Mi minősül munkaközi szünetnek?

Szerző: dr. Kovács Szabolcs
Dátum: 2016. március 8.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A napi munkavégzés során számos munkáltatónál felmerülhet a kérdés, hogy mi minősül munkaközi szünetnek, illetve mire kell és lehet azt a munkavállalónak felhasználnia. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket, mind a munkáltatók, mind a munkavállalók oldaláról.


Az Mt. alapján a munkavállalót legalább 6 órát meghaladó munkavégzés esetén 20 perc, 9 órát meghaladó munkavégzés esetén további 25 perc munkaközi szünet illeti meg, azzal, hogy a felek ennél hosszabb, legfeljebb 1 órás munkaközi szünetben is megállapodhatnak. A munkaközi szünet célja, hogy a munkavállalónak ideje legyen pihenni, regenerálódni, ebédelni stb. Ennek tartama alatt a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

A jogszabály rendelkezik arról, hogy a munkaközi szünetet a munkáltatónak a munkavégzés megszakításával kell kiadnia, azaz nem lehetséges a napi munkát a munkaközi szünet tartamával később kezdeni, vagy korábban befejezni. A munkaközi szünetből legalább 20 percet a munkavégzés megkezdését követő 3 és 6 óra közötti időszakban kell kiadnia a munkáltatónak.

A munkaközi szünet kiadásával kapcsolatos leggyakoribb kérdés, hogy mi tekinthető a munkaközi szünet részének és mi az, amit attól el kell különítenünk.

Mosdó használat és cigarettaszünet

Felmerülhet a kérdés, hogy a munkaközi szünet részének kell-e tekinteni azt az időt, amit a munkavállaló nem tényleges munkavégzéssel tölt. Egyes munkáltatók a munkaközi szünetbe beszámítják azt az időt, amit a munkavállaló dohányzással, illetve a mellékhelyiség használatával tölt. A két esetet mindenképpen meg kell különböztetnünk egymástól annyiban, hogy a mellékhelyiség használatának biztosítása mindenképpen hozzátartozik az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeinek biztosításához, így az a munkáltató kötelezettsége.

Azaz, biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy minden munkavállalónak lehetősége legyen a mosdók használatára.Ez munkaközi szünet mértékétől és kiadásától független kötelezettsége munkáltatónak. A munkavállaló eltiltása a mellékhelyiség használatától az embertelen, megalázó bánásmód tilalmába ütközik, azaz mindenképpen alapvető jogot sért.

Például elképzelhető, hogy a munkaidő szervezése során a munkáltató a munkaközi szünetet 5 óra munkavégzés után adja ki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkavállaló ezt megelőzően nem használhatja a mellékhelyiséget, és ezzel együtt azt sem, hogy a munkáltató jogosult lenne a munkavállaló munkaközi szünetét a mellékhelyiség használatának idejével csökkenteni, illetve – az adatvédelmi biztosi állásfoglalások értelmében – a munkáltató a mellékhelyiségben töltött időt beléptető rendszer alkalmazása esetén nem jogosult ellenőrizni, mert az a munkavállaló magánszférájának indokolatlan ellenőrzését jelenti.

Természetesen a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére tekintettel a munkavállaló sem élhet vissza ezzel, azaz nem töltheti a munkaidejét indokolatlanul távol a munkavégzés helyétől, az ilyen magatartás akár vétkes kötelezettségszegésnek is minősülhet. Amennyiben a mellékhelyiség „fokozott igénybevételére” egészségügyi okokból kerülne sor, a munkavállalónak elsősorban orvoshoz kell fordulnia (keresőképtelenségének megállapítása miatt, ennek elmulasztása esetén ugyanis nem tudja igazolni, hogy miért nem tesz eleget annak a kötelezettségének, hogy a munkavégzés helyén munkára képes állapotban jelenjen meg.

 A fentiekkel ellentétben dohányzásra a munkavállaló a munkaközi szünetét használhatja fel jogszerűen. Amennyiben attól eltérő időszakban hagy fel a munkavégzéssel, úgy a munkáltató teljesen jogszerűen tekinti a cigarettaszünet idejét munkából távol töltött időnek, és nem köteles arra munkabért fizetni. A munkáltatónak ilyen esetben is figyelemmel kell lennie arra, hogy a kötelezően 3 és 6 óra munkavégzés között kiadandó 20 perc munkaközi szünetet biztosítsa a munkavállalók számára, azaz a munkaközi szünet terhére csak annyi cigarettaszünet biztosítható, hogy ennek a kötelezettségének a munkáltató eleget tudjon tenni.

Képernyő előtti munkavégzés

A képernyő előtti munkavégzés esetén külön miniszteri rendelet írja elő, hogy a munkavállaló folyamatos képernyő előtti munkavégzését óránként legalább 10 perces, össze nem vonható szünetekkel kell megszakítani. Képernyős munkakörnek az olyan munkakör minősül, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább 4 órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz (például számítógép, egyéb monitor) használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is.

Ez a szünet nem azonos a fentebb tárgyalt munkaközi szünettel, ugyanis ennek tartama alatt a munkavállaló továbbra is köteles munkát végezni, csupán a képernyő előtti munkavégzést kell megszakítani. Így például foglalkozhat papír alapú feladataival, telefonálhat stb. Természetesen amennyiben a munkavállaló éppen munkaközi szünetét tölti, azzal a képernyő előtti munkavégzés megszakítása is megvalósulhat.

 


Kapcsolódó cikkek:


Járhat-e a plázai dolgozóknak vasárnapi pótlék?
2021. május 12.

Ugyanaz a munkáltató a munka törvénykönyvében meghatározott több ok miatt is elrendelhet vasárnapra rendes munkavégzést. Ha bizonyítást nyer, hogy a munkavállaló számára nem csak amiatt volt elrendelhető a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés, mert a munkáltatója kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatói, hanem azért is, mert rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatóról van szó, a munkavállaló részére vasárnapi pótlék nem jár – a Kúria eseti döntése.