Mennyit árul el az önéletrajz?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos munkáltató úgy véli, hogy az önéletrajz elemeiből következtetni lehet arra, hogy a jelentkező jó munkaerőnek minősül-e majd. A tudomány azonban nem feltétlenül  igazolja ezt az álláspontot. A meta-analízis elemzés alapján kevés kapcsolat van az önéletrajz adatai és a jövőbeli munkavállalói teljesítmény között. Akkor miért is használja mindenki a CV-t? Milyen jogi problémák merülnek fel az alkalmazásával? Utánanézünk annak is, hogy melyek a leggyakoribb hibák a megírásánál.

A curriculum vitea a kiválasztási folyamat legelső és egyben legfontosabb eleme. Ez az első kommunikációs csatorna a felvételiző és a leendő munkáltató között. Ebben az elő-szelekció szakaszban dől el, hogy a pályázó melyik alábbi kategóriába kerül: (i) elutasítás, ha jelölt profilja nem tartalmazza a betöltendő munkakör elengedhetetlen elemeit; (ii) a pályázati anyag megtartása, ha a cég számára egy másik munkakörökhöz érdekes lehet; (iii) alkalmas lehet a kiírt munkakör betöltésére.

Vegyük sorra az önéletrajz egyes elemeit, és nézzük meg, hogy a (iii) blokkba került dokumentumoknak, milyen jövendőmondó szerepük van a munkavállaló teljesítményére nézve.

• Nincs közvetlen kapcsolat az életkor és a jövőbeli teljesítmény között, ugyanúgy nem korfüggő a kreativitás sem. [T.W.H.& Feldman 2008]
• A fénykép sem mond semmit a jelölt képességeiről, habár egyértelműen megállapítható, hogy egy professzionális fénykép kedvező hatással van a pályázó megítélésére. Egy előnyös kép azt az érzést keltheti, hogy a jelölt rendelkezik az elvárt képességekkel. [Hosada, Stone-Romero, Coast 2003]
• Legtöbben úgy vélik, hogy a tanulmányok során szerzett érdemjegy nincs kapcsolatban a munkahelyi teljesítménnyel. Azaz nem feltétlenül a legjobb diákból lesz a legjobb munkaerő. Közel 70 tanulmány alapján megállapították, hogy jelentős az összefüggés a végzettség és annak során szerzett érdemejegyek valamint a szakmai életben elért teljesítmény között. Meg kell azonban jegyezni, hogy az évek haladtával ez a kapcsolat elhalványul, 6 év munkában töltött idő után szinte nincs is összefüggés. [Roth, BeVier, Switzer & Schippmann 1996]
• A Quinones, Ford és Techout által 1995-ben végzett felmérés alapján meglepő módon inkább gyenge kapcsolat mutatható ki a releváns munkatapasztalat és a jövőbeli teljesítmény között. A magasan képzett pozíciókban azonban – ha ismert a korábbi munkatapasztalat minősége és mennyisége-, igazolhatóbb az összefüggés.
• Igen kevés tudományos kutatás van jelenleg a motivációs levél hasznosságával kapcsolatban. Az eredmények azt mondják, hogy semmilyen jelentős kötelék  nincs a munkavállaló jövőbeli teljesítménye és motivációs levele között. Általában arra használjuk ezt a dokumentumot, hogy kiszűrjük azokat a jelentkezőket, akik abszolút alkalmatlannak tartunk a betöltendő állásra. [Dokko, Wilk, Rothbad 2009]
• Az ajánló levél vagy a volt közvetlen felettessel történő telefonbeszélgetés tartalmazhat hasznos információt a potenciális jelöltre nézve, de ez csupán a jelentkezési aktában található adatok megerősítéseként vagy kiegészítéseként szolgál. Hátrányaként szokták említeni a presztízst, ugyanis hivatalosan a volt kollégáról nem szoktak rosszat mondani. Ezért az ajánlások gyakran egyöntetűen dicsérőek a munkavállalókra nézve, illetve  formalitás jellemzi azokat.

Jogi szabályozás

Jogi szempontból a munkaviszony létesítését megelőző fázis kevésbé szabályozott, ám néhány rendelkezésre felvételiztetőként különösen oda kell figyelnünk.

Bár a Munka Törvénykönyve alapvetően a munkaviszony létesítése pillanatától szabályozza a felek jogviszonyát, a felvételi eljárásra is találunk szabályt. Csak olyan információ és adat kérhető a pályázótól, amely a betöltendő munkakörrel kapcsolatos. „A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.” [Mt. 10. § (1) bek.]

Az önéletrajzot általában a leendő munkavállaló saját döntése alapján készíti el és válogatja ki, hogy az konkrétan milyen információt tartalmazzon magáról és szakmai tapasztalatairól. Ha azonban az álláshirdetésben a munkavállaló megjelöli a CV vagy a motivációs levél  kötelező tartalmi elemit, ügyelnie kell arra, hogy az közvetlen és lényeges kapcsolatban legyen a betöltendő állással. Érdekes problémát vet a fenti kutatások meta-analízismódszere, amely alapján jogi szempontból megkérdőjelezhető egyes önéletrajzi elemek lényegi mivolta.

A curriculum vitea önmagában potenciális lehetőség a diszkriminációra. Az életkor, a nem, a nemzetiség, az anyanyelv, a családi állapot, illetve a korábbi munkaviszony részmunkaidős jellege, valamint határozott időtartama ugyanis védett érték. A szelekció első szakaszában ezekhez az információkhoz azonnal hozzájut a felvételiztető, azt pedig szinte lehetetlen bizonyítani, hogy a nők, a nyugdíj előtt állók, a pályakezdő fiatalok be sem jutnak néha egy-egy interjúra.

Munkaügyi és tb-nyilvántartás, adatszolgáltatás 2014

Bizonytalan az új szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak Farkasné Gondos Krisztina OEP osztályvezetőnek, dr. Kártyás Gábor munkajogásznak és dr. Kovács Ferenc adószakértőnek – jöjjön el 2014. március 20-án szakmai konferenciánkra Ízelítő a tematikából: A bejelentési szabályok módosulásai A bevallások változásai, különös tekintettel a járulékbevallásokra Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség A munkaidő-nyilvántartás törvényi követelményei A szabadság és egyéb távollétek kezelése a nyilvántartásban Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és jelentkezés itt

Egyre azonban vigyázni kell! Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebtv.) alapján az esélyegyenlőség biztosítása a felvételi eljárásra is vonatkozik, amely során az ún. fordított bizonyítás elve alkalmazandó. [Ebtv. 19. § és 21. § a) és b) pont ] Ez azt jelenti, hogy diszkriminált pályázónak elegendő csupán valószínűsítenie a védett tulajdonsága miatt ért hátrányt, és ezalól a munkáltatónak kell kimentenie magát. Nem indul jó esélyekkel a munkáltató az ellen-bizonyításnál, ha az eljárás során fény derül arra, hogy egyetlen védett értékkel rendelkező jelentkezőt sem hívott be az állásinterjúra, holott ők megfeleltek volna a kiírt munkakör elvárásainak.

Az önéletrajz elküldésével egyidejűleg kötelező az adatvédelmi hozzájárulás megadása, mivel a személyes adatokat kezelni csak az érintett hozzájárulásával lehet. A fénykép, a név, a születési dátum, a telefonszám, az email cím, illetve minden gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret (hobbi, civil szervezeti tagság), amely a pályázóval kapcsolatba hozható, továbbá minden adathalmaz, amelyből következtetni lehet a pályázó kilétére, személyes adatnak számít. A pályázat során összegyűjtött adatokat kizárólag a felvételiztetés céljából lehet kezelni. [Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 5. §]. Nemcsak munkajogi, hanem adatvédelmi szempontból is beleütközünk az alkalmassági problematikába, hiszen csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. [Infotv.4. § (1) és (2) bek.]

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a faji eredet és a nemzetiséghez tartozás – amelyekre szintén következtetni lehet egy-egy önéletrajzból – már ún. különleges adatok, amelyek kezelésére szigorúbb szabályok vonatkoznak.

Gyakori hibák az önéletrajzírásnál

A pályázatok többségét már a kiválasztás előszakaszában elutasítják azok nem megfelelő minősége alapján. A gyakorlatban a kézzel írott és a fénykép nélküli önéletrajzok azonnal ebbe a blokkba kerülnek. Ugyanez történik általában a fénymásolt és a piszkos papírra nyomtatott dokumentummal is. Az önéletrajz legyen jól tagolt és könnyen átlátható, mert a felvételiztetők gyakran csupán néhány percet töltenek annak tanulmányozásával. Ne használjunk nehezen olvasható betűtípust, valamint ne vétsünk helyesírási hibát se!

A kiválasztásnál a felvételiztető az önéletrajz segítségével a munkaerő-piacon elérhető legjobb, és az állásajánlatban megjelölt pozícióra tekintettel a legmegfelelőbb jelöltet keresi, amelynek első szűrője kétség kívül az önéletrajz és az esetleges motivációs levél függetlenül attól, hogy abból megjósolható-e a jelölt jövőbeli munkateljesítménye vagy sem.

---