Minőségi csere mint munkáltatói felmondási indok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A minőségi cserével indokolt munkáltatói felmondás a munkáltató működési körébe tartozó olyan felmondási ok, mely szoros összefüggésben van a munkavállaló képességével. Ugyanakkor sérti a tisztességes és jóhiszemű jogorvoslat elvét a minőségi cserével indokolt munkáltatói felmondás, ha a megjelölt képességre, tudásra az adott munkakörben bizonyítottan nincsen szükség.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 66. §-a szerint a munkáltató köteles megindokolni a felmondását, mely a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A minőségi csere a munkáltató működési körébe tartozó felmondási oknak minősül, ahogyan az átszervezés és a létszámcsökkentés is. A munkáltató működési körébe tartozó ok a munkavállaló személyétől független és jellemzően a munkáltató gazdaságos(abb) működésével áll összefüggésben. Ennek az oknak közvetlen összefüggésben kell állnia a munkavállaló munkakörével, ugyanakkor a munkáltató intézkedésének gazdasági célszerűsége nem vizsgálható, hiszen a munkáltató vezetési körébe tartozó kérdést a felmondással kapcsolatban a bíróság nem vizsgálhat (MK. 95. számú állásfoglalás).

Minőségi csere során, a munkáltató működési körében bekövetkezett objektív változás miatt az érintett munkavállaló munkaköre is megváltozik, azonban a munkavállaló nem rendelkezik olyan képességekkel, melyek alkalmassá teszik a megváltozott munkakör betöltésére. Minőségi csere során tehát a munkakör, vagy az abban foglalt részletfeladatok elvégzésére támasztott követelmények változnak meg, aminek a meglévő munkavállaló nem tud megfelelni. A változás során a munkáltató magasabb szintű elvárásokat támaszt az adott munkakör betöltéséhez. Ez a változás lehet képzettség (pl. középfokú helyett felsőfokú végzettség, speciális nyelvismeret vagy szaktudás) vagy képesség (pl. pszichológiai alkalmasság), de akár szakmai tapasztalat is (pl. ágazatspecifikus helyett szerteágazó).

A minőségi csere fogalmát nem definiálja az Mt., ezért a bírói gyakorlatot alapul véve lehet megközelíteni, hogy a minőségi cserére alapozott felmondás megindokolásánál mire kell odafigyelni, illetve hogyan kell eljárnia a munkáltatónak ahhoz, hogy a felmondás jogszerűségéhez ne férhessen kétség.

Jogszerű a felmondás, ha a munkáltató azért szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát, mert helyette olyan személyt akar alkalmazni, akinek többféle szakképzettsége van, így munkaidejét és munkaerejét gazdaságosabban tudja felhasználni. (BH1980. 404.). A munkáltató jogszerűen jár el, ha például a kizárólag fűtésszerelői képesítéssel rendelkező munkavállaló helyett olyan munkavállalót foglalkoztat, aki fűtésszerelői mellett villanyszerelői képesítéssel is rendelkezik, hiszen ezáltal jobban ki lehet használni a munkaidejét.

Önmagában az, hogy a munkavállaló a meglévő képzettsége birtokában kifogástalanul ellátta a munkakörét, még nem zárja ki a minőségi csere lehetőségét. A munkáltatónak ugyanis érdeke fűződhet ahhoz, hogy bizonyos képzettségek, képességek birtokában lévő munkavállalót alkalmazzon a meglévő munkavállaló helyett. A szempontok meghatározásában – mivel ez a gazdálkodásával és vezetésével összefüggő kérdés – szabadon dönt a munkáltató, ha jogszabály a munkakör betöltésével kapcsolatban nem tartalmaz konkrét előírást. A minőségi csere indoka, vagyis annak vizsgálata, hogy az adott munkakör ellátása szempontjából okszerű volt-e csere, vizsgálat tárgyát képezheti a bírósági eljárás során, továbbá természetesen az is vizsgálható, hogy a munkáltató eljárása megfelelt-e a jóhiszeműség és tisztességes eljárás követelményének. Amennyiben a munkáltató rövid idővel az alkalmazást követően kellő érdek nélkül olyan elvárásokat támaszt a munkavállalóval szemben, melyekről a munkaviszony létesítésekor nem esett szó, akkor ez a tisztességes eljárás követelményét sérti (BH1998. 555., EBH1999. 45.).

Az átszervezéssel érintett és magasabb minőségi követelményeket támasztó munkakörre való alkalmatlanság – másik megfelelő munkakör hiányában – lehetetlenné teszi a munkaviszony fenntartását, így helye lehet a minőségi cserének. A felmondás indokának nem csak valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie, hanem olyan súlyúnak is, hogy annak fennállása esetén a munkaviszony fenntartása lehetetlen vagy aránytalan sérelmet jelentsen a munkáltató számára. Ha a munkáltató minőségileg magasabb színvonalú szolgáltatást akar bevezetni, melynek feltétele bizonyos kompetenciák és szakmai alkalmasság megléte, akkor ennek hiánya, és a munkavállaló képzettségének és szakmai gyakorlatának megfelelő, felajánlható munkakör hiányában a felmondás jogszerű (BH2000. 30.).

A minőségi csere feltételezi azt, hogy az új munkavállaló rendelkezik azokkal a kompetenciákkal és képesítésekkel, melyek az elbocsátott munkavállalónál hiányoztak

A felmondás közlésekor az indoknak időszerűnek is kell lennie, azaz a felmondás alapjául szolgáló folyamatnak meg kell kezdődnie, de nem szükséges, hogy be is fejeződjön – például a kínai nyelvtudást igénylő partnerrel megtörtént a szerződéskötés, de a kínai partner csak hónapok múlva érkezik Magyarországra.

Önmagában nem minősülhet minőségi cserének a hosszabb ideig távollevő munkavállaló munkakörének olyan más munkavállalóval történő betöltése, aki csak a munkavállalóval azonos végzettséggel és szakmai ismeretekkel rendelkezik és a munkáltató az adott területen nem alkalmazott magasabban képzett munkavállalókat. (BH2001. 86.). A minőségi csere ugyanis feltételezi azt, hogy az új munkavállaló rendelkezik azokkal a kompetenciákkal és képesítésekkel, melyek az elbocsátott munkavállalónál hiányoztak. Tartósan távollévő munkavállaló visszatérésekor alaposan meg kell győződni továbbá arról, hogy az illető valóban nem rendelkezik az elvárt képességekkel.

A munkáltató jogszerűen dönthet arról, hogy a munkakör ellátásánál a jövőben milyen feltételeknek, tudásnak tulajdonít a korábbitól jelentősebb szerepet. A minőségi cserével indokolt munkáltatói felmondás esetén a munkáltató döntési körébe tartozik annak meghatározása, hogy számára milyen szempontok alapján, miként valósul meg az érintett munkakör magasabb színvonalú ellátása (EBH2003. 968).

Sérti a tisztességes és jóhiszemű jogorvoslat elvét a minőségi cserével indokolt munkáltatói felmondás, ha a megjelölt képességre, tudásra az adott munkakörben bizonyítottan nincsen szükség. A felmondás jogszerűségének elbírálása során kiemelt jelentősége van annak, hogy az ebben az időszakban felvett munkavállalókkal szemben a munkáltató milyen alkalmazási feltételeket támasztott (EBH2011. 2339.).

A megszűnő munkakörök és foglalkozások (gondoljunk csak a mesterséges intelligencia várható térhódítására) újfajta ismeretek elsajátítását követelik meg attól a munkavállalótól, aki lépést szeretne tartani a dinamikusan változó munkaerőpiaci elvárásokkal. Természetesen a munkáltató érdeke is, hogy biztosítsa a meglévő munkavállalók továbbképzését, ugyanakkor a munkavállalótól is elvárható, hogy képezze önmagát. A „life long learning” ugyanis nem csak frissen tart, hanem a munkavállaló is elkerülheti vele, hogy minőségi csere áldozatává váljon.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.