Minőségi csere mint munkáltatói felmondási indok

Szerző: dr. Dabrónaki Ágnes
Dátum: 2018. október 4.
Címkék: ,
Rovat:
A minőségi cserével indokolt munkáltatói felmondás a munkáltató működési körébe tartozó olyan felmondási ok, mely szoros összefüggésben van a munkavállaló képességével. Ugyanakkor sérti a tisztességes és jóhiszemű jogorvoslat elvét a minőségi cserével indokolt munkáltatói felmondás, ha a megjelölt képességre, tudásra az adott munkakörben bizonyítottan nincsen szükség.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 66. §-a szerint a munkáltató köteles megindokolni a felmondását, mely a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A minőségi csere a munkáltató működési körébe tartozó felmondási oknak minősül, ahogyan az átszervezés és a létszámcsökkentés is. A munkáltató működési körébe tartozó ok a munkavállaló személyétől független és jellemzően a munkáltató gazdaságos(abb) működésével áll összefüggésben. Ennek az oknak közvetlen összefüggésben kell állnia a munkavállaló munkakörével, ugyanakkor a munkáltató intézkedésének gazdasági célszerűsége nem vizsgálható, hiszen a munkáltató vezetési körébe tartozó kérdést a felmondással kapcsolatban a bíróság nem vizsgálhat (MK. 95. számú állásfoglalás).

Minőségi csere során, a munkáltató működési körében bekövetkezett objektív változás miatt az érintett munkavállaló munkaköre is megváltozik, azonban a munkavállaló nem rendelkezik olyan képességekkel, melyek alkalmassá teszik a megváltozott munkakör betöltésére. Minőségi csere során tehát a munkakör, vagy az abban foglalt részletfeladatok elvégzésére támasztott követelmények változnak meg, aminek a meglévő munkavállaló nem tud megfelelni. A változás során a munkáltató magasabb szintű elvárásokat támaszt az adott munkakör betöltéséhez. Ez a változás lehet képzettség (pl. középfokú helyett felsőfokú végzettség, speciális nyelvismeret vagy szaktudás) vagy képesség (pl. pszichológiai alkalmasság), de akár szakmai tapasztalat is (pl. ágazatspecifikus helyett szerteágazó).

A minőségi csere fogalmát nem definiálja az Mt., ezért a bírói gyakorlatot alapul véve lehet megközelíteni, hogy a minőségi cserére alapozott felmondás megindokolásánál mire kell odafigyelni, illetve hogyan kell eljárnia a munkáltatónak ahhoz, hogy a felmondás jogszerűségéhez ne férhessen kétség.

Jogszerű a felmondás, ha a munkáltató azért szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát, mert helyette olyan személyt akar alkalmazni, akinek többféle szakképzettsége van, így munkaidejét és munkaerejét gazdaságosabban tudja felhasználni. (BH1980. 404.). A munkáltató jogszerűen jár el, ha például a kizárólag fűtésszerelői képesítéssel rendelkező munkavállaló helyett olyan munkavállalót foglalkoztat, aki fűtésszerelői mellett villanyszerelői képesítéssel is rendelkezik, hiszen ezáltal jobban ki lehet használni a munkaidejét.

Önmagában az, hogy a munkavállaló a meglévő képzettsége birtokában kifogástalanul ellátta a munkakörét, még nem zárja ki a minőségi csere lehetőségét. A munkáltatónak ugyanis érdeke fűződhet ahhoz, hogy bizonyos képzettségek, képességek birtokában lévő munkavállalót alkalmazzon a meglévő munkavállaló helyett. A szempontok meghatározásában – mivel ez a gazdálkodásával és vezetésével összefüggő kérdés – szabadon dönt a munkáltató, ha jogszabály a munkakör betöltésével kapcsolatban nem tartalmaz konkrét előírást. A minőségi csere indoka, vagyis annak vizsgálata, hogy az adott munkakör ellátása szempontjából okszerű volt-e csere, vizsgálat tárgyát képezheti a bírósági eljárás során, továbbá természetesen az is vizsgálható, hogy a munkáltató eljárása megfelelt-e a jóhiszeműség és tisztességes eljárás követelményének. Amennyiben a munkáltató rövid idővel az alkalmazást követően kellő érdek nélkül olyan elvárásokat támaszt a munkavállalóval szemben, melyekről a munkaviszony létesítésekor nem esett szó, akkor ez a tisztességes eljárás követelményét sérti (BH1998. 555., EBH1999. 45.).

Az átszervezéssel érintett és magasabb minőségi követelményeket támasztó munkakörre való alkalmatlanság – másik megfelelő munkakör hiányában – lehetetlenné teszi a munkaviszony fenntartását, így helye lehet a minőségi cserének. A felmondás indokának nem csak valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie, hanem olyan súlyúnak is, hogy annak fennállása esetén a munkaviszony fenntartása lehetetlen vagy aránytalan sérelmet jelentsen a munkáltató számára. Ha a munkáltató minőségileg magasabb színvonalú szolgáltatást akar bevezetni, melynek feltétele bizonyos kompetenciák és szakmai alkalmasság megléte, akkor ennek hiánya, és a munkavállaló képzettségének és szakmai gyakorlatának megfelelő, felajánlható munkakör hiányában a felmondás jogszerű (BH2000. 30.).

“A minőségi csere feltételezi azt, hogy az új munkavállaló rendelkezik azokkal a kompetenciákkal és képesítésekkel, melyek az elbocsátott munkavállalónál hiányoztak.”

A felmondás közlésekor az indoknak időszerűnek is kell lennie, azaz a felmondás alapjául szolgáló folyamatnak meg kell kezdődnie, de nem szükséges, hogy be is fejeződjön – például a kínai nyelvtudást igénylő partnerrel megtörtént a szerződéskötés, de a kínai partner csak hónapok múlva érkezik Magyarországra.

Önmagában nem minősülhet minőségi cserének a hosszabb ideig távollevő munkavállaló munkakörének olyan más munkavállalóval történő betöltése, aki csak a munkavállalóval azonos végzettséggel és szakmai ismeretekkel rendelkezik és a munkáltató az adott területen nem alkalmazott magasabban képzett munkavállalókat. (BH2001. 86.). A minőségi csere ugyanis feltételezi azt, hogy az új munkavállaló rendelkezik azokkal a kompetenciákkal és képesítésekkel, melyek az elbocsátott munkavállalónál hiányoztak. Tartósan távollévő munkavállaló visszatérésekor alaposan meg kell győződni továbbá arról, hogy az illető valóban nem rendelkezik az elvárt képességekkel.

A munkáltató jogszerűen dönthet arról, hogy a munkakör ellátásánál a jövőben milyen feltételeknek, tudásnak tulajdonít a korábbitól jelentősebb szerepet. A minőségi cserével indokolt munkáltatói felmondás esetén a munkáltató döntési körébe tartozik annak meghatározása, hogy számára milyen szempontok alapján, miként valósul meg az érintett munkakör magasabb színvonalú ellátása (EBH2003. 968).

Sérti a tisztességes és jóhiszemű jogorvoslat elvét a minőségi cserével indokolt munkáltatói felmondás, ha a megjelölt képességre, tudásra az adott munkakörben bizonyítottan nincsen szükség. A felmondás jogszerűségének elbírálása során kiemelt jelentősége van annak, hogy az ebben az időszakban felvett munkavállalókkal szemben a munkáltató milyen alkalmazási feltételeket támasztott (EBH2011. 2339.).

A megszűnő munkakörök és foglalkozások (gondoljunk csak a mesterséges intelligencia várható térhódítására) újfajta ismeretek elsajátítását követelik meg attól a munkavállalótól, aki lépést szeretne tartani a dinamikusan változó munkaerőpiaci elvárásokkal. Természetesen a munkáltató érdeke is, hogy biztosítsa a meglévő munkavállalók továbbképzését, ugyanakkor a munkavállalótól is elvárható, hogy képezze önmagát. A „life long learning” ugyanis nem csak frissen tart, hanem a munkavállaló is elkerülheti vele, hogy minőségi csere áldozatává váljon.


Kapcsolódó cikkek:


Átlagosan 27 órát túlóráztak tavaly a németek
2018. december 12.

Tavaly tíz éves csúcsra, 2007 óta a legmagasabbra emelkedett a német alkalmazottak által ledolgozott túlórák száma - számolt be szerdán a német szövetségi munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit (BA) adatait idézve a heise.de hírportál. 2017-ben egy munkavállalóra átlagosan 26,7 óra túlmunka jutott.

Megszavazta a parlament a túlóratörvényt
2018. december 12.

Megszavazta a parlament a túlóratörvényt

Megszavazta a parlament szerdán a munka törvénykönyvének módosítását, amely tartalmazza egyebek mellett a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét.

IBM kutatás: a magyarok megbíznak a mesterséges intelligenciában
2018. december 11.

IBM kutatás: a magyarok megbíznak a mesterséges intelligenciában

Tíz emberből kilenc már hallott a mesterséges intelligenciáról (MI) Közép- és Kelet-Európában – derül ki egy friss kutatásból, amelyet az IBM megbízásából végzett el az NMS Market Research piackutató cég. Bár nem mindenki tudott felidézni olyan esetet, amikor MI-alkalmazást használt, a megkérdezettek 80%-a a technológia szélesebb körű elterjedésére számít.

Az alapbéresítés: kockázatok és mellékhatások
2018. december 11.

Az alapbéresítés: kockázatok és mellékhatások

Ha egy munkáltató átszervezi juttatási rendszerét, gyakran felmerül egyes juttatások beépítése az alapbérbe. Miközben ez kézenfekvően egyszerűsíti a díjazási rendszert, néhány lehetséges mellékhatást nem árt előre átgondolni.