Mennyi szabadságunk van 2017-ben?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szabadság felhasználásáról részben a munkáltató, részben a munkavállaló jogosult dönteni a Munka törvénykönyve szerint. A szabadnapok számát is az Mt. határozza meg, amely egyrészt életkor, másrészt gyermekek, illetve egyes munkakörök után jár.

Az alapszabadság Magyarországon 20 nap, hasonlóan a régióbeli országokhoz, csupán Ausztria lóg ki a sorból felfelé. 

	Alapszabadság	Nemzeti ünnepnapok
Csehország	20	13
Lengyelország	20	12
Magyarország	20	10
Románia	20	10
Szlovákia	20	15
Ausztria	25	13

Az alapszabadság mellett az életkor alapján számítható ki a pótszabadságként kivehető további szabadnapok száma. A sávosan emelkedő újabb szabadnapokra abban az esztendőben jogosult a dolgozó, amelyikben az adott életkort betölti. 

Életkor	Pótszabadság
25 éves kortól	1 munkanap
28 éves kortól	2 munkanap
31 éves kortól	3 munkanap
33 éves kortól	4 munkanap
35 éves kortól	5 munkanap
37 éves kortól	6 munkanap
39 éves kortól	7 munkanap
41 éves kortól	8 munkanap
43 éves kortól	9 munkanap
45 éves kortól	10 munkanap

Ha a dolgozó munkahelyet vált, munkaviszonya év közben kezdődött, akkor szabadsága arányos része jár az év hátralévő részére. Ha így töredéknapot ad a kalkuláció, a fél napot elérő számot a szabadnapok kiszámításakor egész munkanapként kell figyelembe venni. 

További pótszabadság gyermekvállalás, speciális munkakör, vagy élethelyzet esetén. 

A törvény kiemelten kezeli a gyermekvállaláshoz és a gyermekneveléshez kapcsolódó szabadnapokat. Egy gyermek születésekor az apákat is megilleti 5, ikergyermekek esetén 7 szabadnap. Ezt a pótszabadságot a legkésőbb a születést követő két hónapon belül kell kiadnia a munkáltatónak, az apa kérésére. A gyerekek után járó pótszabadság  mindkét szülőt megilleti, a gyermek(ek) 16 éves koráig. Egy gyermek után 2 munkanap, kettő gyermek után 4 munkanap, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság fogyatékos gyermek esetében gyermekenként két munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti. 

 

A fiatal munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti. 

Bizonyos munkakörökben; a föld alatt állandó jelleggel, vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár. 

Az a munkavállaló, akinél a rehabilitációs szakértői szerv 50 százalékos, vagy e fölötti mértékű egészségkárosodást állapított meg, fogyatékossági támogatásra jogosult, annak pedig, aki vakok személyi járadékára jogosult, évenként 5 munkanap pótszabadság jár.

Nyári szabadság – ki dönt róla? 

Az adott évre eső szabadságot ugyanabban az évben, a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni úgy, hogy a munkavállaló a naptári évben egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól. Ettől eltérni közös megállapodás alapján lehet.

A szabadságot a munkáltató adja ki a munkavállaló előzetes meghallgatása után. Évente hét munkanap szabadságot a munkáltató legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni – ehhez a munkavállalónak legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie erre igényét. 

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM blog az Adó Online szakmai partnere.

---