Minimálbér van, bérajánlás nincs


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövőre a minimálbér 98 ezer, a szakmunkás minimálbér 114 ezer forint lesz – állapodtak meg a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselői. A kabinet az első félévben 11 ágazatban vállalja a minimálbér-emelés terheit. Bérajánlás nem lesz.


Megállapodás született a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek között a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról, így 2007 óta először nőhet a minimálbér és a garantált bérminimum reálértéke – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára.

Czomba Sándor közölte: a minimálbér a felek megállapodása alapján jövőre az idei 93 000 forintról 98 000 forintra nő – ez csaknem 5,4 százalékos növekedés -, a szakmunkás minimálbér 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik 5,6 százalékkal. Figyelembe véve, hogy a 2013-ra várt infláció 5,2 százalék, elmondható, hogy 2007 óta először nő a legkisebb bérek reálértéke – mondta az államtitkár.

Emlékeztetett: a kormánynak a minimálbér kihirdetése előtt konzultációs kötelezettsége van a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal (NGTT). A hétfői NGTT-ülésre a szociális partnerekkel elfogadott előterjesztéssel megy a kormány – mondta Czomba Sándor.

Tizenegy ágazaton segít a kormány

A kormány, a szakszervezetek és a munkaadók között született megállapodás alapján a kabinet tizenegy nehéz helyzetben lévő ágazatban fél évig átvállalja a minimálbérek emelésének költségeit – jelentette be Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi plenáris ülése után a kormány megvizsgálta a szakszervezetek és a munkaadók elképzeléseit, és konszenzus alakult ki a három oldal között. A megállapodás szerint bérajánlás nem lesz, 11 ágazatban pedig a kormány fél éven keresztül átvállalja a minimálbér- és a szakmunkás minimálbér-emelés által okozott többlet bérköltséget, és az arra eső járulékköltséget is. Ez a kormány által az oldalak rendelkezésére bocsátott számítások szerint maximum 10 milliárd forint költségvetési forrást igényel – mondta.

Rolek Ferenc közölte, hogy az érintett 11 ágazatban 256 ezer munkavállaló dolgozik, közülük például a kiskereskedelemben 90 ezer, az építőipar két érintett ágában – a speciális szaképítésben és az épületek építése terén – 40 ezer, az élelmiszergyártásban 30 ezer dolgozó bérét érinti az intézkedés. Ezen négy ágazat mellett a textil-, a ruha- és a bőriparban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban, valamint a szálláshely szolgáltatásban, és a vendéglátásban segítené a kormány a béremelést.

Az MGYOSZ alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy bár jövőre fél évig átvállalja a kormány a béremelés terheit, vagyis a nehéz helyzetben lévő ágazatokban működő cégek bérköltsége csak 2,6 százalékkal emelkedik, a jövő évi béremelésnek tovagyűrűző hatásai vannak, mivel 2014-ben már teljesen a cégeknek kell viselniük a terheket. Ezt a 2014-es minimálbér-tárgyalásoknál majd figyelembe kell venni – tette hozzá.

(Forrás: MTI)

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Bekerülhet-e a hétköznapi életünkbe a robotika?

Idén is kitárta kapuit a HVG Állásbörze, ahol több mint száz munkaadóval személyesen és hibrid formában is találkozhattak azok az álláskeresők, akik ellátogattak április 17-19-e között a Papp László Budapest Sportarénába. Mindenki kedvence, a Bastion Group robotkutyája is jelen volt az eseményen, ahol hatalmas volt az érdeklődés a robotika iránt.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. április 23.

Új szabályok a munkavédelmi oktatás területén: ezekre kell figyelnie a munkáltatóknak

Az idei év februárja jelentősnek mondható változást hozott magával a munkavédelmi oktatás terén. Bizonyos munkahelyeken ugyanis a munkavédelmi oktatás akár egy e-mail üzenetben elküldött írásbeli dokumentummal is teljesíthető. Mivel a módosítás sok munkavállalót és munkáltatót érint, jelen cikkben az ezzel kapcsolatos legfontosabb gyakorlati tudnivalókat szedjük össze.