Minimálbér, garantált bérminimum 2013-ban

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2013. január 15.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2013. január 1-jével ismét változott a kötelező legkisebb munkabér mértéke. Ennek apropóján érdemes áttekinteni nemcsak a minimálbér mértékét, de a hozzá kapcsolódó legfontosabb szabályokat és a garantált bérminimumra vonatkozó előírásokat is, hiszen február elején már eszerint kell bért fizetni a munkavállalónak.


A minimálbér a Kormány által rendeletben meghatározott kötelező legkisebb munkabér, amely minden munkáltatóra és munkavállalóra irányadó. Ennek mértéke 2013-ben, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén 98.000 forint havonta (bruttó összeg). Fontos tehát, hogy ez az összeg csak a napi 8, heti 40 órában dolgozó munkavállalókat illeti meg. Részmunkaidős munkavállalóra a minimálbér a munkaidő mértékével arányosan csökkentett részben irányadó. Például, ha a munkaidő mértéke heti 20 óra, úgy a minimálbér mértéke havi 49.000 Ft.

Garantált bérminimum

A minimálbértől meg kell különböztetni a garantált bérminimum fogalmát. A garantált bérminimum egy magasabb minimálbér összeget jelent, amely a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozik. Ennek mértéke a teljes munkaidő teljesítése esetén 2013. január 1-jétől havi 114.000 forint.

Hangsúlyozni kell, hogy a garantált bérminimumra való jogosultsághoz nem elég, hogy a munkavállaló középfokú végzettséggel rendelkezzen. Csak akkor kell ugyanis figyelembe venni, ha a munkavállaló által ellátott munkakör igényli a legalább középfokú végzettséget.

Például, a főiskolai oklevéllel építkezésen dolgozó segédmunkásnak nem jár garantált bérminimum. A munkakörhöz szükséges iskolai végzettséget meghatározhatja jogszabály, de maga a munkáltató is (pl. a munkaköri leírásban).

Egyszerűsített foglalkoztatás, közfoglalkoztatás

Az általános minimálbér és a garantált bérminimum mellett két esetben speciális alsó bérküszöböt határoz meg a jogszabály. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján ugyanis alapbérként, illetve teljesítménybérként elegendő a kötelező legkisebb munkabér 85%-át (83.300 Ft), garantált bérminimum esetén 87%-át (99.180 Ft) fizetni. Az alkalmi munka és a mezőgazdasági, vagy turisztikai idénymunka esetén tehát ezek a mértékek irányadók. Szintén külön szabályozás alá esik a közfoglalkoztatás, ahol az egyszerűsített foglalkoztatásra megállapított mértékeknél is csekélyebb értékekkel találkozunk (75.500 Ft, illetve 96.800 Ft).

Alapbér és minimálbér

A Munka Törvénykönyve szerint alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabér jár. Tehát, nem a munkavállaló összes bérjellegű juttatásának együttvéve, hanem az alapbérnek önmagában kell elérnie az előírt minimális összeget. Ha a felek a minimálbérnél alacsonyabb alapbérben állapodtak meg, a munkaszerződés e részében semmis. Ilyenkor a szerződés vonatkozó kikötése helyett automatikusan a minimálbér válik a szerződés részévé. Például, ha a munkaszerződést a felek nem módosították január 1-jével, és abban továbbra is 93.000 forint szerepel havi alapbérként, úgy ez a kikötés semmis, és úgy kell tekinteni, mintha a felek 98.000 forintban egyeztek volna meg. A minimálbér és a munkáltató által ténylegesen kifizetett bér különbségét munkaügyi bíróság előtt akár 3 évre visszamenőleg lehet követelni. A minimálbér szabályok betartását a munkaügyi felügyelőségek is szigorúan ellenőrzik.

Nem egyértelmű a megítélése annak a helyzetnek, ha a munkavállaló alapbére a munkaszerződés alapján valamilyen bérpótlékot is magában foglalja. Erre az új Munka Törvénykönyve kifejezetten lehetőséget ad. Érvényes tehát az a kikötés, miszerint a munkavállaló alapbére 100.000 forint, amely a műszakpótlékot is tartalmazza. Kérdéses, hogy a minimálbér összegében meghatározott alapbérbe be lehet-e építeni valamilyen bérpótlékot. Álláspontom szerint erre nincs lehetőség, hiszen az alapbér lényege éppen az, hogy minden munkavállalót, bármely munkavégzési körülmények mellett megillet. Ennek pedig ellentmondana az, ha a munkavállaló alapbére csak valamely bérpótlék beépítésével együtt érné el a minimálbért.

Teljesítménybér

Teljesítménybérezés esetén a minimálbér szabályokat úgy kell értelmezni, hogy azok csak a teljesítménykövetelmény 100%-os és a teljes munkaidő teljesítése esetén irányadóak. Azaz, ha a munkavállaló havi teljesítménye 80%, úgy 98.000 Ft helyett 78.400 Ft-ra jogosult minimálbérként. Ilyenkor tehát elképzelhető, hogy a munkavállaló a minimálbér teljes összegénél alacsonyabb alapbért visz haza.

Kollektív szerződések gyakran írnak elő a jogszabályban meghatározott mértéknél magasabb összegű minimálbért. Ilyenkor ez az összeg irányadó a munkavállalóra. Arra azonban nincs lehetőség, hogy a jogszabályban meghatározott legkisebb összegektől a munkavállaló hátrányára térjen el a kollektív megállapodás.

dr. Kártyás Gábor blogbejegyzése az azujmunkatorvenykonyve.hu oldalon olvasható.

A bérszámfejtők új feladatairól mindent megtudhat a Complex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletágának január 17-i rendezvényén.


Kapcsolódó cikkek:


Így vehető igénybe a bértámogatás a kölcsönzött munkavállalók esetén
2020. június 5.

A kormány a munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozókra is kiterjesztette a csökkentett munkaidőben (kurzarbeit) történő foglalkoztatás esetén igényelhető bértámogatást. Az intézkedés több ezer munkavállaló számára jelenthet megoldást, hogy a járvány miatt kialakult gazdasági visszaesés ellenére se veszítsék el munkájukat. A Prohuman munkaerő-kölcsönző összegyűjtötte a bértámogatás igénybevételének legfontosabb tudnivalóit. A meghosszabbított programra augusztus 31-ig adható be igénylés.