Mi a teendő, ha hibás a munkáltatói adómegállapítás?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatói adómegállapítás az ellenőrzés és a jogkövetkezmények szempontjából a magánszemély adóbevallásának minősül. Így bizonyos esetekben azt a magánszemélynek kell önellenőrzéssel helyesbítenie. Ha viszont a munkáltató az adót tévesen állapította meg, a hibát neki kell helyrehoznia, de a magánszemély helyett az adót ekkor sem fizetheti meg.

A munkáltatónak a munkavállaló január 31-éig leadott nyilatkozata alapján az adóalapot és az adót a március 20-áig átadott további nyilatkozatok, igazolások, figyelembevételével az adóévet követő év május 20-áig kell elektronikus úton megküldenie az adóhatóságnak. Ez vonatkozik arra a társas vállalkozásra is, amellyel a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozattétel napján a magánszemély tagi jogviszonyban állt, feltéve, hogy e napon nem állt más kifizetővel munkaviszonyban, tagi jogviszonya alapján a társas vállalkozásnál díj ellenében személyes közreműködésre vagy mellékszolgáltatás teljesítésére volt köteles és nyilatkozatban kérte az adójának megállapítását.

Megeshet, hogy a magánszemély munkáltatói adómegállapítást választott, de utóbb kiderült, hogy arra nem jogosult. Kizáró ok lehet többek között, ha a magánszemély

• nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján adójának kiutalásáról szeretne rendelkezni;

• az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;

• az adóévre az önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg miatt levont, kiutalt adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;

• nyugdíj-előtakarékossági számláról nem-nyugdíj szolgáltatásként felvett összeg vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla tartós befektetési szerződéssel történő átalakítása miatt a kiutalt adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles.

A munkaügyi compliance audit
A kötet a vállalatok adminisztratív funkcióinak munkajogi, menedzsment, szakmai, és más vonatkozó piaci előírások alapján történő vizsgálatához nyújt segítséget. Megrendelés >>

Előfordulhat az is, hogy a magánszemély késve kapta meg valamely igazolását, vagy elfeledkezett annak átadásáról.

A szükséges igazolások:

• ha a magánszemélynek az adóévben több, kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya (társas vállalkozásban személyes közreműködői jogviszonya) volt, a korábbi munkáltató(k) által a jogviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolás(ok),

• ha az adóévben – az előzőekben említett bevétel(ek) mellett – a magánszemély adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátásban, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetményében, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátásban részesült, az ilyen bevételről kiállított igazolás,

• az elsőházas kedvezmény, a családi kedvezmény érvényesítésére, megosztására, a súlyos fogyatékosság kedvezményére vonatkozó nyilatkozat, (a jogosultságról nem kell igazolást csatolni),

• ha a magánszemély az adójáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban (ide nem értve, ha a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat megtételére külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján jogosult) rendelkezik, az adókedvezményre jogosító igazolás, és a rendelkező nyilatkozat,

• tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytató magánszemély esetében – ha annak feltételei fennállnak – a nemleges bevallási nyilatkozat,

• az 1+1 %-os nyilatkozat (amely azonban külön is beküldhető 2016. május 20-áig).

A munkáltatónak az adókedvezményeket a magánszemély által a nyilatkozatban meghatározott sorrend szerint, a sorrendiségre vonatkozó jelölés hiányában a törvénynek az adókedvezményekre vonatkozó rendelkezései szerinti sorrendben kell érvényesítenie [Szja tv. 35. §].

Az is lényeges, hogy munkáltatói adómegállapítás keretében a jövedelem meghatározásakor a magánszemély nem alkalmazhat tételes költségelszámolást, kivéve a törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség (elismert költség) figyelembevételét.

Nem zárható ki, hogy a munkáltatói adómegállapítást választó magánszemély önadózóként is benyújtja – még május 20-a előtt – az adóbevallását. Mivel a munkáltatónak a munkáltatói adómegállapítást választó magánszemélyekről az adóévet követő év február 12-ig adatot kellett szolgáltatnia, az utóbb önadózóként benyújtott adóbevallás elfogadása érdekében a magánszemélynek az adóhatóság felhívására, a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül igazolnia kell annak indokát. Amennyiben a magánszemély a felhívásra határidőn belül nem válaszol, vagy nem igazolja, hogy munkáltatói adómegállapítás feltételei nem állnak fenn, az adóhatóság a magánszemély által benyújtott adóbevallást nem veszi figyelembe, vagyis a munkáltató által megállapított, igazolt elszámolás lesz érvényes.

A munkáltatói adómegállapítás az ellenőrzés és a jogkövetkezmények szempontjából a magánszemély adóbevallásának minősül. Ebből következően azt neki kell önellenőrzéssel helyesbítenie, ha,

• bármely ok miatt a munkáltatói adómegállapítás választása ellenére a munkáltatóhoz jogszerűen nem tehetett nyilatkozatot;

• igazolás késedelmes benyújtása vagy annak elmaradása miatt adókedvezményét a munkáltató nem vette figyelembe.

Ha tehát az adó megállapítása után a magánszemély tár fel olyan körülményt, amely miatt a munkáltatóhoz adó-megállapításra jogosító nyilatkozatot nem tehetett volna (pl. ingatlanértékesítésből származó jövedelméről megfeledkezett), vagy valamely adókedvezményét a munkáltató nem vette figyelembe (az igazolást késve adta le, vagy valamely igazolást nem adott le), akkor a munkáltató által megállapított jövedelemadót a magánszemélynek kell (lehet) önellenőrzéssel helyesbítenie [Art. 49. § (6) bekezdés].

Munkajogi Klub Online Extra
+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre   Megrendelés >>

Önellenőrzésre az adott évre vonatkozó 53-as nyomtatványgarnitúra szolgál, amelyet teljes adattartalommal kell kitölteni, megjelölve az önellenőrzés okát..

Ha viszont a munkáltató az adót tévesen állapította meg, a hibát neki kell helyrehoznia, de a magánszemély helyett az adót ekkor sem fizetheti meg, hanem a következők szerint kell eljárnia:

• Ha a magánszemély vele munkaviszonyban áll, akkor önellenőrzéssel módosítania kell az adó-megállapítást, azt nyilvántartásba kell vennie és a módosításról igazolást kell adnia, a visszajáró adót pedig ki kell fizetnie a magánszemélynek. A befizetendő adót a következő kifizetésből kell levonni, de a levonás nem lehet több az esedékes egészségbiztosítási nyugdíjjárulékkal, adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékánál, még akkor sem, ha egyidejűleg azt év végi elszámolás következményeként is van már levonása a magánszemélynek. Ezért a levonást további 2 hónapon át lehet folytatni, míg el nem fogy.

• Ha az adókülönbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja.

• A munkáltató a levont, illetve visszatérített adókülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetve igényli vissza. A levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adó-megállapításra előírt határidőt (május 20.) követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig a munkáltatót terhelő önellenőrzési pótlékot kell megállapítani, bevallani, és megfizetni. Ezzel a munkáltató mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.

• Ha a munkáltatói adómegállapítás az előzőekben leírtak szerint azért nem módosítható, mert a magánszemély már nem áll munkaviszonyban az adót megállapító munkáltatóval, vagy mert a magánszemély a munkáltatói adómegállapítást önellenőrzéssel helyesbítette, és erről nyilatkozott a munkáltatójának, vagy mert meghalt a magánszemély, és ezért az adóját az adóhatóság állapítja meg, a munkáltatónak a feltárt adókülönbözetet a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell vennie és azt – 15 napon belül – be kell jelentenie az állami adóhatóságnak. A feltárt adókülönbözetről lehetőség szerint tájékoztatnia kell a magánszemélyt is. Ebben az esetben is a munkáltatónak a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adó-megállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot kell megállapítania, azt be kell vallania és meg kell fizetnie. A bejelentés alapján az adókülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetve javára [Art. 28/B. §, 29. § (1)-(2) bekezdés].

Ha a magánszemély a munkáltató (kifizető) jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató az adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, erről a tényről bejelentést tehet az adóhatósághoz. Ekkor a visszajáró adókülönbözetet az adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély javára, feltéve, hogy nyilvántartása szerint a munkáltató valóban a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adót, adóelőleget vont le, vallott be és fizetett meg [Art. 30/A. §].

Ha a munkáltatói elszámoláskor adókülönbözet keletkezik, akkor azt a munkáltatónak a legközelebbi fizetéskor, de legkésőbb június 20-áig kell levonnia, vagy (ha a magánszemélynek túlfizetése van) visszafizetnie. A munkáltatónak azt is figyelembe kell vennie, hogy adóhátralék esetén a munkabérből nem vonható le több mint az esedékes nyugdíjjárulékkal és adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százaléka, így ha az adóhátralék ily módon június 20-áig nem rendezhető teljes egészében, akkor a levonást további két hónapon keresztül kell (a 15 százalékos mértékkel) folytatni. Ha a megadott határidő után is marad még adóhátralék, akkor a munkáltatónak 15 napon belül kell értesítenie az adóhatóságot a hátralékról. Ezt kell tennie a munkáltatónak akkor is, ha a magánszemély munkahely-változtatása miatt hiúsul meg az adóhátralék rendezése. Ezekben az esetekben az adóhatóság intézkedik a tartozás behajtásáról. Késedelmi pótlékot is felszámít, de csak a fizetési felhívásban megjelölt határidő lejártát követően.

A munkáltatónak a munkavállaló január 31-éig leadott nyilatkozata alapján az adóalapot és az adót a március 20-áig átadott további nyilatkozatok, igazolások, figyelembevételével az adóévet követő év május 20-áig kell elektronikus úton megküldenie az adóhatóságnak. Ez vonatkozik arra a társas vállalkozásra is, amellyel a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozattétel napján a magánszemély tagi jogviszonyban állt, feltéve, hogy e napon nem állt más kifizetővel munkaviszonyban, tagi jogviszonya alapján a társas vállalkozásnál díj ellenében személyes közreműködésre vagy mellékszolgáltatás teljesítésére volt köteles és nyilatkozatban kérte az adójának megállapítását.

Megeshet, hogy a magánszemély munkáltatói adómegállapítást választott, de utóbb kiderült, hogy arra nem jogosult. Kizáró ok lehet többek között, ha a magánszemély

• nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján adójának kiutalásáról szeretne rendelkezni;

• az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;

• az adóévre az önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg miatt levont, kiutalt adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;

• nyugdíj-előtakarékossági számláról nem-nyugdíj szolgáltatásként felvett összeg vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla tartós befektetési szerződéssel történő átalakítása miatt a kiutalt adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles.

Három Navigátor adózási, számviteli témában, 15% kedvezménnyel
A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! Megrendelés >>

Előfordulhat az is, hogy a magánszemély késve kapta meg valamely igazolását, vagy elfeledkezett annak átadásáról.

A szükséges igazolások:

• ha a magánszemélynek az adóévben több, kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya (társas vállalkozásban személyes közreműködői jogviszonya) volt, a korábbi munkáltató(k) által a jogviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolás(ok),

• ha az adóévben – az előzőekben említett bevétel(ek) mellett – a magánszemély adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátásban, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetményében, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátásban részesült, az ilyen bevételről kiállított igazolás,

• az elsőházas kedvezmény, a családi kedvezmény érvényesítésére, megosztására, a súlyos fogyatékosság kedvezményére vonatkozó nyilatkozat, (a jogosultságról nem kell igazolást csatolni),

• ha a magánszemély az adójáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban (ide nem értve, ha a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat megtételére külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján jogosult) rendelkezik, az adókedvezményre jogosító igazolás, és a rendelkező nyilatkozat,

• tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytató magánszemély esetében – ha annak feltételei fennállnak – a nemleges bevallási nyilatkozat,

• az 1+1 %-os nyilatkozat (amely azonban külön is beküldhető 2016. május 20-áig).

A munkáltatónak az adókedvezményeket a magánszemély által a nyilatkozatban meghatározott sorrend szerint, a sorrendiségre vonatkozó jelölés hiányában a törvénynek az adókedvezményekre vonatkozó rendelkezései szerinti sorrendben kell érvényesítenie [Szja tv. 35. §].

Az is lényeges, hogy munkáltatói adómegállapítás keretében a jövedelem meghatározásakor a magánszemély nem alkalmazhat tételes költségelszámolást, kivéve a törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség (elismert költség) figyelembevételét.

Nem zárható ki, hogy a munkáltatói adómegállapítást választó magánszemély önadózóként is benyújtja – még május 20-a előtt – az adóbevallását. Mivel a munkáltatónak a munkáltatói adómegállapítást választó magánszemélyekről az adóévet követő év február 12-ig adatot kellett szolgáltatnia, az utóbb önadózóként benyújtott adóbevallás elfogadása érdekében a magánszemélynek az adóhatóság felhívására, a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül igazolnia kell annak indokát. Amennyiben a magánszemély a felhívásra határidőn belül nem válaszol, vagy nem igazolja, hogy munkáltatói adómegállapítás feltételei nem állnak fenn, az adóhatóság a magánszemély által benyújtott adóbevallást nem veszi figyelembe, vagyis a munkáltató által megállapított, igazolt elszámolás lesz érvényes.

A munkáltatói adómegállapítás az ellenőrzés és a jogkövetkezmények szempontjából a magánszemély adóbevallásának minősül. Ebből következően azt neki kell önellenőrzéssel helyesbítenie, ha,

• bármely ok miatt a munkáltatói adómegállapítás választása ellenére a munkáltatóhoz jogszerűen nem tehetett nyilatkozatot;

• igazolás késedelmes benyújtása vagy annak elmaradása miatt adókedvezményét a munkáltató nem vette figyelembe.

Ha tehát az adó megállapítása után a magánszemély tár fel olyan körülményt, amely miatt a munkáltatóhoz adó-megállapításra jogosító nyilatkozatot nem tehetett volna (pl. ingatlanértékesítésből származó jövedelméről megfeledkezett), vagy valamely adókedvezményét a munkáltató nem vette figyelembe (az igazolást késve adta le, vagy valamely igazolást nem adott le), akkor a munkáltató által megállapított jövedelemadót a magánszemélynek kell (lehet) önellenőrzéssel helyesbítenie [Art. 49. § (6) bekezdés].

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex
– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban – Különös adózási módok az áfa rendszerében és a – Vacsora-kódex Rendelje meg most >>

Önellenőrzésre az adott évre vonatkozó 53-as nyomtatványgarnitúra szolgál, amelyet teljes adattartalommal kell kitölteni, megjelölve az önellenőrzés okát..

Ha viszont a munkáltató az adót tévesen állapította meg, a hibát neki kell helyrehoznia, de a magánszemély helyett az adót ekkor sem fizetheti meg, hanem a következők szerint kell eljárnia:

• Ha a magánszemély vele munkaviszonyban áll, akkor önellenőrzéssel módosítania kell az adó-megállapítást, azt nyilvántartásba kell vennie és a módosításról igazolást kell adnia, a visszajáró adót pedig ki kell fizetnie a magánszemélynek. A befizetendő adót a következő kifizetésből kell levonni, de a levonás nem lehet több az esedékes egészségbiztosítási nyugdíjjárulékkal, adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékánál, még akkor sem, ha egyidejűleg azt év végi elszámolás következményeként is van már levonása a magánszemélynek. Ezért a levonást további 2 hónapon át lehet folytatni, míg el nem fogy.

• Ha az adókülönbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja.

• A munkáltató a levont, illetve visszatérített adókülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetve igényli vissza. A levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adó-megállapításra előírt határidőt (május 20.) követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig a munkáltatót terhelő önellenőrzési pótlékot kell megállapítani, bevallani, és megfizetni. Ezzel a munkáltató mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.

• Ha a munkáltatói adómegállapítás az előzőekben leírtak szerint azért nem módosítható, mert a magánszemély már nem áll munkaviszonyban az adót megállapító munkáltatóval, vagy mert a magánszemély a munkáltatói adómegállapítást önellenőrzéssel helyesbítette, és erről nyilatkozott a munkáltatójának, vagy mert meghalt a magánszemély, és ezért az adóját az adóhatóság állapítja meg, a munkáltatónak a feltárt adókülönbözetet a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell vennie és azt – 15 napon belül – be kell jelentenie az állami adóhatóságnak. A feltárt adókülönbözetről lehetőség szerint tájékoztatnia kell a magánszemélyt is. Ebben az esetben is a munkáltatónak a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adó-megállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot kell megállapítania, azt be kell vallania és meg kell fizetnie. A bejelentés alapján az adókülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetve javára [Art. 28/B. §, 29. § (1)-(2) bekezdés].

Ha a magánszemély a munkáltató (kifizető) jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató az adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, erről a tényről bejelentést tehet az adóhatósághoz. Ekkor a visszajáró adókülönbözetet az adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély javára, feltéve, hogy nyilvántartása szerint a munkáltató valóban a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adót, adóelőleget vont le, vallott be és fizetett meg [Art. 30/A. §].

Ha a munkáltatói elszámoláskor adókülönbözet keletkezik, akkor azt a munkáltatónak a legközelebbi fizetéskor, de legkésőbb június 20-áig kell levonnia, vagy (ha a magánszemélynek túlfizetése van) visszafizetnie. A munkáltatónak azt is figyelembe kell vennie, hogy adóhátralék esetén a munkabérből nem vonható le több mint az esedékes nyugdíjjárulékkal és adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százaléka, így ha az adóhátralék ily módon június 20-áig nem rendezhető teljes egészében, akkor a levonást további két hónapon keresztül kell (a 15 százalékos mértékkel) folytatni. Ha a megadott határidő után is marad még adóhátralék, akkor a munkáltatónak 15 napon belül kell értesítenie az adóhatóságot a hátralékról. Ezt kell tennie a munkáltatónak akkor is, ha a magánszemély munkahely-változtatása miatt hiúsul meg az adóhátralék rendezése. Ezekben az esetekben az adóhatóság intézkedik a tartozás behajtásáról. Késedelmi pótlékot is felszámít, de csak a fizetési felhívásban megjelölt határidő lejártát követően.

---