Megszületett a megállapodás a minimálbérről

Szerző: Ado Online
Dátum: 2016. november 22.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre. 


Megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek, 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően kedden Budapesten.

Hozzátette, 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Megállapodtak abban is, ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. Összesen így 2018-ban 2,5 százalékkal csökkenhetnek a járulékok.

A kormány vállalta azt is, hogy jövőre a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról – mondta. Elmondta, eleget tett a miniszterelnöki elvárásnak, “elment a falig”, és minden partner elment a lehetséges határig, amelyet a felhatalmazó érdekképviselet lehetővé tett a számára.

 

A nemzetgazdasági miniszter szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar gazdaság azzal, hogy a kormány egyszerre javítaná a versenyképességet és növelné a béreket. Úgy vélte, ez lehetővé teszi, hogy a magyar gazdaság a mostani 2-3 százalékos bővülésről egy magasabb növekedési tartományba kerüljön.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke azt mondta, “nagy nap a mai”, ilyen mértékű béremelésre hosszú évek óta nem volt példa. Sikerült elérni a szakszervezet stratégiai célját, hogy 2018-ra a minimálbér elérje az egyfős, egykeresős létminimum értékét, azaz a megélhetéshez szükséges bért. Hangsúlyozta, nem ért véget a bérharc, a járulékcsökkentést ugyanis béresíteni kell a munkahelyeken. Szeretnék elérni, hogy a garantált bérminiumum feletti bérkategóriákban is legalább kétszámjegyű béremelés legyen – jelentette ki. Ezért még helyben meg kell küzdeni, ezért nagyon fontos a  mostani, kiindulópontot jelentő megállapodás – tette hozzá.  

Elmondta, hétfőn a MaSzSz elnöksége úgy döntött, felsorakozik a megállapodás mellett, további tevékenységet a munkahelyeken fogják folytatni, hogy a minimálbér emelés oda is “leszivárogjon”.

Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) elnöke a munkaadók vállalásának súlyára hívta fel a figyelmet. “Mi vállaltuk a legtöbbet” – mondta. Nagy teher a munkaadóknak a 15 és 25 százalékos minimálbér és bérminimum-emelés, és az ezzel együtt járó további fizetésemelések, de meggyőződésük, hogy ez hozzájárul az ország versenyképességének jelentős növekedéséhez és a szakképzett munkaerő megtartásához.

Varga Mihály kérdésre elmondta, bízik benne, hogy szerdán benyújtja a kormány a parlamentnek a módosításokat, amelyeket az országgyűlés gyorsított eljárással elfogadhat. Elmondta, a megállapodás nyomán magasabb bérkiáramlás várható, ami az inflációs terv átszámításával is jár, amire a kormány készen áll. A változó feltételekhez kell igazítani további makrogazdasági paramétereket is, első körben azonban még nem kell hozzányúlni a jövő évi költségvetéshez, a kormány ráér jövő márciusban módosítani azt, ha szükséges.

Varga Mihály szerint a bérkiáramlás hatása a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom növekedése jelentősen javítja majd a gazdaság teljesítményét, valamint bízik benne, hogy a járulékcsökkentés segíti a célzottabb fejlesztési-beruházási döntések meghozatalát a vállalatoknál. Elmondta, jövőre magasabb, 2,3 százalékos hiányt terveztek, így a hiányszámokon várhatóan nem kell módosítani, ha egyéb világgazdasági körülmények ezt nem teszik szükségessé.     Kérdésre válaszolva azt is elmondta, van olyan külföldi vállalat, amely a társasági adó csökkentésének hatására mérlegeli egy magyarországi befektetés lehetőségét. 

Az Adó Online korábban kiszámolta, hogy ha 15%-kal nő a 2016-os minimálbér: 111.000 * 1,15 = 127.650 forint havi bruttó minimálbér lesz 2017-ben. Ebből 33,5% azaz 42.762 forint a levonás, amit megkap a költségvetés.

A nettó munkabér 2017-ben 127.650 – 42.762 = 84.888 forint. Ez havi 11.073 forint többletet jelent a dolgozó számára.

A költségvetés havi 5.577 forinttal többet kap az előző évhez képest.

Tételezzük fel, hogy a szociális hozzájárulási adó 23% lesz, az idei 27 helyett. Tehát 2017-ben a befizetendő összeg: 127.650 * 0,23 = 29.360 forint. Ha megnézik a táblázat 9. sorában, akkor azt látják, hogy a munkáltató által befizetendő adó lényegében változatlan marad.

Már ebből is látható, hogy a járulékcsökkentés (4%) nem fedez semmit.

A munkáltató költsége 2017-ben: 127.650 + 29.360 + 1.915 szakképz. = 158.925 forint. Ugyanez 2016-ban 142.635 forint. Tehát a vállalkozás többletköltsége egy szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott dolgozóra (158.925 – 142.635) havi 16.290 forint. Ezt meg kell termelni!

A garantált bérminimumot 25%-kal tervezik emelni. 129.000 * 1,25 = ez havi bruttó 161.250 forintot jelent. (Képzeljék el, amikor a vállalkozók ennek 150%-a azaz 241.875 forint után fizetik az egészségügyi minimumjárulékot!)

2017-ben a bérből történő 33,5%-os levonás összege: 161.250 * 0,335 = 54.019 forint, mely 10.804 forint többletet hoz a költségvetésnek 2016-hoz képest a dolgozó megemelt fizetéséből. A nettó garantált bérminimum 161.250 – 54.019 = 107.231 forint. (Ez már sokkal jobb a minimálbér nettójánál. Felveti azonban a dolgozói hierarchia többi alkalmazottjának a béremelését is!)

A szociális hozzájárulási adót 2017-ben itt is vegyük 23%-nak: 161.250 * 0,23 = 37.088 forint, mely (37.088 – 34.830) a 4%-os csökkentés mellett is 2.258 forinttal haladja meg a 2016. évit, vagyis többletkiadás.

A vállalkozás havi költsége egy dolgozóra 2017-ben 161.250 + 37.088 + 2.419 szakképz. = 200.757 forint, mely (200.757 – 165.765) 34.992 fedezetlen költségtöbbletet eredményez a cég számára, amit pluszként meg kell keresni a tevékenységével.

(MTI, Adó Online)


Kapcsolódó cikkek:


Újabb gazdaságvédelmi akcióterv jön, a foglalkoztatás az ITM-hez kerül
2019. december 13.

Újabb gazdaságvédelmi akcióterv jön, a foglalkoztatás az ITM-hez kerül

A kormány jövő év február-márciusban újabb gazdaságvédelmi akciótervvel segíti a magyar gazdaság szereplőit, ami egyebek között további adócsökkentést és adóadminisztráció-mérséklést jelent - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter. A foglalkoztatási és munkaügyi terület jövőre az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül.

Nemet mondani – a munkáltatói utasítás megtagadása
2019. december 12.

A jogszerű munkáltatói utasítások betartásának elmulasztása a legsúlyosabb fegyelmi következményekkel is járhat. Ám vannak esetek, amelyekben a munkavállaló nemet mondhat, sőt egyesekben egyenesen kötelező az utasítás megtagadása.

Moody’s: Európában a régiónkat sútja leginkább a munkaerőhiány
2019. december 9.

Európán belül a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban okozza a legnagyobb gondot a munkaerőhiány, és ez növekedési kockázatként is terheli a térség kilátásait - áll a Moody's Investors Service hétfőn Londonban ismertetett éves szektorjelentésében.