Minimálbér és a garantált bérminimum összege és szabályai 2022-ben


A minimálbér és a garantált bérminimum összegének évről évre történő felülvizsgálata és változása kardinális kérdés a munkavállalók számára, de fontos indikátora a termékek és szolgáltatások árának is. A 2022-es évre vonatkozó minimálbér és garantált bérminimum bruttó értéke a tavalyi évhez képest 19,5%-kal nőtt, ami az elmúlt évek tükrében igen jelentősnek tekinthető.

A minimálbér vagy másnéven kötelező legkisebb munkabér beszédes elnevezése azt a bért jelenti, amelyet a munkavállalónak – teljes munkaidő esetén – a munkavégzéséért mindenképpen meg kell kapnia. A minimálbér összege nem lehet vita vagy egyezkedés tárgya, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a felek a munkaszerződésben nem állapodhatnak meg érvényesen a legkisebb munkabér összegénél alacsonyabb mértékű alapbérben.

A garantált bérminimum is egyfajta minimálbérként fogható fel, amelyet a legalább középfokú iskolai végzettséget, valamint középfokú szakképzettséget igénylő munkakörök esetén kell figyelembe venni.

A munkakör ellátásához szükséges képzettséget munkajogviszonyra vonatkozó szabály, a felek megállapodása, vagy adott esetben a munkáltató saját belső szabályzata határozhatja meg. A magasabb minimum összeg akkor jár, ha a munkavállaló rendelkezik (legalább) középfokú iskolai végzettséggel és olyan munkakört tölt be, amelyhez az adott képzettség szükséges. Ha a munkakör betöltésének nem feltétele a meghatározott szintű végzettség, akkor annak megléte esetén sem jogosult a munkavállaló a garantált bérminimumra.

A minimálbér és a garantált bérminimum mértékének megállapítása a Kormány feladata, amit minden évben meg is tesz, kormányrendelet formájában. A minimálbér és a garantált bérminimum mértékének a Kormány általi meghatározása sokak által vitatott beavatkozás, azonban elsődleges célja mégis a dolgozók megélhetésének egy minimális szinten való biztosítása. Az idei évben a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 703/2021. (XII.15.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése a minimálbér mértékét a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére havibér alkalmazása esetén 200 000 forintban, hetibér alkalmazása esetén 45 980 forintban, napibér alkalmazása esetén 9200 forintban, órabér alkalmazása esetén 1150 forintban határozta meg. A garantált bérminimum összege ettől magasabb, havibér alkalmazása esetén 260 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 59 780 forint, napibér alkalmazása esetén 11 960 forint, órabér alkalmazása esetén 1495 forint [Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés].

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének kötelező legkisebb összege 200 000 forint, a garantált bérminimum összege pedig 260 000 forint [Rendelet 2. § (3) bekezdés].

A minimálbér, valamint a garantált bérminimum kapcsán rögzített mértékek abban az esetben irányadók, ha a munkavállaló általános teljes napi munkaidőben, vagyis főszabály szerint nyolc órában dolgozik. Ha a munkavállaló foglalkoztatására hosszabb vagy rövidebb teljes munkaidőben kerül sor, akkor a rá vonatkozó órabértételt arányosan csökkentett vagy növelt mértékben kell figyelembe venni [Mt. 92. § (2) és (4) bekezdés, Rendelet 2. § (4) bekezdés]. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló hosszabb teljes munkaidőre szerződött (pl. készenléti jellegű munkakörben) és 10 órát dolgozik, akkor sem jár neki magasabb minimálbér, hiszen foglalkoztatására teljes napi munkaidőben kerül sor, a ténylegesen ledolgozott órák számától függetlenül. Ugyanez igaz a rövidebb teljes napi munkaidőben dolgozókra is azzal, hogy esetükben a minimálbér vagy garantált bérminimum összegét arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni. Havibér alkalmazása esetén a tehát a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalók minimálbére 200 000 forint, akkor is, ha egyébként munkaszerződésük szerint napi 10 vagy napi 6 órában, teljes munkaidőben dolgoznak.

A felek az Mt. 92. § (5) bekezdése alapján az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben (részmunkaidő) is megállapodhatnak. Részmunkaidő esetén a minimálbér és a garantált bérminimum mértékét a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni [Rendelet 2. § (5) bekezdés]. Ez a gyakorlatban azt a helyzetet idézheti elő, hogy egy rövidebb teljes napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló ténylegesen annyit dolgozik, mint a részmunkaidőben foglalkoztatott, azonban a minimálbér/garantált bérminimum teljes napi munkaidőre vonatkozó mértéke jár neki. Ezzel szemben a részmunkaidőben dolgozó munkavállaló részére a minimálbér arányosan csökkentett része jár (pl. 4 órás rövidebb teljes munkaidőben munkavállalónak a 200 ezer forint minimálbér jár, míg a szintén 4 órában dolgozó részmunkaidős dolgozónak csak ennek a fele).

Az Mt. 145. § (1) bekezdésének szabálya a minimálbérbe foglalt bérpótlékok kapcsán kérdéseket vet fel a jogintézménnyel és a jogalkotó által elérni kívánt céllal összefüggésben. A hivatkozott rendelkezés kimondja, hogy a felek megállapodhatnak olyan alapbérben, amely a vasárnapi vagy munkaszüneti napi (rendes) munkaidőben való munkavégzés pótlékát, a műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot is magában foglalja (a 2022-es viszonylatban nézve ez azt jelenti, hogy a munkavállaló részére járó 200 000 forintos minimálbér a felsorolt összes bérpótlékot is magában foglalja). Alkalmazásához a felek kifejezett megállapodása szükséges, ami a munkavállaló hozzájárulását is feltételezi, azonban tipikusan olyan munkavállalói réteget érint a kérdés, ahol a dolgozók alkupozíciója jelentősen rosszabb a bértárgyalások során. Érdemes ezen túlmenően azt is vizsgálni, hogy maga a minimálbér és garantált bérminimum intézménye nem veszti-e el elvi jelentőségét, ha egyébként az Mt. teret enged a bérpótléknak a minimálbérbe foglalásához.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 23.

Mélyben van a magyar dolgozók munkamorálja

A magyar munkavállalók 79 százaléka nem elkötelezett munkahelye iránt, 58 százaléka pedig nem élvezi a munkával töltött időt – derül ki a Gallup State of the Global Workplace felmérésből.