Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Akár 50-55 nap folyamatos munkavégzés is elrendelhető, azzal persze, hogy a be nem osztott pihenőnapokat a munkaidőkeret tartama alatt később meg kell kapnia a munkavállalónak. Ezt a riasztó lehetőséget oldja az új Mt. azon szabálya, miszerint a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel köteles beosztani – írja blogbejegyzésében dr. Kártyás Gábor.
Egy korábbi bejegyzés hozzászólásai között vetődött fel a kérdés, vajon hány napot lehet egybefüggően, pihenőnap nélkül dolgozni az új Munka Törvénykönyve szerint. Mivel a válasz engem is meglepett, úgy gondoltam, érdemes egy egész bejegyzést szentelni a heti pihenőidő kérdésének.
Az általános munkarendben (hétfőtől péntekig) dolgozók számára legfeljebb akkor jelent problémát a heti pihenőidő kérdése, ha a munkaszüneti napok körüli munkarend miatt kivételesen szombaton lesz munkanapjuk, és a valamelyik hétköznap kapnak pihenőnapot. Sok munkavállaló számára azonban egyáltalán nincs ilyen rendszeresség a heti pihenőidő kapcsán. Alapvetően ugyanis a munkáltató egyoldalú döntésén múlik, hogy mikorra osztja be a heti pihenőidőt, és ebben csak néhány törvényi szabály korlátozza. Tekintsük át ezeket!
Heti pihenőnapok
Az új törvény szerint a munkáltató döntésén múlik, hogy a munkavállalónak heti pihenőnapokat, vagy heti pihenőidőt biztosít. Az első verzió azt jelenti, hogy a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, azzal a megkötéssel, hogy e két nap egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén egyenlőtlenül is beosztható. Például, kéthavi munkaidőkeretben szabályos, ha a munkavállaló az első hónapban hetente 1-1, a második hónapban hetente 3-3 pihenőnapot kap.
Azonban a munkavállaló számára még egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett is hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. Általában tehát nem lehet olyan hét, amikor egyetlen pihenőnapot sem kap a munkavállaló. Ez a megkötés nem vonatkozik viszont a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóra. Így egy műszakban dolgozó munkavállaló számára az előbbi példában az első két hétben akár egyetlen pihenőnapot sem kell kiadni, ha a második két hét során összesen 8 pihenőnapot kap.
További megkötés, hogy a munkavállaló számára – hacsak nem kizárólag szombaton és vasárnap dolgozik részmunkaidőben – havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. Erre figyelemmel a munkavállalónak akkor is be kell osztani legalább egy pihenőnapot havonta (vasárnapra), ha egyébként akár hat napnál többet is dolgozhat egybefüggően.
A szélsőséges eset
A felsorolt három speciális munkarendben tehát csak az köti a munkáltatót, hogy havonta egy pihenőnapot vasárnapra osszon be. Szélsőséges esetben, hosszú munkaidőkeret mellett így olyan munkaidő-beosztás is elképzelhető, hogy a munkavállaló a hónap első napján, vasárnapon pihenőnapot kap, majd legközelebb a következő hónap utolsó vasárnapján pihenhet. Így akár 50-55 nap folyamatos munkavégzés is elrendelhető, azzal persze, hogy a be nem osztott pihenőnapokat a munkaidőkeret tartama alatt később meg kell kapnia a munkavállalónak.
Ezt a riasztó lehetőséget oldja azonban a törvény azon szabálya, miszerint a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel köteles beosztani. Így bár elvileg lehetséges az igen hosszú távú egybefüggő munkavégzés, ez nyilvánvalóan felvet aggályokat a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatosan. Ki akarna vajon egy olyan többműszakos munkarendben dolgozó buszsofőr járatán utazni, akinek három hete nem volt egyetlen pihenőnapja sem? Az egészséget és biztonságot veszélyeztető munkaidő-beosztástól tehát a munkáltató tartózkodni köteles. Másfelől, ha munkavédelmi szempontból nem is, a munkavégzés hatékonysága alapján szinte minden esetben kerülendő a pihenőnapok nélküli munkaidő-beosztás, hiszen a fáradsággal együtt romlik a munkavállaló pontossága, koncentráló képessége. Ez nyilván a munkáltatónak sem érdeke.
A fentiek másként alakulnak, ha a munkáltató heti pihenőnapok helyett egybefüggő heti pihenőidőt biztosít. Ennek mértéke hetente 48 óra, amelyet úgy kell beosztani, hogy – a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben dolgozó munkavállaló kivételével – havonta legalább egy alkalommal a vasárnapot magában foglalja.
|
A Complex Kiadó új kiadványai:
Konferenciák, képzések:
|
Heti pihenőidő
A heti pihenőidő szabályai is rugalmasabbak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén. Ilyenkor a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. A havi egy vasárnapra vonatkozó szabályt azonban ekkor is be kell tartani, és a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában a munkavállalónak ekkor is legalább heti 48 óra heti pihenőidő jár. Heti pihenőidő alkalmazása mellett tehát minden hét jár legalább 40 óra, így egybefüggően legfeljebb 6 napra osztható be rendes munkaidő.
A heti pihenőnap (pihenőidő) szabályai tehát ugyancsak rugalmasak, így attól kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a fenti megkötések csak a rendes munkaidő beosztását korlátozzák. A rendkívüli munkavégzés elrendelésének szabályai mellett azonban nincs akadálya, hogy a munkáltató a mégoly kevés pihenőnapra is munkavégzést rendeljen el, rendkívüli munkaidőben. Nem kell mondanom, hogy ez az elvi lehetőség még élesebben veti fel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos aggályokat.
dr. Kártyás Gábor blogbejegyzése az azujmunkatorvenykonyve.hu oldalon olvasható.
Elmerült az új Mt. részleteiben?
|
 |
