Mentsen meg egy életet a munkaidejében!

A munka törvénykönyve szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól a véradáshoz szükséges idő, de legalább négy óra tartamára. Kollektív szerződés, a felek megállapodása vagy munkáltatói belső szabályzat ettől csak a munkavállaló javára térhet el, vagyis a minimálisan véradásra biztosítandó időt négy óránál hosszabb időtartamban meghatározhatja, de nem rövidítheti le. (Kollektív szerződésekben előfordul, hogy a véradó munkavállalónak egy teljes nap mentesülést biztosítanak.)

 

Egy véradás általában nem tart több órán keresztül, de a véradás helyszínére, és az onnan való visszautazás, az előzetes alkalmassági vizsgálat, az utólagos kalóriapótlás valamint a véradás után kötelező, rövid pihenés indokolja, hogy a munkavállalónak mindenképpen legyen legalább négy óra ideje a teljes procedúrára. Természetesen ez csak egy lehetőség, így ha a véradó munkavállaló előbb végez, és biztonsággal munkába tud állni, akkor ezt a négy óra letelte előtt is megteheti. Ellenkező esetben pedig, ha a véradás teljes tartama – pl. az előzetes várakozás vagy az utólagos regeneráció elhúzódása okán – igazolhatóan meghaladja a négy órát, akkor a munkavállaló e hosszabb időtartamú távollétre jogosult.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

Ha a véradást követően a munkavállaló folytatja a munkanapját, akkor a feleknek fokozottan előtérbe kerülnek a munkavédelemmel, munkabiztonsággal kapcsolatos kötelezettségei. A munkavállalónak alapvető kötelezettsége, hogy munkára képes állapotban jelenjen meg munkavégzés céljából. Ebből az következik, hogy a munkavállaló – időmegtakarítás céljából – nem teheti meg, hogy a véradást követően lespórolja az egészségügyi személyzet által előírt, kötelező pihenőidőt vagy étkezést, folyadékpótlást, hanem biztosítania kell saját maga számára a munkaképes állapothoz szükséges regeneráció feltételeit. Ha a munkavégzés során később mégis rosszul érzi magát, ezt köteles azonnal jelenteni közvetlen vezetőjének. A munkáltató is, amennyiben tud arról, hogy a munkavállaló véradáson vett részt, ennek tudatában köteles figyelemmel kísérni a munkavállaló munkaalkalmasságát, és biztosítani számára az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit. Ha kétsége merül fel afelől, hogy a vért adott munkavállaló biztonságos körülmények között el tudja-e látni a feladatát, akár haladéktalanul el kell küldenie a munkavállalót az e kérdés eldöntésére jogosult orvoshoz. A munkáltatónak azt is biztosítania kell, hogy szükség esetén az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás érdekében haladéktalanul fel lehessen venni a kapcsolatot a külső szolgálatokkal, szervekkel (pl. késedelem nélkül elérhető módon kell nyilvántartania, kifüggesztenie stb. a mentők, ügyeletes orvos telefonszámát). 

 

A munkaidőt érintő véradással kapcsolatban a legkomolyabb probléma a véradás időpontjának egyeztetése. Ebben a körben a munkavállalónak és a munkáltatónak a munka törvénykönyve előírt együttműködési kötelezettségükre figyelemmel kell eljárniuk. Hogy ez az együttműködési kötelezettség pontosan mit takar, azt az adott helyzet egyedi körülményei döntik el. Mérlegelni kell a munkáltató és a munkavállaló érdekeit, továbbá a véradáshoz megtörténtéhez fűződő érdeket is. Például, ha a munkavállaló egy sürgősen kért, irányított véradás céljából, vagy behívás alapján kell, hogy megjelenjen egy vérellátó központban, akkor általában csupán annyi várható el tőle, hogy erről a közvetlen vezetőjét mihamarabb, az érintett időszak minél pontosabb behatárolásával tájékoztassa, amennyiben az a munkaidőt érinti. A tájékoztatás azonban semmiképp nem maradhat el, ha erre a munkavállalónak – telefonhívás, elektronikus üzenet útján – lehetősége van. Ha a munkavállaló úgy készül véradásra, hogy az időpont alakítására szélesebb lehetősége van, akkor lehetőség szerint előre kell egyeztetnie erről a munkáltatóval, és észszerű mértékben figyelembe kell vennie a munkáltató szempontjait. Mivel azonban a munkavállaló a törvény alapján mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól a véradás idejére, a jogszerű távollét nem köthető a munkáltató engedélyéhez. 

 

Fontos, hogy a munkavállalónak a munkáltató felhívására igazolnia kell tudni, hogy véradás céljából volt távol. Ennek érdekében érdemes a véradás szervezőjétől a véradás alkalmával igazolást kérni (ha ilyen igazolást automatikusan nem kap a véradó). Amennyiben a véradás elhúzódása miatt a munkavállaló távolléte négy óránál hosszabbra nyúlik, a munkavállalónak célszerű kérnie, hogy az igazolásra írják rá a teljes véradási folyamat kezdő- és végidőpontját. Igazolás hiányában a munkából való kimaradás igazolatlan távollétnek számít, amelynek súlyos munkajogi következményei is lehetnek (akár a munkaviszony megszüntetése), továbbá erre az időre a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya is szünetel.

A véradás miatt kiesett munkaidőre a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állás és a munkavégzés alól. Ez azt jelenti, hogy ezek az órák később nem dolgoztathatók le. Ráadásul a munkavállaló számára ez fizetett távollétet jelent: a véradás miatt nem teljesített munkaórákra távolléti díj jár. Ezért is fontos megkülönböztetni a véradás miatti távollétet a betegség okozta keresőképtelenség miatti távolléttől. Ha például a véradó a véradással kezdte a napját, de a véradást elhúzódása miatt – igazoltan – már egyáltalán nem tud bemenni dolgozni az adott munkanapon, a teljes munkanapot véradás okán történő távollétként kell nyilvántartani. Nem jogszerű, ha ilyenkor keresőképtelenség okán betegszabadságot számolnak el a munkavállalónak, ami anyagi értelemben is hátrányos lenne számára, hiszen a betegszabadság idejére csupán távolléti díjának 70 %-a jár. Megjegyzendő, hogy a véradás idejére való távolléti díj fizetési kötelezettségtől kollektív szerződés akár a munkavállalók hátrányára is eltérhet, a felek egyedi megállapodása azonban díjazás tekintetében is csak a munkavállalóra előnyösebb feltételeket határozhat meg a törvényben foglaltaknál.