Maximális munkaidő, minimális pihenőidővel?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Munkavállalói oldalról gyakran hallható olyasfajta érvelés, hogy a magyar munkavállaló rengeteget dolgozik, többet, mint az uniós társai. Vajon van-e jogszabályban rejlő alapja ennek a vélekedésnek? Ennek kísérelünk meg jelen cikkünkben utánajárni.
 


A magyar szabályozás szerint a napi 8 órás általános teljes napi munkaidő a kiindulási alap, amely munkaidő alapvetően a hét öt napjára, hétfőtől péntekig osztható be (általános munkarend). Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén is ez a számítási alap. [Mt. 92.§ (1) bek.; 97.§ (2) bek.].

Ehhez képest az elrendelhető munkaidő napi maximuma a 12 óra, amely feletti munkavégzésre a munkavállaló túlóra címén sem kötelezhető. A heti maximum a 48 óra, amelynek munkaidő-keret esetén a keret átlagában kell teljesülnie. Készenléti jellegű munkakörben [Mt. 92.§ (2) bek.] a felek írásbeli megállapodással a napi munkaidőt 24 órára, a heti munkaidőt 72 órára emelhetik.

Megjegyzendő továbbá, hogy a törvény az egy napra minimálisan beosztandó munkaidőt is meghatározza. Ennek mértéke – teljes munkaidős foglalkoztatás esetén – a napi négy óra (Mt. 99.§).

A fenti szabályok kijelölik a beosztható munkaidő kereteit, egyúttal a munkavállalók pihenőidejét is meghatározzák, amely – az általános munkarendből kiindulva – heti két nap, vagy másképpen számolva heti 48 óra. Esetenként a heti 40 órás megszakítás nélküli pihenőidő biztosítására is lehetőséget ad a törvény, amelyet azonban később pótolni kell, olyan módon, hogy átlagosan a heti 48 órás pihenőidő megvalósuljon (Mt. 105.§-106.§).

Csehországban a napi maximum ugyancsak 12 óra, heti viszonylatban azonban maximum 40 órában gondolkoznak, ettől hosszabb heti munkaidő – pl. heti 48 óra – csak kivételesen, például hivatásos sofőrök esetében rendelhető el. Érdekes, hogy a cseh szabályozás az egy napra minimálisan elrendelhető munkaidőre nem tartalmaz kifejezett szabályt.

Csehországban a heti szinten minimálisan biztosítandó pihenőidő mértékét 35 órában határozták meg.

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

– Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

Az ide vonatkozó román szabályozás nagyon hasonló a magyar előírásokhoz. Az egy napra maximálisan elrendelhető munkaidő itt is 12 óra, a heti maximum 48 óra. A minimálisan beosztandó napi munkaidőre azonban itt sincs kifejezett jogszabályi előírás.

A román munkavállalók hetente legalább 2 napot/48 órát pihenhetnek. A munkavállalók pihenését, regenerálódását szolgálja továbbá az a szabály, hogy egy 12 órás műszakot követően legalább 24 óra pihenőidőt kell a munkavállalónak biztosítani.

Elrendelhető túlórák maximuma hazánkban és a régióban

Az Mt. szabályai szerint Magyarországon naptári évenként 250 óra túlóra rendelhető el egy munkavállaló számára, amely mérték kollektív szerződésben 300 órára emelhető. A túlórák ellentételezésére alapvetően 50 %-os, illetve pihenőnapi túlóra esetén 100 %-os bérpótlék szolgál, de a felek e helyett megfelelő szabadidő biztosításában is megállapodhatnak.

Csehországban a törvény szerint naptári évenként 150 óra túlóra rendelhető el, amely mérték azonban kollektív szerződésben éves szinten 416 órára emelhető. A túlórák ellentételezése alapvetően itt is bérpótlékkal történik, amelynek mértéke 25 %, illetve pihenőnapra eső túlórák esetén 50 %. A felek ugyanakkor akként is megállapodhatnak (munkaszerződésben, kollektív szerződésben), hogy a túlórákat a munkáltató megfelelő szabadidő biztosításával kompenzálja.

Figyelemreméltó, hogy Romániában a maximálisan elrendelhető túlórák számát a törvény kifejezetten nem rögzíti, a maximálisan elrendelhető napi, heti munkaidő alapján azonban arra a következtetésre lehet jutni, hogy a munkáltató éves szinten 416 óra túlóra elrendelésére jogosult, amely jelentősen meghaladja a magyar mértéket, illetve ilyen jelentős számú túlóra elrendelése Csehországban is csak kollektív szerződés felhatalmazása alapján lehetséges.

Ugyanakkor a túlórák ellentételezése Romániában alapvetően megfelelő szabadidő biztosításával történik, amelyet a túlóra teljesítését követő 60 napon belül kell kiadni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a túlóra ellentételezése bérpótlékkal történhet, amelynek mértéke legalább az alapbér 75%-ának megfelelő összeg.

Áfa kalauz

Mit mutat ehhez képest a nyugat-európai gyakorlat?

A német szabályozás alapvetően abból indul ki, hogy a heti munkaidő a hét hat napjára, hétfőtől szombatig osztható be. Az egy napra beosztható munkaidő maximuma 10 óra, a heti maximum 48 óra. Az egy napra minimálisan elrendelhető munkaidő mértékre itt sincs kifejezett szabályozás, az szabad megállapodás tárgya. Ez a mérték a gyakorlatban átlagosan 3 óra/munkanap.

Németországban a vasárnap pihenőnapnak minősül, ez az a 24 órás időszak, amelyet minimálisan minden munkavállalónak pihenés céljából biztosítani kell.

Az elrendelhető túlórák mértékét a német jog a kelet-európaihoz képest fordított logika szerint közelíti meg. Megállapítható, hogy Németországban a vonatkozó törvény (ArbZG) előírása szerint lényegesen magasabb az éves szinten elrendelhető túlóra mérték, mint Magyarországon, vagy a vizsgált régiós tagállamokban. A hivatkozott törvény szerint ugyanis a német munkavállaló évente 500 óra túlóra teljesítésére kötelezhető, amely mértékét a tarifaszerződések csökkenthetnek, jellemzően 250 óra/naptári év mértékre.

Németországban a munkáltató döntheti el, hogy az elrendelt és teljesített túlórákat bérpótlékkal, vagy megfelelő szabadidővel kívánja kompenzálni. A túlórapótlék mértéke jellemzően 15% – 30 % körül alakul, a felek megállapodásától függően. A vasárnapi túlórák esetében ugyanakkor a munkáltató 135%-os túlórapótlék fizetésére köteles.

Következtetés

Gyakorta hallhatunk, főként a munkavállalói érdekeket képviselők oldaláról olyasfajta érvelést, hogy a magyar munkavállaló lényeges többet dolgozik, mint a régiós, vagy a nyugat-európai társai. A fenti összehasonlítás ezt az állítást nem feltétlenül nem támasztja alá. Láthatjuk, hogy akár a vizsgált régiós tagállamokban, akár Németországban hasonló maximumokat határoz meg a törvényi szabályozás, az elrendelhető túlórák mértéke pedig jelentősen meghaladja a hazai maximumot.

Másfelől azonban nem hagyható az sem figyelmen kívül, hogy Magyarországon a valós és sok esetben ki nem fizetett túlórák száma minden bizonnyal jelentősen meghaladja a jogszabályi mértéket.

Az mindenképpen kijelenthető, hogy a munkaidő-pihenőidő mértékek szabályozása tekintetében az Mt. nem szigorúbb, mint a vizsgált tagállamok szabályozása. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a túlóra maximum törvény általi emelése a valós túlórák nyilvántartását, és azok ellentételezését elősegítené hazánkban.

 

A cseh, román és német jogról az anyagot szolgáltatta:

 

Michaela Semelova LL.M. ügyvéd (Csehország)

Magos Szilárd Szabolcs LL.M. ügyvéd (Románia)

Stephan Kuletzki ügyvéd, munkaügyi szakjogász (Németország)

 

A magyar szabályozás szerint a napi 8 órás általános teljes napi munkaidő a kiindulási alap, amely munkaidő alapvetően a hét öt napjára, hétfőtől péntekig osztható be (általános munkarend). Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén is ez a számítási alap. [Mt. 92.§ (1) bek.; 97.§ (2) bek.].

Ehhez képest az elrendelhető munkaidő napi maximuma a 12 óra, amely feletti munkavégzésre a munkavállaló túlóra címén sem kötelezhető. A heti maximum a 48 óra, amelynek munkaidő-keret esetén a keret átlagában kell teljesülnie. Készenléti jellegű munkakörben [Mt. 92.§ (2) bek.] a felek írásbeli megállapodással a napi munkaidőt 24 órára, a heti munkaidőt 72 órára emelhetik.

Megjegyzendő továbbá, hogy a törvény az egy napra minimálisan beosztandó munkaidőt is meghatározza. Ennek mértéke – teljes munkaidős foglalkoztatás esetén – a napi négy óra (Mt. 99.§).

A fenti szabályok kijelölik a beosztható munkaidő kereteit, egyúttal a munkavállalók pihenőidejét is meghatározzák, amely – az általános munkarendből kiindulva – heti két nap, vagy másképpen számolva heti 48 óra. Esetenként a heti 40 órás megszakítás nélküli pihenőidő biztosítására is lehetőséget ad a törvény, amelyet azonban később pótolni kell, olyan módon, hogy átlagosan a heti 48 órás pihenőidő megvalósuljon (Mt. 105.§-106.§).

Csehországban a napi maximum ugyancsak 12 óra, heti viszonylatban azonban maximum 40 órában gondolkoznak, ettől hosszabb heti munkaidő – pl. heti 48 óra – csak kivételesen, például hivatásos sofőrök esetében rendelhető el. Érdekes, hogy a cseh szabályozás az egy napra minimálisan elrendelhető munkaidőre nem tartalmaz kifejezett szabályt.

Csehországban a heti szinten minimálisan biztosítandó pihenőidő mértékét 35 órában határozták meg.

Változik az adózás

Az új, 2016-os adócsomag több helyen átírja az idei adójogszabályokat is; az Adó szaklap legfrissebb számából a szabályozás valamennyi részletét megismerheti és megértheti.

Az Adó szaklap 2015/11. számát itt rendelheti meg.

Az ide vonatkozó román szabályozás nagyon hasonló a magyar előírásokhoz. Az egy napra maximálisan elrendelhető munkaidő itt is 12 óra, a heti maximum 48 óra. A minimálisan beosztandó napi munkaidőre azonban itt sincs kifejezett jogszabályi előírás.

A román munkavállalók hetente legalább 2 napot/48 órát pihenhetnek. A munkavállalók pihenését, regenerálódását szolgálja továbbá az a szabály, hogy egy 12 órás műszakot követően legalább 24 óra pihenőidőt kell a munkavállalónak biztosítani.

Elrendelhető túlórák maximuma hazánkban és a régióban

Az Mt. szabályai szerint Magyarországon naptári évenként 250 óra túlóra rendelhető el egy munkavállaló számára, amely mérték kollektív szerződésben 300 órára emelhető. A túlórák ellentételezésére alapvetően 50 %-os, illetve pihenőnapi túlóra esetén 100 %-os bérpótlék szolgál, de a felek e helyett megfelelő szabadidő biztosításában is megállapodhatnak.

Csehországban a törvény szerint naptári évenként 150 óra túlóra rendelhető el, amely mérték azonban kollektív szerződésben éves szinten 416 órára emelhető. A túlórák ellentételezése alapvetően itt is bérpótlékkal történik, amelynek mértéke 25 %, illetve pihenőnapra eső túlórák esetén 50 %. A felek ugyanakkor akként is megállapodhatnak (munkaszerződésben, kollektív szerződésben), hogy a túlórákat a munkáltató megfelelő szabadidő biztosításával kompenzálja.

Figyelemreméltó, hogy Romániában a maximálisan elrendelhető túlórák számát a törvény kifejezetten nem rögzíti, a maximálisan elrendelhető napi, heti munkaidő alapján azonban arra a következtetésre lehet jutni, hogy a munkáltató éves szinten 416 óra túlóra elrendelésére jogosult, amely jelentősen meghaladja a magyar mértéket, illetve ilyen jelentős számú túlóra elrendelése Csehországban is csak kollektív szerződés felhatalmazása alapján lehetséges.

Ugyanakkor a túlórák ellentételezése Romániában alapvetően megfelelő szabadidő biztosításával történik, amelyet a túlóra teljesítését követő 60 napon belül kell kiadni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a túlóra ellentételezése bérpótlékkal történhet, amelynek mértéke legalább az alapbér 75%-ának megfelelő összeg.

A számvitel nagy kézikönyve 2015

Részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket; tippeket ad a jogszabályok kreatív alkalmazásához, egy-egy feladat alternatív megoldásához; számos ábrát, példát, összefoglaló táblázatot tartalmaz

A könyv áráért most megkapja az 57 számviteli eset megoldása c. kiadványt

Megrendelés >>

Mit mutat ehhez képest a nyugat-európai gyakorlat?

A német szabályozás alapvetően abból indul ki, hogy a heti munkaidő a hét hat napjára, hétfőtől szombatig osztható be. Az egy napra beosztható munkaidő maximuma 10 óra, a heti maximum 48 óra. Az egy napra minimálisan elrendelhető munkaidő mértékre itt sincs kifejezett szabályozás, az szabad megállapodás tárgya. Ez a mérték a gyakorlatban átlagosan 3 óra/munkanap.

Németországban a vasárnap pihenőnapnak minősül, ez az a 24 órás időszak, amelyet minimálisan minden munkavállalónak pihenés céljából biztosítani kell.

Az elrendelhető túlórák mértékét a német jog a kelet-európaihoz képest fordított logika szerint közelíti meg. Megállapítható, hogy Németországban a vonatkozó törvény (ArbZG) előírása szerint lényegesen magasabb az éves szinten elrendelhető túlóra mérték, mint Magyarországon, vagy a vizsgált régiós tagállamokban. A hivatkozott törvény szerint ugyanis a német munkavállaló évente 500 óra túlóra teljesítésére kötelezhető, amely mértékét a tarifaszerződések csökkenthetnek, jellemzően 250 óra/naptári év mértékre.

Németországban a munkáltató döntheti el, hogy az elrendelt és teljesített túlórákat bérpótlékkal, vagy megfelelő szabadidővel kívánja kompenzálni. A túlórapótlék mértéke jellemzően 15% – 30 % körül alakul, a felek megállapodásától függően. A vasárnapi túlórák esetében ugyanakkor a munkáltató 135%-os túlórapótlék fizetésére köteles.

Következtetés

Gyakorta hallhatunk, főként a munkavállalói érdekeket képviselők oldaláról olyasfajta érvelést, hogy a magyar munkavállaló lényeges többet dolgozik, mint a régiós, vagy a nyugat-európai társai. A fenti összehasonlítás ezt az állítást nem feltétlenül nem támasztja alá. Láthatjuk, hogy akár a vizsgált régiós tagállamokban, akár Németországban hasonló maximumokat határoz meg a törvényi szabályozás, az elrendelhető túlórák mértéke pedig jelentősen meghaladja a hazai maximumot.

Másfelől azonban nem hagyható az sem figyelmen kívül, hogy Magyarországon a valós és sok esetben ki nem fizetett túlórák száma minden bizonnyal jelentősen meghaladja a jogszabályi mértéket.

Az mindenképpen kijelenthető, hogy a munkaidő-pihenőidő mértékek szabályozása tekintetében az Mt. nem szigorúbb, mint a vizsgált tagállamok szabályozása. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a túlóra maximum törvény általi emelése a valós túlórák nyilvántartását, és azok ellentételezését elősegítené hazánkban.

 

A cseh, román és német jogról az anyagot szolgáltatta:

 

Michaela Semelova LL.M. ügyvéd (Csehország)

Magos Szilárd Szabolcs LL.M. ügyvéd (Románia)

Stephan Kuletzki ügyvéd, munkaügyi szakjogász (Németország)

 



Kapcsolódó cikkek

2022. december 7.

Változik a Munka törvénykönyve, sok új szabály jön a szabadságokról

Szerdán szavaznak a képviselők a Munka törvénykönyve módosításáról, így jön a kibővített apasági- és szülői szabadság meglehetősen kevés pénzért, bővül a munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége, és kiegészül a joggal való visszaélés szabályozása. Rendkívüli helyzetekben a dolgozók szabadságuk kis részével sem rendelkezhetnek szabadon. A változások 2023-tól lépnek hatályba.

2022. december 2.

Kutatás indul a kollektív szerződésekről

Hogyan szolgálhatná jobban a munkajog a kollektív tárgyalásokat? Egy online kérdőív kitöltésével most Ön is elmondhatja véleményét a kollektív szerződések jogi szabályozásáról.

2022. december 2.

Amikor a munkaviszony-megszüntetés módja nem egyértelmű

A nehezen értelmezhető helyzetekből kialakuló jogvitákban sok esetben hosszú és bonyodalmas bizonyítási kérdés, hogy valójában hogyan történt a munkaviszony megszüntetése. Az eset egyedi körülményei, a felek valódi szándékait, nyilatkozatait feltáró magatartásuk rekonstruálása alapján lehet csak döntést hozni. Néhány fontos tudnivalót azonban már kikristályosított a bírói gyakorlat.