Mikor nem lehet tanulmányi szerződést kötni a munkavállalóval?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatók számára óriási kincs a jól képzett munkaerő. Épp ezért a munkáltatók gyakran kötnek tanulmányi szerződést annak érdekében, hogy a megfelelő szakembert tudják alkalmazni. Bár a tanulmányi szerződés legtöbbször mindkét fél számára előnyös, mégis vannak olyan esetek, amikor a munkáltató nem köthet szerződést a munkavállalóval.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 229. § (1) bekezdése rögzíti, hogy tanulmányi szerződés esetén a munkáltató azt vállalja, hogy a munkavállaló tanulmányai alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Tehát a munkáltató támogatja a munkavállaló tanulmányait, a finanszírozásért cserébe pedig a munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy tanulmányi kötelezettségeit teljesíti, és a megszerzett tudást a támogatással arányosan, de legfeljebb 5 évig a munkáltatónál fogja kamatoztatni, vagyis a szerződésben kikötött időpontig nem mondja fel a munkaviszonyát.

Tanulmányi szerződés keretében a munkáltató bármilyen képzéshez támogatást nyújthat, legyen az egy egyetemi levelezős képzés, nyelvi kurzus, tanfolyam, vagy akár gyakorlatszerzés (EBH.2001.568.).

A tanulmányi szerződés mindkét fél számára előnyös, hiszen a munkavállaló új ismeretekkel gazdagodhat, míg a munkáltató e továbbképzéshez nyújtott anyagi segítségért cserébe egy megfelelően képzett munkavállalót „nyer” magának. A törvény azonban garanciális okokból két esetben is megtiltja a tanulmányi szerződés kötését. Ha a tiltás ellenére sor kerül a szerződés megkötésére, az érvénytelennek fog minősülni. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy alapvetően a tanulmányi szerződés megszegése esetén, ha a munkavállaló nem tartja fenn a szerződésben meghatározott időtartamig a munkaviszonyát, a munkáltató visszakövetelheti a tanulmányokhoz nyújtott támogatást. Azonban, ha a tanulmányi szerződés érvénytelen (mivel megkötését adott esetben a törvény megtiltja), a támogatás visszakövetelésének szerződésszegés esetén sincs helye.

tanulmányi szerződésAz Mt. 229. § (1) bekezdése értelmében nem köthető tanulmányi szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására. Erre példa az általános iskolai oktatás: az Mt. 55. § (1) bekezdés g) pontja általános iskolai tanulmányok folytatása esetére mentesíti a munkavállalót a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, az Mt. 146. § (3) bekezdés b) pontja pedig rögzíti, hogy az általános iskolai tanulmányok miatti mentesülés idejére a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Mivel e kedvezményeket munkaviszonyra vonatkozó szabály (jogszabály) biztosítja, ebben az esetben az oktatásra tanulmányi szerződés nem köthető.

Az Mt. 229. § (2) bekezdése szerint akkor sem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót. Abban az esetben ugyanis, ha a munkáltató utasítja a munkavállalót egy adott képzés elvégzésére, a képzés ideje munkaidőnek fog minősülni, amelynek idejére a munkavállalót munkabér illeti meg, illetve a képzéssel járó költségek a munkáltatót fogják terhelni [Mt. 51. § (2) bekezdés]. E tilalomra példa a munkavédelmi, illetve tűzvédelmi oktatás, amelyen munkáltatói utasítás miatt kell a munkavállalónak részt vennie, így az oktatásra vonatkozóan tanulmányi szerződés nem köthető.

Az azonban, ha kollektív szerződés az adott munkakör betöltéséhez meghatározott képzettséget ír elő, a tanulmányi szerződés megkötésének nem akadálya. Emellett a munkáltatói kötelezés abban az esetben sem mindig állapítható meg, ha a szerződéskötést és a tanulmányok folytatását nem a munkavállaló kezdeményezi. Ha a munkáltató például felajánlja a munkavállaló számára a tanulmányok teljesítését, és a munkavállaló szeretne is élni ezzel a lehetőséggel, akkor pusztán amiatt, hogy a kezdeményezés a munkáltató oldaláról származik, a munkáltató kötelezése nem lesz megállapítható, így a tanulmányi szerződés ebben az esetben megköthető.

E két szerződéskötési tilalom mellett érdemes még megemlíteni, hogy a törvényi szabályozásból egyértelműen kitűnik, hogy a tanulmányi szerződést kötő fél a munkáltató és a munkavállaló. Természetesen ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a munkáltató olyan személlyel kössön szerződést, aki még nem áll vele munkaviszonyban (leendő munkavállaló), hiszen a tanulmányi szerződés célja a megfelelően képzett munkaerő megtalálása. Azonban az Mt. hatálya kizárólag a munkáltatónál már munkaviszonyban lévő munkavállalóval kötött tanulmányi szerződésre terjed ki, így, ha a munkáltató a szerződést nem munkavállalójával köti, a szerződésre az Mt. helyett a Polgári Törvénykönyv szabályai lesznek az irányadóak.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.