Minimálbér-csökkentés pályakezdőknek?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövőre csökkenthetik a pályakezdőknek fizetendő minimálbért – mondta Czomba Sándor az InfoRádió Aréna című műsorában. A fiatalok foglalkoztatásának növekedése várható a lépéstől a foglalkoztatásért felelős államtitkár szerint.


Nagymértékben segítheti a pályakezdő fiatalok foglalkoztatását, hogy ha – mint több uniós tagállamban – Magyarországon is csak bizonyos ledolgozott idő után kapják meg a teljes minimálbért – mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában. A pályakezdő fiataltól nem lehet elvárni, hogy a második napon már úgy teljesítsen, mint az, aki 20 éve a munkapadnál vagy az irodában dolgozik, tehát reális ez a fajta különbségtétel – indokolta az elképzelést a politikus.

Czomba emlékeztetett: a július 1-jén életbe lépő új Munka törvénykönyvében van egy passzus, amely szerint a mindenkori kormány dönthet a minimálbér „eltérítéséről”. „Úgy gondolom, hogy a 2013-as évben, adott esetben ezt érdemes átgondolni” – fogalmazott a politikus.

További részleteket itt talál.

Az államtitkár által mondottakat később a nemzetgazdasági tárca is megerősítette az MTI-nek. A minisztérium közleménye szerint ez fontos lépés a pályakezdők álláshoz, és így munkatapasztalathoz juttatásához. Az Európai Unió (EU) 27 tagállamból 20 ország alkalmaz minimálbért, közülük 11 tagállamban van életkor szerinti differenciálás, így Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is. Ahol bevezették, érezhetően javult a pályakezdők foglalkoztatási aránya.

A tárca kiemelte azt is, hogy az életkor szerint differenciált minimálbér bevezetését számos egyeztetés fogja megelőzni. Az intézkedés – tették hozzá – bevezethető úgy, hogy az ne járjon az idősebb munkavállalók leépítésével.

Minimálbért jellemzően a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban, az összeszerelő üzemekben foglalkoztatott, alacsony képzettségű munkaerő kap, az intézkedés így nem érinti a jól kvalifikált, diplomás, nyelveket beszélő fiatalokat – olvasható a közleményben. Az NGM hozzáteszi, hogy jelenleg a pályakezdők mindössze tizedét foglalkoztatják minimálbéren.

Magyarországon a 14-25 éves korosztály munkanélküliségi rátája 27 százalékos, az EU 8 tagországában még ennél is rosszabb a helyzet. Ebben a korosztályban Magyarországon 200 ezren dolgoznak, míg több mint 70 ezren munkanélküliek. Ez jellemzően két okra, a megfelelő képzettség és munkatapasztalat hiányára vezethető vissza.

(forrás: InfoRádió, MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.