Mi lesz az ez évi szabadsággal?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az év végéhez közeledve munkáltató és munkavállaló számára is egyre égetőbb kérdés az idei évből még fennmaradt szabadnapok kiadása, kivétele. Ágazattól és munkahelytől függően van lehetőség az ünnepekre is tartalékolni a szabadnapokból. Mi a teendő akkor, ha nincs lehetőség az év végig a szabadnapok felhasználására?


Évi 7 szabadnapról a munkavállaló rendelkezhet

A próbaidő leteltével – ami legfeljebb a munkaviszony első három hónapját jelentheti-,a munkavállaló jogosult arra, hogy évi 7 munkanap szabadságot  a kérésének megfelelő időpontban adja ki munkaadója. Ez a hét munkanap kivehető egyben, vagy két részre bontva, a dolgozó igénye szerint.

Meddig idei szabadság a kivett szabadnap? 

Főszabály, hogy a szabadságot abban a naptári évben kell kivenni és kiadni, amelyben erre a munkavállaló jogosultságot szerezett. Az esedékesség évében kiadottnak minősül a szabadság, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a következő évre áthúzódó része nem több 5 munkanapnál.  

 

A következő évre átvihető az életkor alapján járó pótszabadság 

A szabadság alap- és életkor, illetve gyerekek után járó pótszabadságra bontva tartja nyilván a munkáltató. A dolgozó és a munkaadó az adott évre vonatkozóan írásbeli megállapodást köthet arról, hogy az életkor szerint járó pótszabadságot a munkavállaló a következő évre átviheti.

Emellett a szabadságot akkor lehet a következő évre átvinni, ha:

  • a munkavállaló jogviszonya október elsején vagy azt követően kezdődött, – ez esetben legkésőbb következő év március 31-ig kell kiadni a szabadságot,
  • van kollektív szerződés, amely rögzíti, hogy a szabadság egy negyedét következő év március 31-ig lehet átvinni, 
  • a munkavállaló oldalán felmerült ok (például betegség?) miatt nem lehetett a szabadságot az esedékesség évében kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni a szabadnapokat. 

A munkáltatónak jogában áll a munkavállalót kötelezően szabadságra küldeni, ha még rendelkezik szabadság napokkal, de a mindennapi gyakorlatban általában közös döntésen alapul a szabadságok kivétele.  

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Munkabérfizetés átutalással, vagy készpénzben

A papírmentes tranzakciók a gazdaság minden területén előnyt élveznek; elvétve találkozhatunk már csak olyan üzlettel, ahol nem lehet bankkártyával fizetni. A készpénzes fizetés háttérbe szorulása a munkajog területén is érvényesül, hiszen főszabály szerint a munkabért a dolgozó fizetési számlájára, átutalással kell megfizetni és ettől csak külön, erre vonatkozó írásbeli megállapodásban térhetnek el a felek – vagyis választhatják a készpénzes kifizetést.

2024. október 29.

Haláleset a családban, így segíthet a munkáltató

Egy hozzátartozó elvesztése mindannyiunk számára váratlan és fájdalmas esemény az életünk során. Ilyenkor teljesen érthető és természetes, hogy szükségünk van időre a veszteség feldolgozására, és a temetéssel kapcsolatos teendők elvégzésére. A munkáltatónak is kötelessége, hogy a gyászoló dolgozó terhén enyhítsen. Ennek módja a rendkívüli, vagyis az alapszabadságon felül járó, úgynevezett temetési szabadság biztosítása. A közelgő halottak napja apropóján – bár ez bármikor máskor is aktuálissá válhat – az Index szakértőhöz fordult, összeszedtünk mindent, amit a temetési szabadságról tudni érdemes.