelező bérelemek valós szerepének megértéséhez érdemes figyelembe venni, hogy az NGM adatai szerint a 2018. január 1-jétől kötelező minimálbér 303 ezer, a garantált bérminimum pedig 876 ezer munkavállaló helyzetén javított. Ezt összevetve azzal, hogy az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma ebben az időszakban 4180 ezer volt, nehéz arra a következtetésre jutni, hogy szerepük csökken.

Figyelembe kell venni azt is, hogy az érintett 1,179 millió munkavállaló döntő része napi nyolc órát dolgozik, a 4,180 millió foglalkoztatott között pedig szerepelnek azok is, akik az adott héten legalább egy órát dolgoztak – írja a Liga reagálásában.

A Liga szerint fel kell hívni arra is a figyelmet, hogy a jelentős minimálbéremelés után is nagyon nehéz megélni ebből a fizetésből. A képet tovább árnyalja, hogy a munkanélküliség az ország észak-keleti régióiban és a Dél-Dunántúlon jelentősen meghaladja az országos átlagot. Amiből következik, hogy az itt élők munkaerőpiaci pozíciója sokkal gyengébb, számukra a kötelező béremelés biztosítja a jövedelememelkedést.

A reagálásban idézik az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének 2018. áprilisi vállalati konjunktúravizsgálatát, amely szerint a leginkább jellemző vállalati reakció a béremelésre a minimum felett keresők bérének emelése a bérfeszültségek elkerülése érdekében, valamint a tervezett létszámfelvétel, illetve a tervezett beruházások elhalasztása.

A szakszervezet hangsúlyozza, a helyzet nem csökkenti, hanem még inkább felértékeli az országos bértárgyalások szerepét.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Optimistábbak a magyar munkavállalók az állásukkal kapcsolatban
2019. november 19.

Optimistábbak a magyar munkavállalók az állásukkal kapcsolatban

Ősz folyamán is magasan állt a hazai munkavállalók állásuk iránt érzett bizalma, túlnyomó többségük szerint még sokáig fennmarad a munkahelyük, valamint a pozíciójuk, amelyben dolgoznak, derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös munkaerőpiaci kutatásából.

A szakszervezet kollektív szerződéskötési képessége
2019. november 14.

A szakszervezet kollektív szerződéskötési képessége

A szakszervezet elsődleges célja, hogy előmozdítsa és védelmezze tagjainak gazdasági és szociális érdekeit. A célok megvalósításának leghatékonyabb és legfontosabb eszköze a szakszervezetek kollektív szerződéskötési képessége.

14 pontos követeléscsomagot állítottak össze a vasutasok
2019. november 12.

14 pontos követeléscsomagot állítottak össze a vasutasok

Új típusú hároméves bérmegállapodást, munkaidő-csökkentést, 3 millió forintos hűségpénzt, a kedvezményes nyugdíjba vonulás új rendszerét, valamint értékesebb cafetériát is követel a Vasutasok Szakszervezete abban a 14 pontos csomagban, amelyet rendhagyó módon a MÁV-csoport vezetésének felkérésére tett a döntéshozók asztalára.